Élménybeszámolók

Üdvözlöm a tisztelt Alta BAdia rajongókat!

Január 14-20 között 7 napot síeltünk ezen a csodálatos síterepen és környékén. Az élményt tovább növelte, hogy tökéletes időnk volt, hideg, napsütéses, szélmentes. Néhány tapasztalatot leírok ide, hátha érdekel valakit (esetleg lusta visszaolvasni a topicban).

Az amúgy elég drága heti síbérlet "költséghatékonnyá" tehető, ha hét naposat vesztek. Így a hetedik nap csak 12 Euró. Hogy ezt a plusz napot ki tudd használni, persze az is kell, hogy odafelé elindulj éjfélkor és egész éjszaka vezess, vagy visszafelé kell sötétben jönni. Az évek során mind a kettőt kipróbáltuk, ízlés dolga, kinek melyik jobb.

Ez az időszak érezhetően nem szezon még. A pályákon kevesen vannak (még a Sella Ronda is szinte üres), a hüttékben ebédidőben is lehet helyet találni. Főleg középkorúak és idősebbek alkotják a síelők zömét, tiniket, de még kisgyerekes családokat is alig látni.

Mint azt már többen is írták a megfelelő topicban, a Sella Ronda közepes vagy még akár az alatti sítudással 4-4,5 ára alatt síelhető végig. A zöld irányban picit könnyebb, a narancssárgán kicsit élvezetesebb pályák vannak.

Kár kihagyni szép idő esetén a Seceda sítúrát. Ehhez jobb sítudás és kondíció kell, mert Alta Badiából St. Christinába eljutni önmagában is komoly kihívás lehet gyengébb síelőknek, onnan a Secedára és vissza 3-4 órát lehet számítani. Cserébe viszont 10 kilométeres, csodálatosan szép, enyhén piros sípályán pihenheted ki a St. Christinába vezető fekete pálya fáradalmait. Azért javasolom a feketét, mert az azt elkerülő piros egyes szakaszai inkább bobpályára emlékeztetnek, mint könnyed sípályára. Mi lehet ott csúcsidőben ?! A feketén legalább sejtheted, mire számíthatsz.
Visszafelé érdemes sietni, nekünk már a liftkezelők jóindulata is szükséges volt a két utolsó felvonóhoz.

Másik, ennél könnyedebb, de legalább ilyen szép sítúra a Lagazoui-ról lejövő nagyon hosszú pálya. Ehhez Armentarolából lehet elindulni kisbusszal (5 €/fő) egy 15-20 perces útra a Falzarego hágóhoz. Reggelente szinte percenként indulnak ezek az iránytaxik. Meseszép völgyben vezet a pálya. Legszebb része a Scotoni hütte után pár száz méterrel fogadja a csodálkozókat megfagyott vízesésekkel. Az alsó szakasz sajnos inkább sífutópálya, de itt lovaskocsi után kötött kötelekbe kapaszkodva lehet legyőzni a leglaposabb részeket, mindössze 2 Euróért.

A régiót - mint az a sítérképről első pillantásra kiderül - a kék pályák jellemzik. Akik a hosszú, kissé nehezebb pályákat keresik, javaslom, hogy a Corvarából induló kiskabinos felvonó fölső állomásánál szálljanak át a Vallonra felvivő liftre. Mielőtt elindulnának, nézzenek körül, mert felejthetetlen panorámában lesz részük. Ezt a pályát feketével jelölik, de inkább csak jó piros. Kis megtorpanás után folytatható az út lefelé a Boé-nak nevezett, hatalmas, nagyon-nagyon szép pályán. Mivel ez a Sella Ronda része, sajnos délutánra eléggé összetúrják, de reggel, "bemelegítésnek" nagyon nagy élmény.

Péntekre (20-ra) egyébként az addigi ideális időjárás megváltozott. Reggel kicsit havazott, később nagyon havazott, délben akkora hóvihar volt, amilyet ritkán látni még a hegyek között is. Csak 15-20 percig tartott, persze éppen nem a hüttében voltunk. Mire sikerült találnunk egyet, lényegesen csökkent a vihar ereje, a levest már napsütésben kanalaztuk.

