Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
RENDBEN
Menü ≡
ROVATOK    HÍREK    HÓJELENTÉS    WEBKAMERÁK
TÉLI SPORTOK    FELSZERELÉS    GALÉRIA
JÁTÉK    AKCIÓK    FÓRUM    SZAKÉRTŐK
SÍTEREPAJÁNLÓ
Mölltal gleccser
Nyári síelés és Karintia kártya 160+ ingyenes programmal!
Schladming-Dachstein
Nyári kártyával több mint 100 ingyenes program!
Bohinj - Vogel
Aktív csomagok a gyönyörű Bohinji-tó körzetében!
UTASBIZTOSÍTÁS -10%
KÖVESS MINKET!
facebook twitter googleplus youtube instagram

Élménybeszámolók: Ravascletto síterep leírás szállás cikk fotóalbum videó oktató síiskola fórum

Értékelés:     
    
Átlagos érték 181 szavazat alapján 4.1.
Alább a síterep fórumából kiemelt írások olvashatóak.
2018.03.22. vasssy
Régen azon tűnődtem, hogy miért utaznak az emberek ekkora távolságra Magyarországról, Cseh- és Lengyelországból egy egész hétre egy ilyen kicsi síterepre. Aztán amióta sít oktatok, átértékelődött számomra egy terep használhatóságának értékelése. Fontosabb, hogy a pályák között meglegyen a tudásszintek közötti átmenet, szóval amikor bevállaltam 3 februári hetet Ravascletton, már nem voltak előítéleteim.
A pályák összes hossza, talán a terep tagoltsága miatt nekem többnek tűnik mint az itt feltüntetett 22km.
Kezdő terület 3 is van. Lent Ravasclettoban a nagykabinos aljában, fent a nagykabinos tetejénél és a hegy túloldalán az Enzo Moro szállodánál. Nekem a fenti kettőt volt szerencsém használni. Aki lent kezd és továbblépne, annak a nagykabinossal kell a kék pályákhoz felmennie, majd ugyanígy lejönnie. A kabinos tetejénél nagy tágas terület van hüttével, gyülekezésre alkalmas hellyel, varázsszőnyeggel. Az innen induló kék pálya az első szakaszon keskeny, szerpentines, ezért a kezdők gyorsan kitolják a havat a védőháló felőli szélére, de “lezuhanásra” nincs esély, itt rendes védőhálók vannak kifeszítve. Ez a szakasz egy kicsit bátrabb továbblépőkkel gyorsan levágható egy széles, barátságosabb piros szakasszal. Ezután a kék pálya becsatlakozik a többi lifttől jövő kék pályákba, ezek jól variálhatók unalom ellen és tudásszintnek megfelelően is. A pályák között és a kékek alján vannak lapos átcsúszók, ezekre rá kell gyorsítani.
A piros és fekete pályák között nehézségben nem mindig éreztem a különbséget. Pl a 6-os pirosat viszonylag gyorsan lesíelték, míg a nem igazán meredekebb 8-as feketén jó maradt a hó és csoporttal is élvezetesebb, könnyebb volt rajta lecsúszni. Persze ez pszichológiailag ez mindenhol így működik… :-)
Élmény szempontjából két piros pályát emelnék ki, a Tamai tetejéről levezető 9-es jelzésűt és a Ravasclettoba visszatérő 10-es Lavettát. Előbbire nem csupán a valóban egyedülálló kilátás miatt érdemes felmenni, hanem a lecsúszás is élvezetes az először kellemes, majd a végén erősebb lejtésű pályán. Utóbbi pedig változatos lejtésű, kb. 4km hosszú síélményt tartogat számunkra több mint 800m szintkülönbséggel. Ráadásul a legmeredekebb rész a középállomás felé kikerülhető (a piros pályákkal éppcsak ismerkedőknek így sem ajánlanám) és még a falu előtt a lapos részen lévő hütténél ki is pihenhetjük magunkat.
Haladóbb gyermekekkel rendelkezők számára kötelező a Val di Nuf (az alpakás :-) ) felvonó melletti tározóval szemben induló “Yeti pálya” aminek első, unalmas szakaszára kicsiknek és nagyoknak egyaránt mókás alternatíva a mellette lévő vízfolyás medre, ami aztán később egy keskeny, félcsőszerű síúttá válik, a végén buckákkal, természetes ugratókkal.
Aki épített akadályokra vágyik, a Tamai oldalában a 8-as fekete és a 6-os piros között találja a parkot amit egy tányéros felvonó szolgál ki.
A pályamenti hüttékben az árak az osztrák árszínvonal alatt maradnak, talán meglepő, de jók a pizzák és a kávék, de a bombardino is egészen élvezhető és ha már ott vagyunk, a különböző grappákat is érdemes kipróbálni. A leghangulatosabb (és egyben legkisebb) hütte a Rifugio Tamai, ami nevével ellentétben nem a Tamain található, hanem a Val di Nuf felvonó alatt a kék összekötőszakaszok csomópontjában található. Állítólag itt nagyon jó a rák, de ezt nem próbáltuk… A ház mellett, közvetlenül a felvonó alatt egy bekerített részen 3 alpaka él megállásra, fotózásra csábítva a síelőket, innen az előbb említett “alpakás felvonó” ragadványnév.
A síterep valóban minden tudásszinthez tartalmaz pályákat, 100%-ban hóágyúzható, minden adott egy élvezetes síhéthez az egész családnak/csapatnak. Én személy szerint pozitívan csalódtam...
A galériában megpróbáltam megragadni a 3 hóban gazdag, de túlnyomóan napos hét hangulatait. ;-)

