Élménybeszámolók

A 2. héten, január 7-14 között töltöttünk Briancon-ban egy hetet többnyire jó tapasztalatokkal. Ezeket megpróbálom most összefoglalni, hátha valaki most készül ide, vagy kedvet kap hozzá.

Szervezés: A SkiNet utazási irodán keresztül foglaltam, csak ajánlani tudom őket. Gyors válaszok (munkaidőn kívül is), minden kérésünket, kívánságunkat tolmácsolták a franciáknak, majdnem minden meg is valósult :)

Utazás: 2 autóval utaztunk, oda úton, pénteken Ljubljanában foglaltam szállást, visszafelé szombaton pedig Velence Mestre városrészében. Mivel a 2 éves kislányommal utaztunk, nem mertük bevállalni egyben az utat, de a fent említett szállások kb. 5000ft/fő/éj környékén voltak és nagyon megkönnyítették az utazást. Arról nem is beszélve, hogy belefért egy kis városnézés is mindkét helyen.

Szállás: Brianconban, a Prorel kabinos felvonó épületében a La Guisane 2 apartmanházban foglaltunk 2db 5 fős apartmant. Eredetileg 9 felnőtt 1 gyerek utaztunk volna, végül 7 felnőtt 1 gyerek jutott a 2 apartmanra, így pont elfértünk. Nem mondom, hogy 10-en nem lehetett volna megoldani, de biztosan nem lenne kényelmes 1 hétig, ezért véleményem szerint ajánlott nagyobb apartmant foglalni (de ez a franciáknál nem újdonság).

Időjárás/ hóviszony: óriási mázlink volt az idővel. Az év eleji nagy meleg, olvadás után (15 fokban utaztunk), az első sínapunkon 10cm friss hóra és hóesésre ébredtünk. 2-3. napra kitisztult, kaptunk kis napsütést, 4. nap délelőtt mikor Les2Alpes-ra látogattunk még egész tiszta idő volt, déltől viszont befelhősödött, rossz látási viszonyok mellett a faluban havas eső, fent hó esett. 5-6. napra Brianconban visszatért a napsütés, hibátlan hó/ pálya minőséggel.

Serre Chevalier: ahogy említettem a friss hó nagyon jót tett a pályáknak, 1-2. nap porhó, korlátozott látási viszonyokkal, viszont 3. 5. és 6. nap gyönyörű napsütés, kezelt pályákkal. A pályarendszer szinte végig, szinte teljes egészében működött, minden felvonó ment 1-2 fekete pálya kivételével minden pálya síelhető volt. Szerdán szelesebb idő volt, itt lezártak néhány kieső felvonót, de a rendszer teljes egészében átcsúszható maradt. Tömeg, sorban állás sehol nem volt, délutánonként nem egyszer előfordult, hogy kilométereket csúsztunk egyedül.
Általánosságban elmondható, hogy a zöld és kék pályák kezeltek, hosszúak, minden sítudással kellemesek. A pirosak minősége változó, az átcsúszó pályákat kezelik, de a kieső pirosaknál találtunk olyat ami már régóta nem látott ratrakot és szép nagy buckákat túrtak rá. Feketére nem gyakran tévedtünk, viszont pl. a chantemerle-i Luc Alphand nevű völgypálya végig kezelt, jól sielhető állapotban volt.
Egyedüli negatívumként azt emelném ki, hogy a neten talált infókkal ellentétben, nincsen már ingyenes buszjárat a völgyben, 2€ az út egy irányba, és a sofőrbácsik szeretnek zsebre trükközni. Pl. a szeles napon, nem ment a Prorel teteje és a felvonó aljában a kezelők ingyen dupla jegyeket osztogattak, hogy eljuthassunk a terep többi részéhez is. Mikor felszálltam a buszra azért megkérdeztem a sofőrt hogy ez retúr jegy-e, nagy francia magyarázkodás, fejcsóválás közben a jegyem felét konkrétan zsebre tette a másikat meg széttépve visszaadta :D Szóval itt óvatosan

