Autó: Téli veterán ralik
2005. február
Szörényi András
Néhány tucat veterán autós télen sem mond le az oldtimerek nyújtotta élményről. Vannak közöttük, akik az Északi-sarkkörön túlra is elmerészkednek a matuzsálemekkel.
Annyi biztos, hogy a veterán autóversenyek mezőnyét tehetős emberek alkotják. A 2003-as Arctic Trial-ra például átszámítva 3,1 millió forint volt a nevezési díj, az olcsónak mondható ausztriai Planai Classic-on 750 euróért állhatunk rajthoz.
Jellemzően 30 év feletti autókkal lehet indulni az oldtimer versenyeken, de megesik, hogy a rendezők 1978-as, egészen ritkán 1984-es autókkal is elfogadnak nevezést. A nagy szórás miatt a járműveket általában korcsoportokba sorolják, ezeken belül pedig a motor hengerűrtartalma alapján alakítanak ki további kategóriákat.

Bizonyos versenyeken csak 1968-ig gyártott autókkal indulhatunk, máshol 1978 vagy 1984 előtti youngtimerrel is nevezhetünk
Veterán autókkal a havas, lefagyott alpesi utakon 40 km/órás átlagsebesség teljesítése már komoly feladat. A pilóta a navigátor utasításai alapján gyorsít és lassít. A jól összeszokott párosok a Planai Classic egyik szakaszán hihetetlen befutót produkáltak: az első 1 századdal tért el a szintidőtől, a második csapat 2-vel, a harmadik pedig 3 századmásodperccel. Még a 10. helyezett időeredménye is csupán 6 századdal különbözött az előírttól.
A navigátorokra legalább olyan komoly feladat hárul, mint a vezetőkre. A Winter Trial útvonalát például a résztvevők két héttel a verseny indulása előtt kapják meg. A legalaposabb mitfahrerek képesek egy hetes szabadságot kivenni, hogy a verseny útvonalát előre letréningezzék, és kis léptékű térképeikbe az összes menekülő útvonalat, benzinkutat és más lényeges adatot feljegyezzék. A futamok során a rendezők megtilthatják mobiltelefon bekapcsolását, ebben az esetben a versenyzők csak segélykérésre vehetik igénybe a mobilt.
Megnehezíti a mitfahrerek dolgát néhány versenyautó azon sajátossága, hogy nem az első keréktől mér a kilométeróra, hanem a sebességváltóhoz csatlakozik a spirálja. A kipörgő hátsó kerekek miatt a kilométer-számláló többet jelez, mint amekkora távolságot az autó ténylegesen megtesz. Ilyenkor végképp nehéz hozni a szintidőt, ha a rendezők nem engedélyezik külön műszerek használatát.
Minden tiszteletünk a pilótáké, akik a jeges utakon képesek megzabolázni a több évtizedes autókat. Az öles hófalak között meg kell küzdeni a leggyakrabban hátsókerék-hajtású oldtimerekkel. Ha a szabályok nem tiltják, és ha marad rá hely, akkor bevett fogás a csomagtartóba helyezett nehezékkel segíteni az erő talajra vitelét. A Planai Classic-on egy BMW 2002Ti-t hajtó páros 50 kilónyi szöget csomagolt be gondosan ballasztnak. Kaptatókon gyakorta így is csak a hólánc segít, melynek elszakadása a verseny feladását is kikényszerítheti.

2005-ben a Brandstetter-Hochfelsner páros nyerte a Planai Classic-ot az 1971-es, 200 lóerős Ford Escort RS 2000-ben
Minden veterános megmozdulást szervizcsapat kísér, a brigád tagjai általában a mezőnyben induló összes autótípushoz értenek, de legtöbbször az oldtimerek tulajdonosai sem tárják szét kezüket, ha hozzá kell nyúlni az autóhoz. A rendezők által biztosított szervizháttér csak akkor vehető igénybe, ha a páros saját erejéből egészen biztosan nem tudja működésre bírni az autót.