http://sielok.hu/fotoalbum/ravascletto-2018-febr/galeria/
2018.01.05. cdl
Az év végét ezen a síterepen töltöttük.
a Sitanoda szervezésében voltunk a Sportour szállodában.
A megérkezésünk éjszakályán esett 50 cm hó, így a pályákon nem szűkölködtünk.
Mondjuk a pályakezelés nem ér fel az Ausztriai minőséggel, de sebaj.
A buckasít is meg kell tanulni:)
Már 11-kor összetolt, buckás pálya fogadott minket.
De ez nem szegte a kedvünket, boldogan csúsztunk.
Bár nem sok km a síelhető útvonal, elég volt bőven.
Változatos a hely.
A várakozás a lifteknél átlag 2 perc lehetett,(vagy kevesebb) szóval ez tökéletes volt.
A Sítanoda minden dicséretet megérdemel.
Vidám, profi csapat.
Jó volt együtt tölteni egy pár napot velük.
Külön köszönet Sacinak és Gábornak a gyerekeink tanítása miatt.
Nagyon sokat fejlődtek, és boldogan csúszkáltak egész nap.
És persze Márknak is a snowboard tudásom fejlesztéséért.
Lacinak jó fényeket.
Remélem jövőre is ott lehetünk.
2014.02.03. Igal
A Sítanodával mentünk, un. Pingvin táborba.

Ravascletto kisebb síterület, de 1 hétre is kiváló. 1 kabinos felvonó van, ami csak a hegyre való feljutást teszi lehetővé, nap közben nem érdemes lesíelni, mert a sípálya vége az út másik oldalán van. A 100 személyes kabin kb. 10 percenként indul, 2 van belőle és 4-5 perc alatt ér fel a hegyre, csak állni lehet benne.

A hegyen az egész pályarendszer belátható egy tölcsér alakban, 4 ülőlift működik, minden pályát be lehet síelni ezekkel. 2-3 fekete pálya van, de az egyiket délutánonként sokszor lezárják a versenyzőknek. (Szlovákiában ezek inkább piros pályák lennének). A piros pályák elég jók,kb. 5 darab és van snow park a boardosoknak. Január 20-24-ig üresek voltak a pályák, soha nem kellett egy fél percet sem várni a felvonóknál. Szombaton rengetegen jöttek, akkor kb. 5 percet kellett várni a felvonóknál, délután kevesebbet. Az egészen kezdőknek van egy kicsi domb varázsszőnyeg felvonóval.

