Élménybeszámolók

Ma fejeztük be a küzdelmes síelésünket.
Nos január 1-4 közt nem erre számít az ember, de lehet hogy ez már a klímaváltozás hozta nem túl szép jövő a. síelésnek.
A pályákon volt hó mert nyitásra gyártottak az ünnepek előtt.
Ennyi buckasít nem éltem meg, de persze plusz 10- 12 fokban mit vártunk. A hegyen melegebb volt, mint a völgyben olykor, éjszaka is... és nem fagyott csak 1600 méter felett.
A műtött térdeim eléggé lázadtak, és kevéssé bírtuk élvezni. Iszonyú fárasztó volt, mert mi kirándulni akartunk és elmenni a 65 km es út végéig... Megszívtuk nem értünk vissza és a falvak közt csak taxi van. A középső kirándulós napon ráadásul esett az eső a hegyen is, bár inkább csak szitált de látni szinte nem lehetett semmit max 10 méterre de szemüvegben vagy anélkül sem láttam a pályát előttem, merre van bucka ember stb.
Utolsó napon felhős - napos idő volt kb 11 ig élményt volt a síelés aztán jöttek az egyre sűrűbb s nagyobb buckák, melyek alatt tükörjég, amin kihívás volt a megállás, vagy a nehéz latyakos buckákat vágtad át.. lehetet gyakorolni a fordulásnál jó magasra emelni a lábad..
Nagyon jó infrastruktúra, szép környezetben jól elfáradtunk... Nem erre vágytunk, de máshol olvasva a híreket még örülhettünk... azért a 400 Ft / Eur mellet már nem olcsó 4 nap sem... Vissza kéne jönni egyszer ha jó körülmények lennének... de helyet előre kell foglalni vagy 1 hónappal, esetleg last minut...

Sziasztok!

December 15-22 között volt szerencsénk egy remek hetet eltölteni a Skiwelt síterületen. Ez a síterület rendkívül jól kiépített, szinte csak kabinos és beülős liftekkel, majdnem 300 km. pályával. Arra viszont figyelni kell, hogy a hó és hőviszonyok megfelelőek-e, a terület nem túl magas , a legmagasabb csúcs is csak 1840 méter.Most tökéletes viszonyok vártak minket :). Söll felett laktunk egy apartmannban ,- immár szinte törzsvendégek vagyunk-, kb 2 percnyi autóútra a középső felvonók aljától. Az idő csodálatosa jó volt, az első két napon a pályák egy részén erős köd , illetve felhősödés volt, de a felhők felett kék volt az ég. A pályák tökéletesen kezeltek voltak, hétköznap alig síeltek, szombaton és vasárnap voltak többen, de ez inkább csak ebédidőben a hüttékben volt észrevehető. A déli fekvésű napos és jellemzően kék pályákon sokan voltak, itt volt hogy akár 1-2 percet is kellett várni a felvonóknál :)
Külön élmény az éjszakai síelés, a délutáni pályazárás után lekezelik a pályákat, így fél héttől friss ratrack nyomom lehet síelni, kb 10 kilométernyi kivilágított pályán. Sajnos az esti síelésre külön bérletet kell venni , a nappali bérlet erre nem érvényes.
Covid helyzet: A határátlépéskor az osztrák határőr kérte az uniós covid igazolást, mondjuk a személyinket meg nem :)
A síbérletvásárlásakor kérték a Grüner Passt, ezt párosították a bérlettel, de személyit itt sem kértek. Elvileg a hüttékben regisztrálni kellett volna magunkat minden étkezéskor, de senki sem foglalkozott vele.

Sziasztok,
2018 január 6-17 között töltöttünk felejthetetlen napokat a Skiwelt névre keresztelt síparadicsomban. Autóval könnyen megközelíthető, az útakat folyamatosan takarítják, jégtelenítik, így nem szükséges hólánc.
Elmauban a Hartkaiserbahn-al mentunk fel minden nap, ahonnan a két fiammal egymás után minden falucskába lesíztünk. A 11 napból 3 nap volt kedvezőtlenebb időjárás, sűrű köddel, időnként havazással. A pályákat nem készítik elő éjszaka sem reggel, hanem a sízés utáni délutánon. Így, ha éjjel havazik, másnap porhavazás majd buckázás mindenkinek. A síterepen a legjobban értékelt pálya a 11-es Kandleralm valamint a 9üa, a Hartkaiserbahn-hoy tartozó pálya.