Les2Alpes: 4. nap átkirándultunk ide, és mivel már 2019-ben járunk itt, szép emlékekkel, nagy elvárásokkal érkeztünk. Csalódással indult a túra... miután szüleimnek megvettem a sétáló jegyet a gleccserre, a Jandri expressen beszálásnál a kezelő nem engedett fel minket kutyával. A weblapon kifejezetten utána néztem és megtaláltam, hogy kistestű kutya felvihető a felvonón, csak a gleccseren nem szabad elengedni. Ez a kezelő szerint csak a nyári szezonra vonatkozik. Plusz 30 perc elpocsékolása után sikerült édasanyám jegyét visszaváltani, így neki lent kellett maradni a kutyával. Mire felértem a gleccserre, pont befelhősödött és semmit nem lehetett látni, a kilátóra ki sem mentünk. Még 1-2 jó kört tudtunk csúszni a hó/ havas eső előtt, utána a gleccserről elég komoly embertömeg indult meg lefelé. Ugyan a felvonóknál nem volt sorbanállás, a pályák érezhetően zsúfoltabbak voltak, mint Briancon-ban.

Árak: Aki megpróbál egy francia túrát spórolósabbra venni annak mindenképpen Briancont ajánlom, hiszen a városban nagyobb élelmiszerboltok, Decathlon, McDonalds is megtalálható. A
hegyekben szerintem +10-20%-al drágábban tud csak az ember bevásárolni. Serre Chevalier pályáin nagyjából 6-9 €-ért lehet paninit, hot-dogot, 10-11 €-ért lehet pizzát, hamburgert kapni. Korsó sört, rövid italt 7-10 €-ért. Les2Alpes-on tapasztalatom szerint erre +10%-ot rá lehet tenni, de lehet hogy tapasztaltabbak tudnak ott is "olcsóbb" helyeket. Briancon városában jó értékeléső étteremben egy főfogás 24-30 €.

Összességében a fenti 1-2 apróságot leszámítva nagyon pozitív a tapasztalatom, szuper síelés volt. Ár/érték arányban a francia síutak még mindig verhetetlenek, ha pedig belegondolok ezen a héten milyen volt az európai hóhelyzet, gyakorlatilag csodával határos, hogy mekkorákat tudtunk itt csúszni.

December 28 és január 2 között Bovecben töltöttük a szilveszteri csúszásunkat a 10 fős baráti társaságunkkal. Mivel a Julian Alps (JA) síbérletet sikerült elég jól kimaxolnunk, elsősorban az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat osztanám meg egy kis élménybeszámolóval együtt, napokra lebontva. Előljáróban annyit a bérletről, hogy jól összefoglalja a környék pályáit igen kedvező áron, azonban a rendszeren van még mit finomítani.

1.napra Kanin volt a terv. A szállásunkról síbusz ment (volna) a völgyállomásra, azonban fél óra várakozás után gyanús lett a dolog. A sípálya weboldalán tájékoztattak, hogy nagy szél miatt nem működik a szlovén oldal és ezért a síbusz sem jár. Arról is tájékoztattak, hogy rossz idő esetén síbusz visz át az olasz oldalra, azonban erre előző nap jelentkezni kell, a sípálya szerint a tourinformnál, a tourinform szerint pedig a szállás recepcióján, szóval itt volt káosz bőven. Inkább beültünk az autóinkba és 45 perc múlva Sella Neveában voltunk. Itt nagy tömeg és fél óra várakozás várt ránk a kasszánál, majd ugyan ez a felvonónál. A következő pofon az volt, hogy itt vettük volna meg az 5 napos Julian Alps bérletet, de egy kis levelezgetés után kiderült, hogy az olasz síterepeken nem vásárolható meg, mert régebbi rendszert használnak. Mivel elment a fél nap, ezért egy 3 órás jegyre maradt időnk ami többe került mint az 5 napos JA bérlet 1 napja.
Miután felértünk a hegyre minden szuper volt gyönyörű környezet, szép idő és jó kis pályák vártak. Zárásig a völgypályán sikerült pár jót csúszni, a nap végére eléggé kijegesedett és megjött a szél is.