A kabinos lift végállomásán van a Zoncolan hegycsúcs és itt egy önkiszolgáló étterem. az árak hozzávetőlegesen: tészták 6 E, rántott hús krumplival 10 E, virsli krumplival 7 E, sült krumpli (nagy adag) 3.5 E, italok: 0.5 l ásványvíz 1.5 E, cola, fanta 2.5 E., forró csoki 2.5 E.Lehet heti menüt is rendelni a Sítanodánál 40 E, ebben egy tészta főétel, 1 üdítő és egy desszert van (vasárnap este kell rendelni es 2 menü közül választani) Szerintem ez annak jó, aki apartmanban lakik, mert a Sportur szállodában ugyanezek a tészták vannak és bőven elég.

A Zoncolanra menő ülős lift alján van az Enzo Moro hotel, annak az éttermében nagyon finom a pizza, jó nagy, egy fél bőven elegendő egy könnyű ebédre és 6-9 E-ba kerül.
Az olasz espresso mindegyik helyen 1 E, nagyon finom, capuccino 1.5 E

Mi a Sportur hotelben laktunk- abszolút pályaszállás, a sípálya vége 20 méterre van a garázstól, ahová a felszerelést tesszük. a felvonó kb. 80 méterre, az út másik oldalán található. A félpanziós ellátás kiváló, reggelire ugyanaz a sonka, szalámi, vaj, jam, méz és kétnaponta virsli és kockázott rántotta. A reggeli italok elég rosszak és vizesek (meleg tea, tej, kakaó, különböző gyümölcsöt nem látott italok) Friss zsemle. Vacsorára salátaasztal (cékla, saláta, hideg zöldbab, kukorica, francia vagy hússaláta, 2 naponta rántott hagymakarikák), 2 fajta tésztaétel (milánói, spagetti carbonara, lasagna, stb) a főételt felszolgálják, ez valamilyen hús körettel (párolt zöldség vagy krumpli) és desszert vagy gyümölcs kirakva, utolsó nap torta.

Pár szót a szervezésről: a Sítanoda irodával mentünk, mert szerettünk volna oktatást, itt a sielok.hu-n találtam a hirdetést. Gyerekeknek minden szinten napi 2-szeri sí vagy snowboard okatás volt (9.30-11 és 13-14.30 vagy 11-12.30 és 14.30-16), felnőtteknek napi egyszer vagy 9.30-11 vagy 11-12.30. Mindig a kezdők órája van előbb. A gyermekeimnek sikerült egy szuper oktatót kifogni- Kadlecsik Marci- gyermekeimnek „Carving bácsi”. Szandra olyan barátságosan és profin tanította a fiamat, hogy 1 snowboardóra után a záráskor már le tudott jönni a piros pályán.