Tavaszi síelés Tirolban, avagy milyen pályát tudnak a sógorok biztosítani +10 fok felett.

A négy napos ünnepet kihasználva felkerestük az egyik legnagyobb pályarendszert Ausztriában. Március 15-én, csütörtökön szerettünk volna síelés közben "ünnepelni", ezért előző este elindultunk Miskolcról. Szerencsére így elkerültük a dugót Budapesten és a "hírhedt" Tatabánya előtti, melletti M1 szakaszt is könnyedén magunk mögött hagyva, zökkenőmentes utunk volt Westendorfig. Reggel 7 órára érkeztünk és mondanom sem kell, hogy igen meleg tavaszias időjárás fogadott minket. Az előrejelzések alapján sejtettük, de igazából csak itt szembesültünk ezzel. Ez számunkra azért volt probléma, mert a "SkiWelt Wilder Kaiser" legmagasabb pontja is 2000 méter alatt van.
Rövid alvás után, 11 órakor terepszemle, majd bérletvásárlás. Ezen a napon -inkább délutánon- a Westendorf melletti, feletti rendszer volt a cél, Choralpe (1820)központtal. Csodálattal vettük tudomásul, hogy a meleg ellenére is viszonylag jó állapotban voltak a pályák, habár több helyen azért puha, enyhén vizes felület fogadott minket. 14 óráig nem is mutatkozott jelentősebb állagromlás. Hangsúlyozom, hogy a csúcsokon is pozitív tartományba kúszott a hőmérő és végig sütött a nap is. Mindvégig kevesen síeltek, így egyetlen felvonó előtt sem állt senki. Késő délutánra rohamosan romlott és buckásodott, főleg a pályák alsó szakasza. Sokan küzdöttek az "elemekkel", és láthatóan sokan nem ehhez voltak szokva. Szerencsére mi Szlovákiában "szocializálódtunk", mármint a síelés tekintetében, így jó tempóban, buckasíeléssel zártuk a napot.
Csütörtök reggel a völgyben +3 fokra ébredtünk és éjszaka 1 és 5 óra között esett az eső. Megcéloztuk a Brixenthalból induló 1-es felvonót és így az Elman-Söll-Itter-Brixenthal települések által határolt területet. A völgy alsó lejtőin inkább legelőt láttunk, mint havat és az 1-es felvonó völgyállomásához vezető egyetlen, még működő pálya is siralmasan nézett ki. Mondjuk, ez a déli oldal. A felső területekre érkezve, egy csodálatos világ tárult a szemünk elé. Bármerre néztünk széles gondozott pályákat láttunk. A hőmérséklet itt is 0 fok körüli volt, de éjszaka biztos, hogy volt némi fagy, mert kb. 5 cm friss hó fedte a ratrakolt felületet. Ennek ellenére, vagy pont ezért, nem tudott igazán kifagyni. Szerencsére, ami a völgyben eső volt, itt hó formájában hullott. Ezen az oldalon és ezen a napon lényegesen többen síeltek, így az idilli állapotok nem tartottak sokáig. 11 óra után melegedő, olvadozó havon róttuk a köröket és sok helyen megjelentek a buckák is. Azért a jó sör és a finom ebéd kárpótolt minket. Minden völgybe megpróbáltunk legalább egyszer lemenni, de az alsó szakaszok nem voltak túl jók. A nap zárásaképpen kipróbáltuk a Hohe Salve déli, fekete pályáját is. Nem tudtunk a "Hochsöll"-től másképp visszamenni az autónkhoz.
A templom mellett mindenki állt és nézelődött, gondolkodott, hogyan kellene elindulni. Derékig érő buckák borították az egyébként nem túl hosszú, de viszonylag meredek szakaszt. Itt ismét örültem, hogy sokat gyakoroltam a Lomnici-nyeregben :).
Alapvetően kevés fekete pályát találtunk és ezek egy része is zárva volt a hóviszonyok miatt. Ezzel szemben volt sok rendkívül széles, még ebben az időjárásban is jól kezelt, hosszú piros-halványpiros, kék, családbarát terület.
Szombaton reggel nyitás előtt 5 perccel már az 1-es felvonónál álltunk, okulva az előző napokból. Gondolom azért, hogy kellemes emlékekkel térjünk haza a Wilder Kaiser ezen a reggelen megmutatta, hogy milyen is valójában. Az előző napi olvadt hó atomkeményre fagyott, így simára ratrakolt, üres pályán kezdtük a napot. Mivel senki sem zavart, senkire sem kellett vigyázni, úgy síelhettünk, ahogy akartunk és a pálya is gyors lett. A Hohe Salve "feketéje" is jól esett, de örültem, hogy frissen élezett, szervízelt léccel érkeztem. Rögtön háromszor meg is "kóstoltuk". Délutánra a napsütés és az egyre magasabb hőmérséklet átalakította a jeget és így alsó szakaszokon újabb, nyári sportokat is ki lehetett próbálni, mint pl: wakeboard. Vasárnap reggel a csúcsok elbújtak a felhők közé és ismerve a magyar útviszonyokat -M3-on húfúvás stb.- úgy döntöttünk, hogy elindulunk haza.
Összességében három szép napot síeltünk itt, és sikerült kellemesen elfáradni. Az időjárás sajnos nem kedvezett, tipikus tavaszi síelés lett a vége. Egyébként a beszámoló írásának időpontjában mínusz 10-19 fokot mutatnak a hőmérők Brixenthalban. Az egy más világ. A karbantartók mindent megtettek az ideális körülmények biztosítása érdekében, de a fizikát Tirolban sem sikerült megdönteni.
Kellemes pályarendszert ismertünk meg, ami több oldalról, több völgyből megközelíthető és alapvetően jó logisztikával rendelkezik. Ideális lehet családok számára is, akár egy egész heti látogatásra. Ha valaki a nagy kihívásokat keresi, vagy csak fekete pályán szeret síelni, lehet hogy egy kicsit kevés.

