Élménybeszámolók

Ma Samnaunban is voltuk. Itt is a völgyig lehet már síelni. Kevesen voltak a pályákon, habár ma munkaszüneti nap volt a katolikus svájci kantonokban. Általában 2200m és 2800 között voltak többen. Mi lecsúsztuk ma a völgybe a 60-as pályán. Azon a részen senkivel nem találkoztam. Mondtam is a lányomnak sikerült kikerülni a sok embert menet közben :) Még nagyon szezon eleje van, vagy az emberek nem hiszik el, hogy műhó is van a hegyen, vagy csak vásárolni mentek síelés helyett.

Reggel 2800 méterig volt a felhő határ, felette ragyogó kék ég. Kilenc óra után a nap hamar felszárította a felhőt, ilyenkor áprilisban már ereje van a napnak. Az osztrák svájci határon a csákányoson mentünk fel a tetőre, 2750-en még tejföl köd 2850 méteren pedig ragyogó kék ég fogadott. Délután a déli oldal nem kedvezett mivel nagyon meleg volt. Annyira, hogy a hegytetőn a pálya mellett ha a hóba léptem egyszer csak eltűnt a lábam. A tetején egy vékony jégréteg volt az volt megfagyva alatta pedig mintha nem is hó lenne mert nem fehér volt hanem már többnyire víz, de még hó formájában. Délután mentünk át a svájci részre de akkor már a pályák ezen a részen megadták magukat. 10-15C simán lehetett a napon 2400 méter felett.

A volt munkatársakkal azt beszéltük, hogy Svájcban vannak jó illetve jobb síterepek. Samnaun az utóbbi csoportba tartozik (szerintem).
Ma ismét ezen a helyen síeltem, ahogy a svájci munkatársaim mondanák "Traumwetter" volt. A meteorológusok 1500-2000m körül ígérték a felhő határt, felette pedig a napsütést. A jóslat bejött, a magaslatot nem találták el pontosan. Reggel kb. 2200 méteren volt a felhő határ, alatta köd felette pedig ragyogó napsütés. Napközben mind emelkedett a köd, a nap sugarai nem tudták felszárítani a ködöt. Délutánra a köd feljött kb. 2800 méterig. Jó is, hogy ezt a helyet választottuk ma mert ha alacsonyabb terepre megyünk akkor egész nap felhőben vagyunk.
Miért is jó ez a hely? Mert sok pályával rendelkezik, hosszú széles pályarendszere van, a liftek modernek, az emberek eloszlanak. Ma is a maximális várakozás 1-2 perc volt a lifteknél. Ma is a svájci részen síeltünk a legtöbbet.Hideg volt nem olvadt a hó, április végéig itt biztos kitart a szezon. A pálya állapota tökéletes volt, még délután is.

Ma Samnaunban voltunk. Ez a síterep Graubünden kantonban található Svájcban, Ischglvel amely Tirolban van alkotnak egy sírégiót. Igazából ma a svájci részt próbáltam ki, ezért gondoltam nyitok egy külön topicot amelyben Samnaunról lesz szó. Két hete már voltunk a környéken akkor csak az osztrák részt próbáltuk ki, átmenni nem lehetett a két ország között a lavinaveszély meg a robbantgatások miatt. A héten többször néztem a weboldalt pénteken pl. nyitva volt minden lift, szombaton az erős havazás miatt nem lehetett átmenni egyik országból a másikba.
Vasárnap mentünk síelni, az ember mindig reménykedik hátha nyitva lesznek a liftek. Szombaton minimum 60 cm hó hullott a környéken, tehát esélyes volt, hogy lavinaveszély miatt vasárnap ismét nem nyitják meg az összeköttetést Ischgl és Samnaun között mint két hete. Szerencsére ez nem így volt. Most is mint két hete Ischglből kezdtük a síelést. A lányom meg is kérdezte: apa ha Svájcból indulunk, Ausztriába megyünk majd ismét Svájcba jövünk síelni ez miért jó? Elmondtam neki, hogy a hegyek miatt van, Ischgl könnyebben megközelíthető közép Svájcból mint Samnaun. A mai napon mikor felértünk az A1-es felvonóval és lecsúsztunk Idalpba láttuk már, hogy ma fent vannak a Svájc felé vezető liftek. A gyerekek is azt mondták akkor irány Svájc. Reggel még nem volt szép idő, esett valami és mínusz fokok voltak. 9:00-kor nyitott a B2-es lift amely Viderjoch csúcsra visz fel. A gerinc képezi a határt a két ország között: -14C és gyenge szél fogadott fent. Szerencsére köd nem volt, elindultunk lefelé a Svájci oldalon. 10 óra után próbálkozott a nap is kisütni előbb kevés sikerrel aztán 11 óra körül egy varázsütésre a felhők is eltűntek. Kék ég volt, persze nem tiszta kék ég de a hegycsúcsok szépen ragyogtak. Az osztrák rész (az északi akkor még felhőben volt, maradtunk mi a napos oldalon a svájci részen). A svájci részen kipróbáltuk az összes pályáját, lecsúsztuk a 60-on a völgybe. Ott buszozni kellett mert a sípálya vége nem ott van ahol a felvonó alja. A felvonó sem semmi, egy két emeletes kabinos lift volt ott alul kb. 60-an fértek be felül pedig 40-en. Mire ismét felértünk 2400 méterre akkora már minden hegy kivehető volt a napsütés miatt, akkor láttam mennyi pálya van ezen a részen. Vettük szépen sorba a pályákat a gyerekekkel. Nagyon jó volt a hó igazi porhó, ahogy a nagykönyvben meg van írva egy tökéletes sínapra. Nem olvadt a hó mert kemény mínuszok voltak. A pálya szélén pedig igazi mély havazást lehetett kipróbálni, a gyerekek nagyon élvezték. Ezen a részen nagyon sok freeride útvonal van, a síelők szépen befestették a hegyoldal pályán kívüli részeit, habár harmadfokú lavinaveszély volt. Olyan kettőig voltunk a svájci részen, összevetve Ischglvel nem tudnám megmondani melyik a jobb. Ha süt a nap akkor a déli pályák de ma annyira hideg volt, hogy a déli pályák sem olvadtak. Nem az volt mint két hete 2400 méteren 12C, hanem 2000 méter felett mínuszok voltak. A liftek nagyon modernek Samnaunban, igaz van egy két tányéros meg csákányos. Szerintem ez a pályarendszer Ischglvel együtt a síelők Mekkája. Visszafelé volt még egy érdekes jelenet osztrák részen: ilyet még nem láttam a mennyiség ami lenyűgözött, az osztrákok napközben kivonultatták a ratrak "arzenáljukkat". Összesen 21 ratrakot számoltunk meg egymás mellett menve párhuzamosan, napközben is néhány pályát ratrakoltak. Mondanom sem kellett mindenki megállt és fényképezett vagy filmezett. Eddig 2-3 ratrakot láttam egymás mellett menni az nem nagy dolog, igen de mikor 21 megy egymás mellett. Nem kispályások ezek. Nem volt rossz délután is frissen ratrakolt pályákon síelni. Szerintem ez egy tökéletes sírégió, tudom elfogult vagyok ezt nézzétek el nekem. Beszéljenek helyettem a képek.