Zell am See / Kaprun - A sportolók Mekkája

Unod, hogy a jótékony csalános reumakezelés mellett egyéb növények és bogarak szurkálják a tested?
Unod, hogy az országutak szétrázzák alattad az országútit?
Unod, hogy akármerre mész, rád dudálnak öntörvényű kocsisok?
Unod, hogy akármerre nézel, megszokott tájat látsz?

Van megoldás! Irány Ausztria!

Akinek a kerékpározás nem szezonsportot, hanem egész éves sportolási lehetőséget jelent, az tudja, miről beszélek. Ilyenkor az ember vagy tűr és megszokja a dolgokat, vagy fogja magát és elmegy máshova tekerni.
A szálláskeresést legjobb magánúton intézni, így nem veszünk zsákbamacskát és kevesebbe is kerül.

Tökéletes megoldást nyújt például a Budapesttől kb. 580 km-re lévő Zell am See/ Kaprun, ahol Salzburger Land tartomány 4. legnagyobb tava, a Zeller See várja a látogatót. A környéken rengeteg sportolási lehetőség van. Nem véletlenül rendezik meg minden évben az Ironman 70,3 elnevezésű triatlon versenyt. De a futás, úszás, kerékpározás mellett a búvárkodástól kezdve a golfozáson, síelésen és sziklamászáson át az ejtőernyőzésig és sportrepülésig szinte minden sportolni vágyó megtalálja a kedvére valót.

A kerékpársportok közül leginkább talán mountain bikeozásra alkalmas a környék.
Akár a tó körül, akár Kaprun környékén szállunk meg, pár km bemelegítés után találunk hegyi szerpentint, ha mountain bike-ozni támad kedvünk.
A tó keleti részén található a 2117 m magas Hundstein hegycsúcs. A túrát a tó déli végétől érdemes elkezdeni. Rövid aszfaltos szakasz után rögtön döngölt, sóderszerű, úgynevezett „Schotterweg”-re vált az út. Talán a legjobb elnevezés erre a szórt kavicsos út. Az út nagy része a hegy oldalában vezet, ahonnan jól belátható a Zeller See és környéke. A tó közepe körül kelet felé haladva, kb. 15 km mászás után érkezünk a Hundsteinra. Visszafelé részben ugyanezen az úton megyünk, de a tó közepe körül észak felé fordulunk, ahol szintén szórt kavicsos úton, majd aszfalton át jutunk Thumersbachba. Továbbhaladva a tó északi végébe alkalmunk nyílik egy jó kis fürdőzésre a camping melletti szabad strandon, ahol büfé, wc és öltöző is van. Ugyan a tó körül 3 fizetős strand van, de több ingyenes fürdési lehetőség is van, főleg a tó északi részén. A tó nyugati felén található 1965 m magas Schmittenhöhe jobban látogatott és jobban kiépített, mint a Hundenstein.
A csúcsra több út vezet, de kimondottan kerékpáros túraútvonal nincsen.
A legegyszerűbb Zell am See-ből indulni. A városközpontból 2 km hegymenet után érünk a Schmittenhöhe sífelvonóhoz. Innen még egy darabig aszfalton vezet az út, de hamar átvált kavicsos útba, amin egészen a Schmittenhöhe-ig jutunk.
Aki kalandosabb, látványosabb és még nehezebb mászásra vágyik, annak érdemes a tó dél-nyugati végén lévő Schüttdorf felől kezdeni. Itt is két lehetőség van. Mindegy, hogy Bruckberg, vagy Keilberg felé indulunk, az utak pár km után keresztezik egymást. Bruckberg felé kezdve hamar véget ér az aszfalt, itt a Schober-Alm Hütte jelenti az igazi terepezés kezdetét. Az út mély szakadékok mellett, vízmosásokon, hegyomlásokon és tiszta vizű hegyi patakokon át halad. Keilberghez közeledve figyelni kell a térképet és a szintemelkedést, ugyanis a kitáblázott útirányok ellenére meg lehet kavarodni. Ha mondjuk egy kb. 150m-es, kb. 10°-os emelkedő után zárt kapunál találjuk magunkat, mi is csak bámulunk, mint alpesi tehén az eltévedt montisra. Az út viszont erre vezet, csak éppen az osztrák Riskák nem csak arról híresek, hogy egyik oldalon lévő lábuk rövidebb, mint a másik, hanem talán arról is, hogy csakúgy, mint a velociraptorok a Jurassic Parkban, ők is ismerik a kilincs működését. A kerítés viszont montival is mászható és a túraútvonal tényleg arra vezet, szóval követni kell a cserkész jelszót: "Jó munkát! Légy résen!", ugorj át a kerítésen.
A túrám során itt az egyik tehén gyanúsan méregetett, kicsivel később egy vértehén múzott a bokorban valahol, de igazán akkor kezdtem leizzadni, amikor egy német juhászkutya jelent meg az út közepén. Intelligensen, fejét oldalra fordítva méregetett, de szerencsére feltűnt a gazdája is, akitől rögtön útbaigazítást kértem és mosolyogva mondta is, hogy bizony jó úton járok és kitartást.
(Kíváncsi lennék, hogy zajlott volna le egy hasonló találkozás itthon… Inkább nem gondolok bele.)
Tovább haladva egy erdőn át vezet az út, itt bizony tolni kellett a gépet, mert elég meredek a terep. Pár km-rel arrébb elérünk a Zell am See-ből induló CityExpress sílift hegyi állomását. Innen már látni lehet a Schmittenhöhe-t, ennek ellenére még kb. 4 km mászás van hátra. A csúcson a Schmittenhöhebahn sílift hegyi állomása található egy nagy terasszal és étteremmel együtt. Rengeteg kiránduló jár ide gyönyörködni a lenyűgöző panorámában. A csúcstól a hegygerincen haladva enyhe mászás után a Salersbachköpfl 1934 m-es csúcsára gurulhatunk fel, ha nem fékezünk. Innen viszont már csak lejtmenet következik, végig kanyargós, köves úton, szakadékok mellett. A síliftek völgyállomásához érve már aszfaltúton jutunk a városközpontba, ahonnan rövid idő alatt eljutunk a szabad strandra, ahol kipihenhetjük a mászás fáradalmait.
Mindkét csúcstámadós tekerés tapasztalt és erős mountain bike-ost igényel.
Országútisoknak sajnos ezek a hegyek nem járhatók, viszont nekik ott van a Grossglockner. A Ferleitenből induló alpesi út 19 km-re van Zell am See-től, ebből kb. 13 km már mászás. A kaputól a 2428 m magas Fuscher Törl 13,2 km mászást jelent. Ezen a szakaszon rendezik meg minden évben a Glocknerkönig kerékpárversenyt is. Aki magasabbra vágyik, tovább mászhat a pár km-rel arrébb, 2504 m magasságban lévő Hochtorl-ra. Innen még kb. 21 km-re (amiből kb. 5 km lejtmenet) van a 2396 m magasságban lévő Kaiser-Franz-Josefs-Höhe, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Ausztria leghosszabb gleccserére, a 8 km hosszú Pasterze gleccserre. Érdemes korán kezdeni a tekerést és a hátizsákban magunkkal vinni minimum karmelegítőt, esőkabát és egy újságot a lejtőzéshez. Azonban nem csak kemény munka árán láthatunk szép tájakat! A környéken sok látványossághoz lehet eljutni a Tauernradweg kerékpárúton, de a tó körül is van kiépített kerékpárút.