2. nap megint arra ébredtünk, hogy Kanin szlovén oldala nem működik, de mivel az egyik napra amúgy is Tarvisiót terveztük, ezért nem estünk kétségbe. Az előző napból tanulva viszont a kanini pénztárnál kezdtünk és megvettük a 4 napos JA bérletet. Ez már hibátlanul működött Tarvisióban, ahol még meglehetősen takarékon működtek a pályák. A völgyállomásban a tanulópályák üzemeltek, viszont a gerincről csak felvonóval lehetett visszajutni ide. Ennek köszönhetően a társaság két részre szakadt, a tanulók lent maradtak a többiek meg a templom melletti hangulatos hüttékben a gyönyörű kilátással és grappával, mert a pályák a nagy tömegnek köszönhetően sportolásra csak korlátozottan voltak alkalmasak. Aki nagyon akart a kabinos felvonó alatti völgypálya feléig azért tudodd néhány jót csúszni. A jóidő és a kilátás kárpótolt minket.

3. nap végre kinyitott Kanin és a síbusz is időben érkezett a szállásunkhoz. Ugyan a völgypálya itt is csak a feléig működött, de mivel sikerült időben kiérnünk ezért a buckák és a jég előtt sikerült pár egész jót csúsznunk, utána pedig a hegy másik oldalán az olasz határig csúszkáltunk szikrázó napsütésben. Mivel szilveszter napja volt a hütte teraszon már alakult a hangulat, de azt meg kell jegyeznem, hogy egyik helyszín sem az őrjítő apres ski hangulatról híres. 
A sieléshez annyira nem, viszont a sztorihoz hozzá tartozik, hogy Bovec belvárosában egész hangulatos szilveszteri utcabuli volt koncertekkel, utcai árusokkal, meg mindennel ami ilyenkor kell.

4. napi síelésünk összefoglalójának végéhez érkeztem, viszont minenki figyelmébe ajánlanám a Thirsty River nevű kézműves sörözőt Bovecben, ahol magyar viszonylatban is igen kedvező árú saját gyógysör kapható nagy választékban.

5. nap a hazafelé útba eső Arnoldstein – Dreilandereck síterepet választottuk, ami szintén látogatható (lenne) JA síbérlettel, ha beengedett volna a forgóvilla. A kasszánál nagyon segítőkészek voltak, kicserélték a bérletünket ingyenes napijegyre, és mivel az utolsó napunk volt, az 5 euró kauciót is visszakaptuk a bérleteink után. Azonban itt is látszik, hogy valami még nem kerek ezzel a rendszerrel, a mai napig nem tudjuk mi lehetett a gond.
A síterep egyébként óriási kellemes csalódás volt, az 5 (4) nap alatt itt csúsztuk a legjobbat és legtöbbet. A völgypálya teljes hosszában, nagyszerű minőségben síelhető volt, annak ellenére, hogy itt volt a legkevesebb természetes hó. Azt mondanom sem kell hogy itt is szikrázó napsütésben telt a napunk.

Összefoglalva nagyon jól éreztük magunkat. A felsorolt kellemetlenségeken sem akadtunk fent, inkább tanácsként írtam le azoknak akik most indulnának útra a régióba. Bovec nyáron egy rafting paradicsommá változik, így megfogadtuk hogy nyáron is visszatérünk. Különböző társaságokkal régóta szlovákiába járunk síelni, azonban az elmúlt években egyszer sem volt ilyen szép időnk mint itt, most, és a szlovák árak is már lekörözték a szlovént, így az elkövetkező évekre valószinűleg újratervezés következik. :)