Vancouver 2010

Ami érthető, hiszen a szervezők a terv szerint haladnak, sőt szinte már egy esztendővel az olimpiai rajt előtt megnyithatták volna a létesítmények kapuit.

Harmadik alkalommal látogat az olimpia Kanadába. Először 1976-ban, Montrealban rendeztek nyári játékokat, amely elsősorban Jean Drapeau, a város polgármesterének túlzott becsvágya miatt több száz millió dollárral többe került, mint azt tervezték. Ráadásul a stadion szellemes, ernyőszerű, nyitható-zárható tetőszerkezete sem készült el időre, így a záróünnepség során Québec tartomány lakói a csillagos eget fürkészve számolgathatták, mennyire fog „fájni” nekik ez a csodálatos két hét. Mert bizony a derék kanadai polgárok hosszú éveken át pluszadót fizettek azért, hogy az olimpiai rendezésre felvett hiteleket kiegyenlíthessék.

Éppen ezért talán egyesekben volt némi félsz az 1988-as calgaryi téli olimpia megrendezésével kapcsolatban, ám hamar kiderült: ez már egy egészen más korszak. A pénz hatalmának időszaka. Míg a költségvetés ötven százalékát a kanadai kormány fedezte, a szervezők szponzorációs költségekből majd százmillió dollárt szedtek össze, és az ABC televíziós társaság is 309 millió dollárt fizetett a sugárzási jogokért. A gazdasági szerepek komoly súllyal érvényesültek, az ABC például arra is rábírta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy a játékok 16 napig tartsanak. Pontosan ezért bővült Calgaryban az olimpia műsora, ahol már alpesi összetettben, szuper-óriásműlesiklásban, síugró csapatversenyben, északi összetett csapatversenyben és női 5000 méteres gyorskorcsolyában is bajnokot avattak.

Sokak számára szép emlékeket, felülmúlhatatlan pillanatokat hozott ez az olimpia, amelyen feltűnt az alpesi sí egyik nagy sztárja, Alberto Tomba, s amelyen a szemfüles filmesek felfedezték maguknak a jamaicai bobcsapatot.

A juharlevelesek most ismét egy csodás olimpiára hangolják magukat! 2010. február 12. és február 28. között Kanada harmadik legnagyobb városában, a Whistler-hegység lábánál fekvő Vancouverben rendezik meg a XXI. téli olimpiai játékokat.
A kanadai szervezőbizottság, vagyis a VANOC 2003. július 3-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság prágai kongresszusán a dél-koreai Pjongcsangot és az osztrák Salzburgot megelőzve nyerte el a rendezés jogát. Az előkészületek több mint hat esztendeje tartanak már, s mondhatni példaértékű az, ahogyan a kanadai szervezők tartják az ütemtervet, és a nagy gazdasági világválság kellős közepén is helytállnak.
Alig több mint egy esztendővel a rajt előtt John McLaughlin, a VANOC pénzügyekért felelős vezetője mosolyogva állt a kamerák kereszttüzében: „A gazdasági világválság tükrében szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az anyagi helyzetünk szilárd. Kötelezettségeink nagy részét már teljesítettük, és a létesítmények túlnyomó része is készen áll.”

Mint tudjuk, az olimpiákat már régóta csak névleg rendezik egyetlen városban, kapacitás hiányában több település osztozik a játékokon. Vancouver esetében sincs ez másképp. Hiszen az ország nyugati részén, a Csendes-óceán partjánál, a Georgia-szoros mentén fekvő város mellett Whistler, Richmond és West Vancouver is szerephez jut az ötkarikás játékok során. Vancouver lesz a házigazdája a kanadaiak számára legfontosabb sportágnak, a jégkorongnak, amelynek két helyszín, a Canada Hockey Place és a UBC Thunderbird Arena ad otthont. Érdekesség, hogy a Thunderbird Arenát, amely 38,5 millió dollárba került, a tervezett időpont előtt négy hónappal adták át. A több mint 16 ezer főt befogadó Canada Hockey Place-ben évente körülbelül száz eseményt tartanak, ezzel Észak-Amerika egyik legfoglalkoztatottabb sportközpontjának számít. A hokitorna mellett Vancouver lesz az otthona a curling-versenyeknek is a Vancouver Olympic Centre-ben, amely 40 millió dollárba került, és összesen hatezer néző fér el benne. Maradjunk még mindig a jégnél. Vancouver Olympic Centre: a Pacific Coliseumban szerepelnek majd a műkorcsolyázók és a jégtáncosok, valamint a rövidpályás gyorskorcsolyázók, míg az 55 ezres BC Place Stadiumban tartják az olimpia megnyitóját és a záróceremóniát.