KKy

Sziasztok ! Tegnap jöttem haza a régióból, nagyon jó választás volt, rengeteg pálya jól karbantartott csodálatos kilátás mindenhonnan. Söll-ben szálltam meg, felvonótól 80m. Az időjárás nem volt a legjobb, mert sokszor és sok hó esett, de a fák között még hóesésben is fantasztikus volt a síelés, úgy fogalmaztam magamban, hogy hóesésben még ilyen csodálatosat soha nem síeltem, nem beszélve az éjszakai sí és szánkópályáról ami szintén kihagyhatatlan, sajnos ez külön fizetős: 1 felnőtt 24.- eur........
üdv, istván

Röviden ez a pályarendszer maga a tökéletes választás!
Mindenképpen érdemes egyszer felkeresni senki nem fogja megbánni!
Hat napos tiroli túrám utolsó napjára hagytam kár volt.
Ennyire változatos pályarendszert és ami még nagyon fontos ennyire sok széles pályákat ritkán találni.
Tökéletes modern liftekkel szinte az összes pálya nagyon jól megközelíthető a tájékozódás nagyon könnyű a síterep nagyságához képest.
Hibába voltak sokan, a lifteknél szinte semmi várakozás a pályákon a szélessége miatt szintén nem volt tömeg a síterepet pedig szinte egész nap sütötte a nap!
Ami még nem mellékes itt voltak magasan a legjobban kezelt pályák, és tartották is magukat a meleg ellenére a tiroli túrámon!