Érdemes eltekerni Kaprunba is, a 2002-es UCI mountain bike világbajnokság helyszínére, ahol rengeteg hegyi út vár a kerékpárosokra.

Kaprunban és a tó körül is vannak kerékpárboltok, ahol akár ki is lehet kölcsönözni egy biciklit.
A DH-sokat és freeride-osokat Kaprunban, a Kitzsteinhornon és Leogangban várja kiépített Bike Park, ahol többféle pályán lehet lejönni, a feljutásról pedig természetesen sílifitek gondoskodnak.

A kerékpározás mellett sok más látványosságot is tartogat a környék. A Grossglocknerre autóval is élmény ellátogatni, de szervezett buszjáratok is vannak.
Hasonlóan nagy, bár kissé más élményt nyújt a Kaprun fölött lévő Kitzsteinhornon lévő Gipfelwelt 3000, ahonnan a havas hegycsúcsokra és Kaprun környékére nyílik kilátás. A környék a Hohetauern nemzeti park része. Szintén itt található Ausztria egyik legnagyobb magashegyi víztározó rendszere, ahova szervezett túrák keretében juthatunk. Olcsóbb, de annál nagyobb kalandot ígér a kapruni Sigmund-Thun szurdok és a Sankt Johannban lévő Liechtensetin szurdok, ahol kiépített ösvényen tapasztalhatjuk meg a víz hegyformáló erejét.
Ha már Sankt Johannban vagyunk, ellátogathatunk a pár km-rel arrébb lévő werfeni Eisriesenweltbe, a világ legnagyobb jégbarlangjába.
Érdemes megnézni a hohenwerfeni várkastélyt is, de ha nem akarunk ennyire elmenni a tótól, megnézhetjük a kapruni várat is, esetleg golfozhatunk, vagy sétarepülhetünk egyet a tó felett.
Ha van idő, mindenképpen érdemes elautózni viszont a kb. 63 km-re lévő Krimml vízeséshez, ami 385 m magasságával Ausztria legnagyobb vízesése. A vízesés tetejére jutás felér egy kisebb túrával is, de a látvány kárpótol a fáradozásunkért. Egy délutáni fürdésre akár a szabad strandon, akár a 3 strandfürdő egyikében, mindig van idő. Esténként Zell am See-ben, vagy Kaprunban tölthetjük az időt, szinte mindig van valamilyen rendezvény. Az utcákon, főleg Zell am See központjában mindig sok turista van. A környéket nem csak a környező országokból látogatják. Rengeteg arab turista zarándokhelynek, paradicsomnak tarja Zell am See-t.

Zell am Seeben, Kaprunban télen sem áll meg az élet. A strandolókat, hegymászókat, kerékpárosokat síelők, snowboardosok és egyéb téli sportokat űzők váltják.
A Kitzsteinhornon nyáron is lehet ugyan síelni, de az igazi élményt télen nyújtja 41 km pályájával és 18 síliftjével. Kaprun érdekessége, hogy a Kitzsteinhorn mellett a Maiskogelen is lehet síelni. Itt 20 km sípálya és 4 sílift található.

Zell am Seeben a Schmittenhöhén lehet síelni. Itt 77 km pálya és 24 lift áll rendelkezésre. Bár Zell am See / Kaprun csaknem annyira van Budapesttől, mint az olasz tengerpart, ha nem a tengerparti punnyadást részesítjük előnyben, hanem az aktív pihenést és igazi, élménydús feltöltődésre vágyunk, mindenképpen érdemes Ausztriát választanunk. Ráadásul a hegyen még talán jobban is barnulhatunk. A fejünk és karunk legalábbis biztosan.