Pompás alpesi tájaival Svájc a téli veterán autós versenyek paradicsoma lehetne, de itt csak 2004-ben jött létre az első téli rali, míg Itáliában, vagy Franciaországban ennek addigra már hagyománya volt. Az idén Klosters-ból induló Winter RAID távja akár 1930-as évekbeli automobilokkal is teljesíthető, ha a gépezet tökéletesen működik és a csapat kellően elszánt, hogy nyitott tetővel megtegye a 700 kilométert. A Winter RAID mezőnye áthalad Innsbruckon és Sankt Moritzon, a befutó helyszíne a svájci Klosters.
Minden évben Itáliában tartják a legpatinásabb európai oldtimer autóversenyt, a Róma-Brescia-Róma útvonalon megrendezett Mille Migliát. A legendás Mille Miglia téli párja a maga nemében hasonló presztízsű, idén januárban már a 17-ik alkalommal kiírt Winter Marathon a Dolomitokban. A Madonna di Campiglio-ból induló körversenyen 500 kilométert tesznek meg a párosok. Kizárólag 1968-ig gyártott autók állhatnak rajthoz, a biztonság érdekében a rendezők megengedik szöges gumi használatát.
A talán legnehezebb téli versenyre biztos tippünk van: ez az Arctic Trial. A 2003-as első megmozdulás sikerét követően idén február 27. és március 10. között újra megrendezendő versenyen sok ezer kilométert tesznek meg a résztvevők. 1984-ig gyártott autókkal lehet indulni, az értékelésen kívül autós túraként is teljesíthető a táv. Ebben az évben a nevezési díj a befizetés időpontjától függően 2,4 és 2,8 millió forint között mozog.
Két éve Göteborgból startolt a mezőny, majd a sarkkört átlépve eljutott Európa legészakibb pontjáig, a végcél Helsinki volt. Idén Kristiansandból a norvég fjordvidéken és Svédországon át az oroszországi Murmanszkba vezet az útvonal, néptelen országutakon és befagyott tavakon át. A résztvevőket kiokítják a kihűlés veszélyeiről és stációiról, felhívják figyelmüket, hogy ha kereket kell cserélniük, akkor még kiszállás előtt vegyenek fel több ruhaneműt.
A versenynaptár más érdekességeket is tartogat. A Winter Trial résztvevői például idén február 6. és 11. között Hollandiából Monte-Carlóba autóznak, a nevezési díj 3950 és 4500 euró közötti. Akik az előző év júliusig befizették az összeget, kedvezményt kapnak. A közel egymillió forintos minimumdíjban az előkelő szállodákban töltött éjszakák is benne foglaltatnak.
Az Ardennek, a Vogézek és a Jura-hegység legszebb útszakaszain autózik a mezőny az Alpok felé, amelyen átkelve eljut a Földközi-tenger partjára, Monte-Carlóba. A versenyzők csak saját autójukkal vihetik magukkal a holmijukat, egyedül a díjkiosztó vacsorán viselendő estélyi és szmoking szállítását vállalják át a szervezők. A versenyre 1974-ig gyártott autókkal fogadnak el nevezést, de túljelentkezésnél az idősebb autók élveznek előnyt a fiatalokkal szemben, szöges gumit tilos használni. A Winter Trial meghívásos verseny, nem lehet csak úgy benevezni rá. Persze itt is van megoldás, egy űrlapon kell igényelni a meghívást.
A veteránozók túlnyomó része értelmetlen autópusztításnak tartja az oldtimer használatát sózott téli utakon, ami szerintük olyan, mintha valaki gálacipőben betonozna. Akik télen sem akarnak lemondani a koros autó nyújtotta élményről, azok azt hangoztatják, hogy autóik nem steril múzeumi tárgyak és a maguk idejében ugyanúgy közlekedtek velük télen. A veterán autózás igazi szenvedély. Létezik olyan autórajongó, aki a tűzhelyen melegíti a dugattyút, hogy motorolajat rácseppentve felidézze az oldtimer motorjának mámorító illatát. Ehhez képest jeges utakon, farkasordító hidegben veterán autózni feltűnően józan tevékenység.