Rengeteg dolgot lehetne még dicsérőleg leírni Alta Badiával kapcsolatban, de azt kívánom inkább, hogy minden síszerelmesnek legyen módja arra, hogy saját maga tapasztalhassa meg a szépségeit.

Szeretettel ajánlja a pályarendszert mindenkinek: Tamás

Nagy élvezettel olvastam attu beszámolóját, annál is inkább, mert három hete jöttünk haza erről a tájról. Hasonlóan szép élményekben volt részünk nekünk is. Annyival cifráztuk attuékhoz képest, hogy éjfélkor indultunk itthonról, így már az első napon síeltünk Cortinán. Pár percet nézelődtünk az éppen akkor zajló Világkupa Super-G futamon is. Láttuk Anja Persont, Julia Mancusót, Vonn-t is körülbelül három másodpercig.
A Marmolada valóban nagyon alkalmas egy könnyebb napra, három éve mi is itt pihentük ki az előző napokat :-)) A Seceda-t kár volt kihagyni, Kronplatz kihagyását és viszont nem sajnálnám (nekem nem tetszett). A Lagazou kirándulást azzal lehetett volna tökéletesebbé tenni, ha lejönnek a kabinos felvonó aljához érkező pályán. Sűrű ködben felejthetetlen!!! Én a mai napig jól emlékszem rá :-)
Azt hiszem, nagyon hasonlóan gondolkodunk attuval a kellemes és tartalmas síelésről, teljesen a mi ízlésünknek is megfelelő programot állított össze a barátainak.

A Sella Ronda környékére nem annyira a kör megtétele végett érdemes menni, hanem az óriási - és ezért nagyon változatos - pályarendszer miatt. Négy, önmagában is nagy rendszert érhetsz el, kizárt dolog, hogy ne találnál olyan pályákat, melyek kielégítik az igényeidet. Bárhol csatlakozva a körbe, egy-másfél óra alatt elérhetsz Val Gardenába, Arabbába, Alta Badiába vagy Canazeibe, a Marmoladara, ott töltöd a nap nagy részét, majd még hagysz arra időt, hogy visszaérj a kiindulási pontra. Ennél teljesebb síélményt én nem tudok elképzelni amatőr - vagyis nem versenyszerűen, hanem kikapcsolódásból, élvezetből - síelők számára. De ha valaki tud jobbat, írja meg, hátha én csinálom rosszul.
Néhány oldallal előbb Kulacs remek sítúraajánlatokat írt a Sella Rondával összekapcsolva, érdemes ötleteket meríteni tőle.

Hát, nem fél méter esett... 2-án, hétfőn talán igen, de pénteken inkább másfél.
Tegnap este jöttünk haza ebből a csodálatosan szép városkából. Hétfőn nagy hóesés, de ki tudná megállni, hogy ne menjen föl a pályákra? Szóval nyomtuk egész nap, estére vizes volt rajtunk minden. A hét közepe csodálatos, néha napsütéses, néha felhős. Pénteken aztán volt hó dögivel! Csütörtök estétől szombat délelőttig szakadt, legalább másfél méter. Szombaton dél körül aztán kisütött a nap és valószínűleg életünk eddigi legszebb napját éltük meg a friss, hatalmas havon csillogó napfényben.
Kissé drága a hely, meg messze is van, de aki teheti, legalább egyszer menjen el ide, nagyszerűen fogja érezni magát.
A Hotel Vidi-ben laktunk a 3Tre pályától 50 méterre. Pici szobák, elfogadható kaja, a környezethez képest mérsékelten drága ár. A pályán kevés, de hatalmas önkiszolgáló etetők vannak, húzós árakkal. Ha ettől többre vágysz: a 7 pálya mentén, a pályáról alig láthatóan megtalálod a Zeledria rifuggio-t. Fehér asztalos, nagy terítékes, sok pincéres hely csoda környezetben, ugyanolyan árakon, mint az etetőgyárakban. A pályára egy kis snowcat húzza vissza a vendégeket, kötélbe kapaszkodva.

