Élménybeszámolók

Sajnos jó volt a megérzésem, hogy hétvégén nem szabad Eplénybe menni. Örülök, hogy csak a fórumot olvasva szereztem tudomást a hétvégi körülményekről. 35 perc sorban állás és felvonózás után két perc csúszás. Hát ez nem nevezhető jó aránynak. Így rendkívül sokba kerül egy csúszás, nem éri meg. Lehet, hogy az idei évet (hétvégeken)kihagyom, csak hétköznap fogok kimenni, amikor lesz időm. Azért szorítok, hogy minél hamarabb megoldódjanak a problémák. Sajnos a felvonó ügy nagyon gázos. Anélkül pedig nem működik a dolog.
Rendőri intézkedésről. Én csütörtökön délután ötkor érkeztem és a parkolóban bőségesen volt még üres hely, egészen közel a várakozni tilos táblához is. Ennek ellenére legaláb öt hat autó pöffeszkedett a várakozni tilos tábla után, hogy 10 vagy 20 méterrel kevesebbet kelljen gyalogolni a fiatal uraknak. Valószinűleg mozgás sérültek, de akkor miért jönnek síelni? Amikor mentem a pénztár felé éppen egy audival jött három aranyifjú, áthajtott a sorompon és csaknem a sípályán állt meg. Abban az esetben, ha üres a parkoló nem csak megbüntetni kellene a minden szabályra fittyethányó "fájós lábú gyerkőcöket", hanem az autójukat, vagy apuci autóját el kellene vontatni. Megérdemelnék. Az kicsit más helyzet, mikor sehol nem lehet megállni és nincs máshol hely.

Hosszú hétvégére péntektől vasárnapig voltunk síelni a Koralpén. A síelés felejthetetlen élményén kívül még rendkívül kalandos élményben is volt részünk. A szállásunk a Koralpenschutzhausban volt a sípájáknál is magasabban fennt a hegyen 1900-2000 m között. Ilyenkor oda csak lánctalpassal, vagy motoros szánnal lehet feljutni. A hegy lábához érkezve fel kellett hívnunk a vendéglátóinkat, akik a síliftek aljánál levő parkolóba lejöttek értünk motoros szánnal, mire oda értünk. A csomagokat a motoros szán után vontatott utánfutóba pakoltuk át a kocsiból. A nejem a szán pótutasaként, jómagam meg két fiammal mint a vizisízők kötélen vontatva sítalpon tettük meg az utat a túrista házig. Ilyenben még soha nem volt részünk, de rendkívül mód élveztük a dolgot. Másnap reggel, ahogy kiléptünk a házból rögtön csatolhattuk a léceket és irány a völgy. Fél kilenc után nem sokkal óriási élmény volt az érintetlen ratrakolt pályán a völgybe ereszkedni. Senki az ég világon még nem volt a pályán. Első felvonózáskor csak a saját nyomom rondította el az amúgy szinte tükör simára előkészített elsőosztályu pályát. Mi félpanziós ellátással voltunk, de csak a legjobbakat mondhatom mind a reggeliről, mind a vacsoráről. Olyan hatalmas és finom adagokat adtak, hogy egyszerűen képtelenek voltunk elfogyasztani, pedig a 19 éves fiam elég nagyétkű. Reggelire tej, kakaó, kávé, narancslé, tojás, sonka, szalámi, többféle lekvár, többféle sajt, finom péksütemény, magos kenyér stb.stb. Vacsorára 3 féle menüből lehetett választeni, ami levesből, főételből savanyúságból és desszertből állt finom és hatalmas adagok. A rántottszeletnek több mint a fele lelógott az amúgy jó nagy átmérőjű tányérról. A szobák egyszerűek mosdó és szekrény van bennük az ágyon kívül. Zuhanyzó, wc közös a folyosón. Az ágy kényelmes és a csend valami fantasztikus, nem beszélve a látványról, ami reggel fogad. A felhők fölötti szikrázó napsütésben látni, hogy jön fel a nap a hegyek mögött. A szállás 14 Euro volt személyenként egy éjszakára. Aki szereti a kalandokat és nem finnyás, ha nem több csillagos szállodában alhat annak nagyon tudom ajánlani, biztosan egy különleges felejthetetlen élményben lesz része. A szállást E-mailen keresztül foglaltuk le.