Sziasztok! Idén sikerült a tervezett 4 napos síelésünket ezen a terepen eltöltenünk. Mivel itt először jártunk, így már az első nap, azaz még aznap este,amikor megérkeztünk sikerült elnéztünk valamit. Szállásunk a Hopfgarten-i felvonótól 6 km-re volt, Niedreauban. Ez a pici falu Wildschönauban található, amely csak sajnos később derült ki, a Ski Juwel Alpbachtal Wildschönau régióhoz tartozik. Ami nem is lenne baj, ha a Skiwelt Wilder Kaiser Brixental-i bérlet ide is jó lett volna. De sajnos csak akkor lett volna jó, ha kombináltat vettük volna, amely egy 4 napos bérletnél +20 Eurót jelentett volna. Mivel ezt nem tudtuk, így maradt számunkra a Brixentali síparadicsom. Csak azért volt egy picit rossz érzés, mert a Niederau-i pálya közvetlen a szállás (Sixenhof)mellett volt. Na most már mindegy! Visszatérve a Skiwelt Brixentalra. Nekem nagyon tetszett. Hatalmas pályarendszer. Nekem egy kicsit nagy falat volt. Nem tudtam az összeset besíelni, de igazán nem is akartam. Olyan jól éreztem magam a csodálatos napsütésben, s szikrázó hóban, hogy végre először 4 napon keresztül nem is gondoltam a munkámra. (ilyen még nem volt)Elvarázsoltak a hókunyhók (igluk), a pályák végeláthatatlan hosszúságai (igaz néha elég ferdék voltak), a szebbnél szebb Hütték (rengeteg volt belőlük), s ami tetszett, hogy Hopfgartenben igaz ki volt írva, hogy indulás 8.30-kor, de senkinek nem szóltak, ha 8.15-kor felszállt a kabinba. A parkoló is közel volt, sőt még lift is volt. A pályákat szépen kezelték. Igaz néha nagyon jegesek voltak, s a sok hóágyúzástól néha valóságos hegyek képződtek. Egyszer az egyik pályára annyi havat fújtak, hogy meg kellett állnom, mert azt hittem, hogy vége a pályának, s nincs tovább, pedig egy sínyomnyi részen tovább lehetett siklani. Gondolom ezt a szakaszt inkább a bátrabbaknak, vagy snowboard-őrülteknek készítették. Néha 1-2 kéket inkább pirosba soroltam volna, s néhány pirosat, pedig kékbe. De kit érdekelnek a színek! A kitáblázás egy kissé megfejthetetlen volt az első 2 nap számomra. 3.nap rájöttem, hogy nem a táblát kell bámulni, hogy merre csússzunk, hanem a rádiótornyot. Az volt este a cél, hogy annak a hegynek a lábához visszaérjünk. Ennyi pályát én még ilyen összefüggő rendszerben nem láttam. Igaz túl sok helyen még nem jártam (voltam már: Kaprun, Nassfeld, Bad-Kleinkirchen, Gastein, Kreischberg,Obertauern).
A felvonók nagyon jó állapotban voltak, (azért itt is akadtak kivételek, de elenyészve). Rengetegen voltak, de szerencsére eloszlott a tömeg.
Öszességében jó tapasztalataim voltak.
Ja és ne felejtsek el a Wörgli fürdőzésről néhány szót ejteni. A szállástól 8 km-re volt a Wörgler Wasserwelt. Az esti belépő kedvezménnyel(15%)megfizethető volt. Felnőtt kb 8 Euro.(17.30-22.00 óráig). Fiamnak a csúcspontot a duplacsúszda (L2)jelentette. 14 m szabadesés után, dupla fordulással,65km/h sebességgel csúszás. Nekem pedig az igazi relaxációt a 2,30 Eur-os 30 perces Isla Sola, azaz (Tirols schönstes Starksolebad mit körperwarmer Sole aus dem Toten Meer)lebegés finom testmeleg sós vízben, úgy, mint a Holt-tengerben, s közben vízalatti zenét nyomnak. Igazi relax. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Ja s utána gleccserhideg tusolás! ÁáÁááá!
Azt hiszem talán kibírom jövő januárig!
Mindenkinek további szép csúszást kívánok! Gabi

Heló, olvasók!

Már 15 éve (vagyis életem kezdete óta) ide járok síelni, és azt kell hogy mondjam, hogy ennél jobb síterepen még nem jártam sehol. Akkor sem ha olyan helyeken voltam: Nassfeld, Heligenblut, Kitzbühel Alpen, Kaprun, valamin számos francia terep. Az egyetlen negatívum ezzel a tereppel kapcsolatban az, hogy sajnos elég alacsonyan van, ezért az eső,a köd,és a január eleje felé , majd később március közepe felé olvadó hó gyakori jelenség. Pozitívum viszont, hogy mivel a sípályák 93%-a füves területen található, ezért már 40 centi havon is lazán lehet síelni. Ha ez sem lenne elég, óriási víztározóik vannak, melyekből a több mint 500 hóágyúval nagyon jó minőségű havat tudnak előállítani.

Én,a családommal együtt Ellmauban szoktam lakni minden évben ugyan abban az épületben, mely minden igényünket kielégítette. Volt szauna,játékterem, wifi, és fantasztikus hangulat. A faluban több helyen is be lehet vásárolni, és a választék is széleskörű.

A sípályákról: A mi apartmanunkból 200 méter séta után már ki is értünk a sípályára, ahol egy csákányos után, mely fölvitt az egyik közeli dombra, már csúszhattunk is a Bergbahn nevű egyetlen sívonathoz. Az innen kezdőknek fontos lehet, hogy itt lehet jegyet venni; órás, háromórás, félnapos, napos. Ezenkívül rengetegfajta hetijegy is van, mint pölö: 4 a hétben, 5 a hétben, 7 a hétben, 7 a tízben, stb. Aki a faluból akar indulni, nem akar autóval elmenni a Bergbahn vonatfelvonóig,ami a Hartkaiserre visz fel, az a falu melletti csákányos felvonónál lévő kasszánál is vehet jegyet.