Eddig nagyobb helyeken voltunk, de ez nagyon tetszett- mind Ravascletto, mind a Sítanoda csapata (kezdve az itthoni foglalástól az út végéig)
2011.02.25. marcello
Sziasztok!
Február 6-11 között síeltünk Ravascletto-ban egy 25 fős csoporttal, megosztom itt is az élményeinket.
Arta Terme-ben, a Hotel Trieste-ben volt a szállásunk (erről majd a végén), ez kb. 8 km-re van a pályától, a Monte Zoncolan-i parkolótól (ki van táblázva szépen, Sutrio-nál), maga Ravascletto a nagykabinos lifttel messzebb, 16 km-re fekszik.
Az itthoni enyhe idő fogadott minket kint is, 8-10, néha 14 fok (!!!) fent a pályákon, éjjelenként viszont fagyott. Ez visszaköszönt a pályák állapotában is, a napos részek hamar megolvadtak, az árnyékosak viszont rettentő kemények maradtak délutánra is. Természetesen a jól megszokott olasz mentalitás mindenütt, rendesen kezelt pályák, jó liftek, bőséges italmennyiségek a rifugiokban, embertömegek s sorbanállás pedig ezen a héten sem voltak. A Zoncolan parkolótól (itt van egy kölcsönző szervizzel együtt) kb. 60 méter séta egy kis dombon felfelé a rifugiok és a liftek övezte centrum. A Zoncolan-nál az 1-es fekete és a 2-es piros pálya nagyon jó, utóbbi viszont elég hamar elromlik, érdemes áttérni ilyenkor a fekára, nincs nagy különbség a kettő között. Ottjártunkkor kora délutánig mindennap zárt edzés volt ezen, utána szuper meneteket lehetett jönni rajta. Ugyaninnen fentről (ide érkezik a nagykabin is, pazar a kilátás!) indul a 4-es kék is, nagyon kellemes, kezdők 2-3 nap után simán jönnek rajta, ennek a közepéről lehet feljutni egy négyes lifttel a 8-as Goles-re is, ez is kellemes kékes. A Zoncolan centrumnál balra van a másik négyes ülőlift, erre indulnak a haladóbbak, ezzel és a felette levő másik négyüléses buborékossal lehet feljutni az 5-ös pirosra, a 6-os fekára (kb. egyforma nehezek), valamint a szintén gyönyörű panorámát nyújtó Tamai-ra, innen a 7-es pálya visz le minket a 6-oson át, a 4-es aljába. Ahhoz képest, hogy csak 28 km a pályarendszer, nagyon változatosan lehet síelni, egyáltalán nem lehet ráunni, mondjuk nekem esélyem sem volt erre, mivel a 2. napon sikerült a síbotomra esnem s jól megzúznom a térdkalácsomat (féltettem a fotós hátizsákot), így 2 napot ki kellett hagynom. Fontos megemlíteni, hogy 5 (igen, öt!) varázsszőnyeg is van a teljesen kezdőknek s a gyerkőcöknek, nekik tehát abszolút úri dolguk van, aki itt nem tanul meg síelni, az seholsem. Egyszer lejöttem a nagykabin alatti 9-es pályán is, de nem volt olyan nagy élmény, meglehetősen árnyékos, darabosra lefagyva, vesekövem, ha volt is, nem sok maradt utána. Délutánra, ha felenged, ez a pálya is jó lehet. A kabin villámgyors, emlékeim szerint 4 perc alatt fent van, nekem tériszonyosnak megijedni sem volt idő (két slukk pályinka közben) s máris ki kellett szállni. Azért pár fotót csináltam itt is.
Akkor pár szót a szállásról. Egy fiatal magyar srác, Szabolcs viszi többedmagával, a bárban maga az olasz tulaj a pultos, nem veti meg a jóféle magyar házipálinkát (sem). Az épület s a 2-3 ágyas szobák a 80-as évek színvonalát idézik megjelenésükben, inkább két csillag ragyog csak a homlokzaton. Tiszta, takaros, de azért hiányzik a zuhany- vagy kádfüggöny, néha WC-papírt is a portán kell kérni. Félpanzión voltunk, reggel felvágott, sajt, vaj, lekvár, néha rántotta vagy szafaládé-szerű melegétel, napközis teával és hosszúkávéval. Este leves, tészta, főétel s desszert vagy gyümölcs. Mindig jól lehetett lakni, de az 'al dente' fogalmát nem nagyon ismerték, mindig rettenetesen túlfőzték a tésztát. Egyébként mindenki nagyon baráti és szívélyes, egy rossz szavunk sem lehetett senkire sem. Amúgy is mindig a társaságon múlik, hogy milyen a hangulat, a miénk kiváló volt, gyakran éjjelig vittük a prímet (ezúton is elnézést a többi lakótól a hangzavar miatt!). Szívből ajánlom a helyet s a pályarendszert is, családosoknak és nagyobb társaságoknak is, akiket nem riaszt vissza a 8 km-es pályatávolság.
