Élménybeszámolók

2010. február végén töltöttünk néhány kellemes napot Lackenhofban. Még soha nem voltam Szlovákián kívül máshol síelni, ezért idén úgy döntöttünk hogy kisgyermekünkkel Ausztriát célozzuk meg. Vittünk babysittert is, a nagyszülők vállalták a pesztrálkodást. Kellemesen csalódtunk!
A szállásunk a Panorama Panzióban volt. Szemközt a pénztárakkal és tényleg 50 m a négyüléses! A panziót egy magyar házaspár vezeti, akik a szezonra néhány felújítást is elvégeztettek. A legfelső emeleten két apartman lett kialakítva, mi az egyikben laktunk. A foglalást telefonon keresztül intéztük, melyet a honlapjukon is megtaláltok. Az apartman két szobából, egy kis konyhából, az egyik szobából nyíló fürdőből és külön wc-ből állt. A kilátás a közeli hegyekre gyönyörű volt. Megérkezésünkkor az út porát a házigazda pálinkájával mostuk le, egy kis beszélgetés mellett. A szálláshoz árában kontinentális reggeli volt benne (szalámi, kolbász, sonka, sajt, nutella, méz, jam, műzli), amit tojásételekkel (főtt, tükör, rántotta) lehetett megfejelni. Kakaó, kávé, tea, tej és narancslé volt az italválaszték. Szóval nem indultunk üres hassal a pályáknak. A panzió egyedüli hátrányaként a személyzet hiányát említeném, mindössze egy fő alkalmazottjuk volt, ő intézte a reggeliztetést és az opcionális vacsoráztatást (főzés, felszolgálás, mosogatás) is, a tulajdonosok segítségével. Nem kaptak magyar munkavállalók alkalmazására engedélyt és a helyi erőforrás korlátozott és drága.
A pályák nem túl hosszúak, de változatosak. A Kis-Ötscher 7-es felső kék pályájának vége nagyon lankás, mi (nem vagyunk vérprofik) bemelegítésre és az egylábas siklás gyakorlására használtuk. Ennek folytatása lehet a 8-as pálya, ami már használhatóbb, de sajnos nagyon sok volt a kezdő és síiskolás ezért a nap közepére már nem látszott az egyébként mindennapos ratrakolás ezen a részen, így buckásodott és lelassult (kb +5-10 fok volt a hőmérséklet ebben az időszakban). A 9-est ki sem próbáltuk, annyira kiesett a mozgásterünkből. Az 5-ös fekete nagyon meredek, feleségem és az igazat megvallva én sem élveztem, ezért csak néhányszor csúsztunk le rajta. A Nagy-Ötscher fekete 1-ese viszont pozitív csalódás volt. Jó vonalvezetés, élvezetes kanyarok és lejtők. Nekem ez lett a kedvencem a végére. Feleségem A piros 2-est favorizálta, közepén szép a panoráma. Nekem is tetszett ez a pálya is, bár nem nagyon láttam nehézségbeli különbséget itt a piros és fekete között.
hétvégén viszonylag sokan voltak osztrákok autóval és buszokkal, de a sorbanállás ilyenkor sem volt 5-6 percnél. Hétközben pedig gyakorlatilag nem volt sor sehol, a Nagy-Ötsher kétülésesén csak elvétve volt előttünk valaki a felvonón.
A Faluban csak egy bolt működött, étterem is alig és azok is szegényes étlappal. Érdemes bevásárolni valamelyik közeli kisvárosban inkább. Nagyon tetszettek a falu körüli, jól gondozott sífutó-pályák. Sajnos kipróbálni nem volt lehetőségem, szánkót húztunk a pálya mellett és néhányan el is futottak mellettünk mindig. Kedvet kaptam kipróbálni ezt a sportot is.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat, 5 nap alatt besíeltük a pályarendszert, ami tudásunknak jól megfelelt. Legközelebb azért vinnék magammal futóléceket is.