Felérve a Harkaiserre, ha szerencsénk van (és általában január vége felé, február elején szerencsénk van,) akkor szikrázó napsütés fogad minket. Innen, a hegytetőről négyfelé indul pálya: 3db a sípályarendszer belseje felé, 1 pedig vissza a vonat alsó megállójához. Megéri a pálya a 10 perc várakozást a vonat alján, mert ez az egyik legjobb pálya, ha van rajta hó. De haladjunk tovább a síközpont belseje felé, ahol is nem találni olyan pályát, amit ne lehetne maximálisan kihasználni. Itt aztán mindenki talál magának megfelelő síterepet, a halványkéktől a vérpirosig mindenféle pálya van. A síközpont közepének talán a Höhe Salve hegy nevezhető, területileg Söllhöz tartozik.Ám aki itt akar síelni, annak sem kell egy percre sem levenni a sílécét, (kivéve ha kuglifelvonóval megyünk) mert az összes pálya besíelhető, gyönyörű, kilométeres erdei utakon,keskeny szorosokon, vagy éppen legalább száz méter széles pályákon síelve élvezheti a sportolni vágyó egyén az életet. A sílifteknél, leszámítva a gyüjtőlifteket, gyakorlatilag azonnal sorra kerülünk, maximum 2 percet kell várni, még akkor is, ha nagyobb a tömeg. És ez a lényeg, mert tömeg gyakorlatilag soha sincs. A legtöbb lift ülőlift, és a 9/10-ük bőrüléses, jellemzően 4, vagy hatszemélyes felvonó.

A hüttékről: a sípályarendszer hüttéi jellemzően ugyanazzal a kínálattal rendelkeznek, nincs észrevehető különbség. Óriási a kínálat, és szinte mindenhol kapható a híres gőzgombóc is.

A pályákat gyakorlatilag minden nap kezelik, és hómentesebb időszakban a hóágyúk is kíméletlenül gyártják a kiváló minőségű fehér kincset. Rengeteg ratrackkal rendelkezik a központ, és azok is jó, hatékony munkát végeznek. A néhány negatívum, amit a terepről el lehet mondani, az még az, a már előbbiekben felsoroltakkal együtt, hogy a bérlete eléggé drágák, és az éjszakai pályákra külön jegyet kell venni.

Ha a terepet értékelni kell én 5-ből 6 pontot adok rá, és csak azért nem hetet, mert sajnos gyakorlatilag bármikor kifoghatunk esősebb, melegebb időt. De ezzel együtt is: Akárki, aki jó terepet...nem is! Aki kiváló terepet keres, és a pénztárcája is vaskosabb az átlagnál, az itt megtalálja a fenomenálisan tökéleteset.

U.I.: Érdemes a főszezonban menni, január 20-tól február 15-ig, ekkor a leghóbiztosabb az időjárás.

Sziasztok.