Nem túl eleven ez a topic!
Mi 02.25-03.03 között voltunk a környéken, egyszer a zöld, kétszer a sárga irányban mentünk végig a körön. A hó valóban jó volt, különösen reggel Arabbában és Canazeiben, itt többször is megismételtünk egye-egy pályát. A meleg miatt persze délutánra már sokat romlott a helyzet, de hát erről nem az olaszok tehetnek.
Azoknak, akik még nem jártak itt, néhány észrevétellel talán segítek:
- az volt az érzésünk (persze ebben van némi szubjektivitás), hogy a sárga irányban hosszabb, jobb pályák vannak, mint a zöldön, vagyis élvezetesebben síelhető ez az irány
- közepes vagy akár annál kicsit gyengébb sítudással is könnyen teljesíthető a túra (van persze egy-két durvább pályaszakasz is, páldául Arabbában a nagy kabinos felvonó utáni párszáz méter - csak a sárga irányban - de olyan széles, mint egy legelő, nem jelenthet igazán nagy problémát
- szombati napon a "normál" forgalomnak csak a fele van, sehol sem kell sorba állni a felvonóhoz
- teljesítményőrülteknek: szombaton akár két kör is belefér, ha valakinek ilyen ötlete támadna (mi nem rohanósan, kát-három kitérővel együtt is megcsináltuk négy óra alatt, pedig a tudásom "kissé korlátozott"
Hát röviden ennyi. Sajnos számomra ezzel véget is ért a szezon, most rövid 11 hónapos szünet következik. Remélem, jövőre a festegetővel és családjával együtt sikerül itt túrázni.

Sajnos a legszebb, legjobb dolgoknak is végeszakad egyszer, így a mi síelésünk is véget ért Turracher Höhén.
Úgy látszik, még nem sikerült túlesnünk a hidegben síelés-szériánkon (tavaly mindhárom egyhetes síelésünk alatt -10 alatt volt a hőmérséklet). No, most is kb hasonló időjárás fogadott, két napon át viharos széllel fűszerezve.
A pályák kiválóan voltak kezelve, a hideg miatt finom porhó volt mindenütt. Első nap kipróbáltuk az összes lehetséges pályát (a két fekete pályaszakasz nekünk nem számít lehetségesnek). Mivel a pályák nagyon nagy területen vannak, így egy-egy ilyen végigsíelés sítúraszerű élményt ad, amit nagyon szeretünk. Mint már írtam, változatos, hosszú, piros pályákra számíthat az, akit ide vet a jó szerencséje. Nagyrészük székes felvonóval használható (a Turrachbahn székeit még fűtik is - azt hittem, ez valami elpuhult úri huncutság, de nagyon kellemes tud ám lenni nagy hidegben). A rövidebb pályák mellett csákányos liftek vannak, ezekből csak egy, ami talán zavaróan hosszú.
Meglepően sok magyarral találkoztunk - Jujikával is és egy ismerős üzletféllel is, de tömeg nem volt sehol sem.
A legjobb kaja a Turrachabfahrt alső részénél lévő Almstubéban van, (itt bátran válaszhatsz gulaschsuppét is, a szakács magyar!), ha valakinek nyelvi nehézségei vannak a kocsmában, akkor a Sonnalm alsó kanyarjánál lévő, nem tudom milyen nevű kocsmában magyar pincért talál.
A Kornock szálló ismét a szokásos, gyakorlatilag tökéletes ellátást biztosította. A felnőtt lányunk is velünk volt, így egy akkora kétszobás lakosztályt adtak, mint egy lakótelepi lakás.
Mindenkinek hasonló felhőtlen szórakozást kívánunk a tél hátralévő idejére!