Panoráma a Tamai tetejéről Bébipálya varázsszőnyeg a Zoncolan tetején A Zoncolan tetejéről, balra az 1-es fekete, jobbra a 2-es piros A Tamai és az Arvenis A 8-as (Goles) és a 4-es kék pályák Ismét a Tamai és az Arvenis csúcsok Harmadszor is ők... A Zoncolan-i varázsszőnyeg felülről Kilátás nyugatra Kilátás a Tamai-ról délre Balra a 2-es piros, jobbra az 1-es fekete jön le ÉNY-i panoráma A nagykabinos tetejéről, a 9-es pálya egy részével, lent Ravascletto Jobbra a 2-es piros kanyarog, balra lent a Zoncolan-i parkoló Varázsszőnyeg 3. Jobbra megint a 2-es zúzda Hotel Trieste 1. Hotel Trieste 2.
2010.02.04. Odike
Január elején töltöttem a Zoncolanon egy hetet egy kisebb társasággal, immár második alkalommal. Annak ellenére, hogy pont kifogtuk az idei év eddigi legnagyobb havazását (három nap alatt kb. egy méter leesett), most sem csalódtunk. Ez a síterep számunkra nagyon kedves, és tökéletesen megfelel igényeinknek. Nem számít ugyan egy nagy síterepnek, de mi egész nap - természetesen az időjárás függvényében, sőt még annak dacára is - róttuk a köröket, egy kis déli pihenőt leszámítva. Sutrióban aludtunk egy apartmanban (tavaly fent a hegyen az Enzo Moroban, de idénre egy kissé drága lett,így idén naponta jártunk fel a hegyre (11km szerpentin, de járható). Két alkalommal hólánccal.
Első síelős napunkon (7-én) nem sütött ugyan a nap, de a látási viszonyok jók voltak, és hideg sem volt. Aztán a következő reggelre leesett a hó, szinte egész nap szakadt. Mivel itt a pályákat eddigi tapasztalataink szerint csak este kezelik, így féllábszárig érő hóban folyt a napi síelés jó sok eséssel (eddig nem nagyon volt ilyen tapasztalatom), de nagyon élveztük. Mivel éjjel nem esett a hó, a pályákat reggelre rendbe tudták tenni. De kb. 11-től megint elkezdett szakadni. A következő napon még köddel is társult. Az utolsó síelős napunkon hó ugyan nem esett, de borzasztó köd volt, ami szitált, és teljesen ránk fagyott. A szemüveget is igen gyakran törölgetni kellett.
A pályákról: az irdatlan hómennyiség ellenére a pályákat igen jól karban tudták tartani. A pályák többsége nagyon széles. A Zoncolan 1,2, illetve a nagykabinos alatti, Ravasclettoba vezető pályákon nem jártam, az majd két hét múlva kerül kipróbálásra, amikor is egy hosszú hétvégére visszamegyünk. A kedvencem a víztározótól induló lift (303-as) végállomásától induló pálya (Goles), ami elég hosszú, több útvonalat is lehet választani lefelé, és igaz hogy kéknek van jelölve, de azért egy-két nagyobb letöréssel rendelkezik (de jó széles). A leghosszabb pálya (azt hiszem majdnem 3 km) a Zoncolan 4, ami az Enzo Morotól induló lift végállomásától indul, a kiszállásnál balra kell tartani. Az eleje egy műúton van (azt mondták, a Giro azon az úton ment), kanyargós, nem túl széles. Délutánra már ki van síelve egy kicsit. Ezért én inkább ezt a részt a Zoncolan 2-es pályán kikerültem (meredekebb volt, de szélesebb és nem voltak rajta annyian), és majdnem a hídnál vissza lehet csatlakozni a pályára. A 312-es lift a Tamai-ra visz fel, onnan gyönyőrű a kilátás tiszta időben. Onnan lehet elérni a síparkot is. A 6-os pálya feketének van jelölve, de nekem azért annyira nem tűnt vészesnek (a 7-es pálya pirossal van jelölve, de nekem az keményebb volt, bár lehet, hogy azért, mert ott egy-két nappal korábban voltam). A hegy tetején jelölt zöld összekötő utak nagyon kellemes kis lazítós pályák, azokat főleg arra használtuk, hogy a Rifugio Tamai-ban megigyunk egy brulét (forralt bor). Nagyon jó bemelegítő pálya a baloldali 4-es kék, amíg bele nem jöttünk a síelésbe, nagyon sokat síeltünk ott.