2013.01.25-2013.02.02 - egy nagyon jó síelős hetet tölthettünk a Ski-Welt régióban.
Indulás 02:30 Szomódról. Végig száraz úton mentünk. Salzburgnál jöttünk le a pályáról és Lofer felé értünk el Söllbe. A szállásunk a 40a pálya mellett volt.
Ez egy bauernhof kedves háziakkal, házi tejjel, sajtal, pálinkával.
http://ferienbauernhof-soell.at/
1 fő/ éj ellátás nélkül 24 € + TAX
Szombaton verőfényes napsütés és kifagyott pályák fogadtak minket. Végre síelünk! Erre vártunk egész évben! Lecsúsztunk a kabinoshoz, megvettük a bérletet és irány a hegy. A felvonóknál minimális sorállás volt! A tömeg jól eloszlott a rengeteg pályán. Nap végér nagyon buckásodtak a völgybe vezető pályák, de ez természetes. Este kipróbáltuk az éjszakai pályát. A szállásról lecsúsztunk a völgybe és ott szembesültünk azzal, hogy a 7 napos 243 € -s bérletünk nem jó az éjszakai pályákra. Arra külön 23 €-s jegyet kell váltani. Kicsit elszomorodtunk! Az éjszakai pályák szerdától szombatig mennek 18:30-22:00 -ig. Előtte az összes pályát újra ratrakolják, valószínűleg ezért van a plusz díj is!
Vasárnap hasonló időben volt részünk. napsütés a völgyben 0 °C körül a hegyen -2-3°C volt.
Hétfőre megérkezett a beígért havazás. Erre a napra volt betervezve a Goingi rész besíelése. Reggelre a ratrakolt pályára a völgyben kb 8 cm a hegyen kb 15 cm friss hó esett. 8:30 kor már a felvonón ültünk és több pályán az első nyom a miénk volt! Nagyszerű élmény volt. A hó folyamatosan esett. Kb 11 óráig alig találkoztunk emberekkel. Ekkor a hó is elállt és az eberek is elő kerültek. Vasúttal felmentünk a "Moszkva térre" itt azért már volt tömeg, de a szerteágazó pályák elnyelték őket.
Keddre a Brixeni részek voltak betervezve. A hó hol esett hol nem. A hegy egyik felén köd a másik felén hó esés volt. A friss hó miatt déltől buckásodtak a pályák.
Szerdára megjött sajnos a beígért felmelegedés. Egész éjjel esett az eső, szerencsére reggelre el állt. De a pályák és a friss hó is megsínylette az esőt. Március vég hangulatom volt. Szikrázó napsütés a völgyben 8°C a hegyen is 2°C! Tavaszi vizes hóban lehetett síelni. A déli fekvésű völgybe menő pályák nagyon olvadtak.
Csütörtök reggelre kifagyott kemény pályák fogadtak minket. Erre a napra a napi 80 km elérése volt a cél. Jórészt a Scheffau-i, Hoch-Brixen-i és az Itteri pályákat eröltettük. Volt olyan pálya ami délután 2 kor is kemény volt egy kis porhóval a tetején (91-es). Nagyon jó napot zártunk és elértük a 80 Km -t is. Megérdemelt sörünket a Hoch-Söll alpengasthof-ban fogyasztottuk el. Este pedig a völgyállomás mellett lévő Hexen Alm-ban buliztunk. 5 tagu zenekarral, egy nagyon autentikus és hangulatos hüttében. Az egyik pincér magyar volt.
Pénteken hajnalban esett az eső és nem is fagyott. Reggel megint vizes havasak voltak a pályák. Sajnos ez volt az utolsó napunk is egyben. 1 óra körül elkezdett a középállomás felett a hó esni, alatta pedig az eső. Így délután hazacsúsztunk. És kimentünk szánkózni. Nagyon jó volt a szánkópálya is. A középállomástól lehet a völgyig szánkózni. Nagy élmény! Főleg, ha összekötitek a szánókat, akkor van lendület is. :) Bár egy kicsit veszélyes is!!!
Szombat reggel 8 kor indultunk, de nem Lofer felé, hanem Kufstein felé, mert itt kisebb volt az esély a dugóra, igaz km-ben több. Hazafelé végig esett.

Pozitívum: Hatalmas, változatos pálya rendszer, Ahol egy kicsit kellene gyalogolni, oda egy varázsszőnyeget vagy egy köteles felvonót csináltak. Szinte nincs is csákányos felvonó. Kevés sorbaállás. Szuper síterep!

Negatívum: Az éjszakai pálya használat nincs benne a bérletbe. A pályák kitáblázása hagy némi kivetni valót, nem egyértelmű!