Aki az alpesi és északi számokra, valamint a bob-, szkeleton- és szánkóversenyekre kíváncsi, Whistlerben foglaljon szállást (már ha tud!). A Vancouvertől 120 kilométerre található helyszínen a központhoz hasonlóan olimpiai falut és médiaközpontot is létesítettek a szervezők. A 105 millió dollárba kerülő Whistler Sliding Centre-ben a bob-, szkeleton- és szánkóversenyeket rendezik meg, az alpesi számoknak a 27,6 millió dolláros fejlesztésen átesett Whistler Creekside ad otthont, míg a közel 120 millió dolláros Whistler Olympic/Paralympic Parkban a biatlont, a sífutást, a síugrást és az északi összetett versenyeket tartják.

Az olimpia harmadik és egyben legimpozánsabb helyszíne Richmond, amelyet a gyorskorcsolyázók vesznek birtokukba. A Vancouver belvárosától déli irányban 15 kilométerre található Richmond Olympic Oval nem kevesebb mint 63,3 millió dollárt ér, s a játékok után sport- és wellness-központtá alakítják át. Aki pedig az extrém sportokra kíváncsi, annak West Vancouver felé kell venni az irányt. A 16,7 millió dolláros fejlesztéssel elkészült Cypress Provincial Parkban nyolcezres nézősereg szurkolhatja végig a síakrobatika- és snowboard-versenyeket.

Bérlakások lesznek az olimpiai falu épületeiből

November elején, száz nappal a vancouveri téli játékok megnyitója előtt Gregor Robertson polgármester átnyújtotta John Furlongnak, a VANOC elnökének az olimpiai falu egyik lakásának kulcsát. A szervezőbizottság tehát átvette az olimpiai falut. A VANOC az olimpiai rajtig hátralévő időszakban megkezdi az 1100 épület megfelelő berendezését, a lakózóna kialakítását, a falu életéhez szükséges orvosi rendelő, poliklinika, étterem, bank, posta, fitneszterem, könyvtár, a szórakozás, kikapcsolódás lehetőségeit biztosító helyiségek megteremtését. Az épületekből – amelyek a központi udvar körül helyezkednek el – festői kilátás nyílik az óceánpartra, a havas hegytetőkre, valamint Vancouver belvárosának felhőkarcolóira. A 940 millió dolláros beruházás költségeit a város, a központi kormány és Brit Columbia tartomány közösen vállalta. Az olimpiai falu április 10-én a város tulajdonába kerül. Az épületek egy részében szociális alapon bérlakásokat alakítanak ki, és öröklakásokként hasznosítják majd.

Sebestyén Júlia negyedik olimpiájára készül

A magyar csapat február 5-én kel útra Vancouverbe. Bécsből Torontón át 8+3,5 órás utat tesznek meg a mieink az olimpiai helyszínig. És hogy kik utazhatnak el a XXI. téli olimpiai játékokra? Eddig a sífutó Tagscherer Zoltán (már két olimpián vett részt), az alpesi síző Berecz Anna, az Európa-bajnok műkorcsolyázó Sebestyén Júlia (már három olimpián vett részt), a Hoffmann Nóra–Maxim Zavozin jégtánckettős (indulásuk feltétele Zavozin folyamatban lévő állampolgársági kérelmének kedvező elbírálása) szerezte meg az indulás jogát, és rövidpályás gyorskorcsolyában is hét kvóta áll a mieink rendelkezésére. És hogy kik reménykedhetnek még? Biatlonban a magyar színek képviselője az első számú tartalék, így az esetleges visszalépések után Gombos Károly vagy Tagscherer Imre indulhat. Az alpesi számokban Döme Zsófia és a nemzet jogán egy fiú számára nyílhat lehetőség újabb részvételre, míg hódeszkában Harmat Rózsa pályázik jó eséllyel az olimpiai szereplésre.