Én a Zoncolanon szerettem meg a síelést. Voltam még AU-ban két helyen (Lachtal, Mönichkirchen), de magasan a Zoncolan volt a legjobb (itt a hütték árai és a síbérlet is olcsóbb volt). Magyar oktatók vannak kint, aki kéri, tudok elérhetőságet adni (minket ők oktattak, és maximálisan meg voltunk elégedve velük).
Kep0012.jpg
2009.09.05. poisonka
Március 31-től toltunk itt 3 napot.
Akkora hó volt, hogy menet közben ugráltunk ki a francia liftből.Még jó, hogy alkalmazott nem látta.
Nekem nagyon bejött a hely. Tényleg nem túl nagy, de a bérletárak sem vészesek, így van ellentételezés. Hütték is igen korrektek, szval nagyon rendben van a hely. Akkora hó esett, h lavinaveszély miatt a legfelső részek le is voltak zárva. Azért március végén egy nem túl magasan lévő helytől ennyi hó, az igen korrekt.
Remélem lesz még lehetőség itt csúszni.
Zoncolan rulez.
2009.09.05. freerider_barta
Sziasztok.
Én idén, 2009 Februárjában töltöttöm egy hetet Ravasclettoban az iskolámmal a sítábor keretében. Nagyon jól éreztük magunkat. Az tény, hogy nincsen túl sok pálya, de nagyon jók. Legalábbis nekünk nagyon tetszettek! Az ugratós park az hibátlan volt, mi nagyon sok időt töltöttünk ott. Az időjátás hibátlan volt, és a hüttékben jókat ettünk:D
Úgy néz ki, hogy 2010 Februárjába is ide megyünk:D
Itt van pár kép:
P2220020.JPG CIMG5042.JPG CIMG5128.JPG CIMG5116.JPG
2009.02.12. Cirinde
Hali! Jan. 31-től febr 7.-ig voltam Ravasclettoban a családommal. Csodálatos egy hét volt, még mindig hiányzik;). Időjárás tekintetében eléggé vegyes volt: síeltünk térdigérő hótól a tejködön át a szikrázó napsütésig mindenben. A pályák mindig rendben voltak(csak aznap nem nyitottak meg vagy 3-4et amikor este 80centi hó esett) és mivel nem volt annyira jó idő így túl sokan sem voltak(majdnem mindig találtunk üres asztalt a három fenyőben!ahol mellesleg nagyon finom a lasagne nyam nyamXD). Én személy szerint mindennel tökéletesen meg voltam elégedve, alig várom hogy következő évben is ellátogassunk oda!
2008.02.29. hapciii
Tegnap még síeltem ezen a terepen, egy hetet töltöttem kint, így frissek a tapasztalataim.
Általában elmondható volt, hogy a szikrázó napsütésben a hó nappal olvadt, este fagyott, így nap végén a pályák alsóbb részei elég kásásak voltak, de fent közel tökéletesek maradtak. Tekintve, hogy pályán kívül is bőven volt hó, néhol derékig eltüntem benne, egy ideig biztosan hóbiztos marad a terep ;)
A freestyle park szépen karban van tartva és elég magasan, hogy ne olvadjon.
4-5 kisebb gyakorló és 3nagyobb jumppal rendelkezik a park meg egy rendes méretü piramissal a legvégén. A nagyobb ugratók mindegyikének jó íve van, nem dob ki túl meredeken felfele, és nem is nagyon laposan. Nekem nagyon tetszettek. :)
Korlátból és boxokból sajnos nincs sok: van egy sima tört és egy rainbow box. Ezek nagy előnye, hogy valami műanyaggal vannak bevonva a csúszófelületen így nem koptatja el az éleket. Korlátból csak egy szögletes rainbow van.
A parkban a hangulatról a park főnök által üzemeltetett hangfalak gondoskodnak, így zene nélkül sem maradnak az oda látogatók. :)
Kint töltött hét alatt egy felhős és egy félig ködös (alsóbb pályákn látótávolság 10m, fent meg szikrázó napsütés) nap volt, így az időjárásra sem panaskodhatok.
Egyedüli, amit hiányoltam, az egy hosszabb pálya.
h i r d e t é s
h i r d e t é s
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a síelők.hu friss híreit és síelőknek szóló aktuális ajánlatait.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 24 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.
Asztali nézet
A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk. Elfogadom. Több infó...