Tartozom egy beszámolóval, még az előző szezonról (2011. február vége március eleje), mivel hazajövetelünk után nem volt rá időm megírni, de talán még most is hasznos lehet mások számára.
Egy hószegény télben sajnos tényleg igaz, - amit már évekkel ezelőtt is megírtak itt a fórumban-, hogy a terep nem túl magas fekvése miatt március első hetében a völgyben már kifogásolhatóak a hóviszonyok. Most is így volt, különösen a déli fekvésű pályákon. Viszont a 290 km pályából még 266 km üzemelt és ragyogóan karbantartották, még akkor is, ha lent a faluban csak a pályákon maradt hó. A pályarendszer viszont nagyon változatos, és a hegyen még ragyogó hóviszonyok voltak. A táj tagolt, csodaszép panorámával rendelkezik, és fenyvesek között vezető, jobbnál jobb pályák találhatók. Nekünk 3 nap kellett a teljes kiismeréséhez, de mintha minden nap más síterepen lettünk volna. Egyszerűen nem lehetett megunni és a hatalmas kínálatból mindig ki lehetett választani a körülményeknek, valamint a kívánalmaknak legmegfelelőbb pályát. Szikrázó napsütésben a déli fekvésű pályákat csak legfeljebb 11 óráig volt érdemes használni, utána csak az északi lejtésűeken volt élvezetes a sízés. Szerencsére ebből van több, ezért még így is igazán kielégítő volt a választék.
Szállásunk Brixentalban volt, nagyon jó minőségben és helyen, közvetlenül a piros 1 sz. pálya mellett, 150 m-re a völgyállomás felett, elfogadható áron. Kérésre szívesen megadom az elérhetőségét. Az egyik hátránya az volt, hogy nem volt Internetezési lehetőség (de még a falu egyetlen Internet kávézójában sem volt működőképes világháló), a másik pedig, hogy az 1 sz. pálya déli lejtésű, és hazafelé megkínlódtuk a mélyen buckás, kásás havat.
A Choralpei oldalra egy napot szántunk, valahogy nem kívánkoztunk vissza, számunkra nem igazán volt jó hangulatú a hegy. Ami tetszett az a 120-as kék pálya, amin alacsony fekvése ellenére jó minőségben megmaradt a hó, a 118-as és a 119-es piros pályák, akkor is, ha azok egy kicsit rövidek. A 112 sz. fekete pálya felső szakasza viszont elég brutális. Mi meg se kíséreltünk lemenni rajta, de a felső hüttéből kijövet, messziről lehettem szemtanúja annak, hogy oda tévedt egy snowboardos kislány - a figyelmeztetés ellenére, hogy csak haladók használják -, nem tudva magát megtartani a kijegesedett pályán, pedig még el sem esett, de olyan félelmetes sikollyal zúdult le, hogy el kellett a környékéről menekülnöm. Azóta se tudom, hogy épségben megúszta-e. A 117-es 3 székes felvonó nagyon elavult és mellette lévő piros pálya környékén szinte már hó se volt, és nekem akkor se tetszett, amíg még a hó jó minőségű volt rajta. A haza vezető 11-es piros pálya nagyon erős, kezdőknek nem ajánlható, ráadásul délutánra már rendesen ki is volt jegesedve.
A Höhe Salvei pályák közül legjobban az 51-es tetszett, de jók voltak a 43-as, 45-ös pályák is.
A Hochbrixenen bemelegítésként mindig a 3 pályával kezdtük, utána a 2-es és 7-es volt a legsűrűbben használt.
A Zinsbergen a favorit a 71 sz. piros pálya, nem volt nap, hogy ne ezen időztük volna a legtöbbet, szinte mindig itt zártuk a napot.
Az Einbergen a 67 és a 68-as volt jó pálya, még ha rövid is, de a 99-es is érdekes.
Hartkaiseren több déli fekvésű jó pálya is van, de azokon ugye csak a reggeli órákban volt érdemes ebben az időszakban síelni. Az Elmauba levezető 80-as pályát, vagy a 91-est élveztük a legjobban.
Az Astbergi (Gooingi) pályákat az alacsony fekvése miatt már ki is hagytuk.
A pályarendszert leginkább a hollandok és a németek használják, találkoztunk még oroszokkal is. Magyar kocsit ugyan nem láttunk az egy hét alatt, de a hegyen azért hallottunk magyar szót is.
Összességében a pályarendszer nagyon jó, ragyogó infrastruktúrával rendelkezik, de talán érdemesebb szállást az északi oldalon (Söll, Scheffau vagy Ellmau) foglalni.

Régóta a kedvenceim közé tartozik ez a síterep, bár ez nálam inkább gyerekkori nosztalgia, mintsem objektív értékelés. Tény, hogy Ausztria egyik legnagyobb összefüggő rendszere, tele számos hangulatos völggyel, erdőkben kanyargó ösvénypályákkal, széles, lankás gyakorlópályával, melyek legtöbbször szépen gondozottak. Rengeteg a hóágyú,a ratrak, a hütte, tehát infrastruktúrálisan profin kiépített. Furcsa viszont, hogy sokszor igen rövidek a pályák, (hihetetlen, hogy egy 300 m-es pályához képesek építeni egy vadiúj, 6-8 üléses Doppelmayert, lecsukható "kabinnal"...), hosszúnak csak a parkolókig levezető piros pályák mondhatóak. A síterep fő hátránya alacsony tengerszint feletti magassága, ami bizony márciusban már délutánra latyakossá, olvadossá teszi a lejtőket.
Hideg januári időben viszont ideális választás családoknak, iskoláknak, kezdőbbeknek, akik imádni fogják. A profik menjenek tovább az autópályán Zillertal-ig vagy St. Antonig.

