Imerd meg Salzburg tartomány mesebeli téli népszokásait!

Az év legrövidebb napjain, karácsony és az év vége környékén különösen sok népszokáson alapuló maszkos felvonulás zajlik a tartományban. Eredeti jelentőségüket elveszítették bár, de roppant népszerűségnek örvendenek úgy a helyi lakosok mint az üdülővendégek körében.

December 4.: Cseresznyefaág-hajtatás

A toronnyal, karddal ábrázolt Szent Borbála, a bányászok védőszentje komoly tiszteletnek örvend Salzburg tartományban, akárcsak Szent Margaréta és Szent Katalin. A korai kereszténység idején élt, toronyba zárt Borbála apja akaratával ellenszegülve vette fel a keresztény hitet. Megtorlásul apja lefejezte. A legenda szerint virágok jelentek meg a szent sírján. Innen ered a Borbála-napi cseresznyeághajtatás szokása. A salzburgiak közül sokan ma is cseresznyefaágat tesznek vízbe ezen a napon. A lakás melegében kivirágzó ág a termékenység jelképe. Ha nem sikerülne a hajtatás, talán túl enyhe volt a tél, kevés volt a fagy.

Dezember 5. és 6.: a krampusz és a Mikulás napja

Az ajándékot hozó Szent Mikulással sokhelyütt találkozhatunk december 6-a környékén. Püspöksüveget viselő, püspöki botot tartó megszemélyesítői kívánságra házhoz jönnek. Aztán jók voltatok-e, teszik fel a kérdést és édességgel, mandarinnal, dióval töltött piros mikuláscsomaggal jutalmazzák a kis versikét felmondó gyerekeket. A tanulók, a tengerészek és a pékek védőszentjeként emlegetett Szent Miklós tisztelete a VI. századra nyúlik vissza. A köréje fonódó legendákban jótevőként, jótékony ajándékozóként jelenik meg. A Mikulást gyakran krampuszok kísérik. Ezek a rosszakat fenyegető, kissé ördögi figurák nem tévesztendők össze a hasonló maszkot viselő, eredetileg nőnemű perchtekkel, akik a telet hivatottak elűzni kolompjukkal.

A karácsonyt megelőző három csütörtökön: csengettyűzők és kopogtatók

A karácsonyt megelőző három csütörtök estén a betlehemesekhez hasonló hírmondók, „csengettyűzők“ (anglöcklerek) és „kopogtatók“ (klöpflerek) járnak házról házra Salzburg tartományban. Többnyire hagyományos öltözetet viselnek, bottal, lámpással járnak és énekszóval, rigmusokkal örvendeztetik meg az embereket. A népszokás eredeti jelentése nem egészen tisztázott, lényege azonban a karácsony közeledtének, Krisztus születésének hirdetése, áldásosztás és jövendölés, a tél elűzésének szándéka és újévi jókívánságok átadása.

Mária-képek továbbadásának szokása advent idején

A salzburgi hegyi falvakban, de Salzburg városában is egyre inkább újjáéled napjainkban a Mária-képek továbbadásának szokása. Az adventi hetekben a várandós Máriát ábrázoló szobrot vagy Mária és József betlehemi szálláskeresését ábrázoló képet adnak tovább házról házra, énekszó és imádság kíséretében. A befogadott Mária-kép védelmet és áldást hoz a háznak és lakóinak. A salzburgi hegyekben, főképp Pinzgau vidékén sok család őriz Miasszonyunk-táblaképet, köztük nem egy a XVII. és XVIII. századból származó eredeti alkotás. A betlehemi szálláskeresés az eredeti történet szerint a szenteste előtti kilenc estére esett, a népszokás jegyében továbbadott Mária-képek azonban az egész adventi időszakban úton vannak.

Tizenkét szellemjárta, mágikus éjszaka

Tizenkét mágikus éjszakát tartanak számon Salzburg tartományban a december 21-i Tamás-naptól a január 6-i háromkirályok napjáig. A néphagyomány szerint az egyedülálló asszonyok oltalmazója, a percht járja ilyenkor a vidéket. A háznak ragyognia kell a tisztaságtól és a rendtől, mosott ruhát kiteregetni a világért sem szabad. Sokan most is betartják a régi szokást, ha másért nem, azért, hogy békén élvezhessék az ünnepnapokat. A gazdák füstölő serpenyővel járnak körül a házban és az istállókban. Sokan szentelvizet is hintenek és elimádkozzák a rózsafüzért. A tisztító, gonoszűző tömjénillat óvja a házat és annak lakóit.

Megszületett a Kisjézus Betlehemben

A karácsonyi ünnephez a kis betlehemek is hozzátartoznak Salzburg tartományban. Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, az itáliai Greccioban. A Salzburg tartománybeli betlehemek többnyire kis alpesi kunyhót formáznak. Sokan maguk faragják ki a figurákat aprólékos gonddal, vagy legalábbis maguk állítják össze a jelenetet. A betlehemek közt valóságos műalkotások is akadnak, ezeket templomokban, múzeumokban állítják ki advent idején.

Szerencsehozó náspángolás

Elsősorban lungaui szokás a pisna-járásnak is nevezett, szerencsét, áldást hozó náspángolás. Nyírfavesszővel végzik december 28-án, aprószentek napján és Lungauban mondóka is jár hozzá: jó erőt, egészséget, szerencsés új évet, göndörhajú Kisjézuskát, gondod, bajod ne legyen egész évben sohasem!

További információk: www.salzburg.info