Kozben mar megvolt a sieles. Marcius 14-en szombaton. Csodalatos napsutes, eleg meleg ido. Sajnos az also reszek, ahogy irtad elegge olvadtak, kasas volt a ho. Tomeg nem volt jellemzo. Azert marciusra en is magasabban fekvo helyet ajanlanek mindenkinek. Ha nem is glecsert, de pl a Zillertalt. Mi ott (Zillertal3000, Arena, Hochzillertal es Tux) voltunk az azt koveto heten es hominosegben messze verte Brixentalt.
Ami Brixentalban nagyon tetszett, hogy pl. vonattal is eleg jol megkozelitheto. (Nekem elloptak a kocsimat, igy ez is szempont.) Vonatos tipp Pestrol: Bp-Rosenheim-Kufstein (ejszakai vonat + regional bahn, kb. 30-35EU egyiranyba) es onnan mar 15 perc sibusszal Söll. Pentek este indul az ember es szombaton mar 9-tol csuszik. ;-)

Mi most voltunk 6 napig Ellmauban. Nagyon klasszul van kiaakítva, teljesen besíelhető, nem jegesedik a pálya, a felvonóknál soha nincs sor. A legklasszabb a Hohe Salve csúcsa, azok a pályák mindig naposak voltak, mikor mi voltunk úgy tűnt mingig köd van olyan 1200-1500 meter között, volt hogy 5 méterre nem láttál. Minden szitnű síelő/boardos megtalálja a számítástait, vannak 5 km hosszú pályák, annak aki azt szereti. Az árak ezekhez mértek, de nem durvák.

Röviden: Jó volt!

Bővebben: A feluban (Scheffau) nem volt egy fikarcnyi hó sem, de a pályákon volt bőven. Szóval amit nappal lesíztünk, azt éjjel szépen visszarakták a pályára, sőt néhol még gyarapították műhóval is.
Szerencsénk volt, mert a 6 sízőnapból 5-ben ragyogó napsütés és 5-10 fok volt a jellemző.
Délután 2 környékén romlottak el annyira a pályák, hogy már zavaró volt a "jégtábla-bucka vergődés", de aki már járt Szlovákiában, annak ez is megfelel.
Sorbanállás: csak a nagyon ferkventált felvonóknál volt, ott ahol a kezdők tanultak, vagy nagyobb étterem volt a közelben. Máshol csak egy szusszanásnyi szünetnek tűnt a sorbanállás. Úgy kell elkézpelni, hogy a jegykezelő kapuig állt a sor, azon kvül már nem nagyon.
Érdekesség: pár pályán van "trafipax", azaz le lehet mérni, hogy mennyivel megy az ember. Ez nekem új volt.
Továbbá egy hét alatt nem mentünk csákányos liftel, tulajdonképpen székes felvonó van mindenhol.

Szállás: mivel kisgyerekekkel voltunk, így apartmanban szálltunk meg, ami pár éve felújított, mindent tartalmazott.

Nem is tudom, hogy mit írjak még. Inkább kérdezzetek!!!

Sziasztok!
Mi februárban voltunk családosan, kér gyerkőccel egy hétig. Wörgl-ben volt a szállásunk egy családi farmon, 100 tehén, miegymás. Nagyon hangulatos volt, a család végtelenül kedves, vegyes volt a vendégsereg, a hollandoktól a németeken át mi magyarok, s még egy helyi (osztrák) család, a gyerkőcők nagyon élvezték a többi gyerek társaságát esténként. Szuper a pályarendszer, több egymás melletti falut érint, de mindegyik közeli volt, autóval 10 perc utazással szinte mindegyik megközelíthető. A hóhiányos szezon ellenére megoldották, hogy legalább a pályák 80 %-án legyen hó, igaz a pálya szélétől 1 m-re már szinte a virágok is nyíltak, volt olyan délután, hogy 12 fok volt pluszban, és szikrázó napsütés! Olvadt is rendesen, mire lejárt a "telelésünk" alig maradt hó a hegyeken. Próbáltuk elkerülni az ünnepeket, iskolai síszüneteket az időpont választáskor, ennek ellenére (meg talán a tavaszias idő miatt is) jóhéhány felvonónál kellett 10-15 percet toporogni, mire bejutottunk, de a pályák változatossága, a vadregényes környezet (nagyon sok pálya erdőn keresztül vezet) kárpótolt bennünket! Az biztos, hogy az egyik legszebb hely volt, ahol eddig megfordultunk, s nem utolsósorban minden tudásszintnek megfelelő, ami fontos, ha kisebb gyerekek is vannak a csapatban. Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Jó havat, szép napokat!