Február 7-től 9-ig síeltem 3 napot Donovalyban édesapámmal, mert szombaton részt vettem a Honda kupa síversenyen. Már többször jártam Donovalyban, de most láttam először napsütésben. Nagyon szép volt a táj. Pénteken még felhős, ködös volt az idő ennek ellenére sokan voltak. Reggel fél 7-kor indultunk Budapestről és 10 óra körül kezdtünk síelni. Bérletet nem kellett váltani, mert apu megvette még Budapesten egy utazási irodában. Először a Záhradiste oldalt próbáltuk ki, a pályák jók voltak, bár helyenként vékony volt rajtuk a hó, mert a tetejénél barna foltok látszódtak. Sajnos csak az ülős és a csákányos lift ment így 4-5 percet sorban kellett állni. Mindössze a 4-es és a 6-os pálya volt nyitva, ezért sokan voltak a pályán is. A tömeget megunva átmentünk a másik oldalra, a telemix aljába. Mivel az S2-es nevű kis tányéros összekötő lift nem járt, sílécen botozás nélkül sajnos nem tudtunk átcsúszni, apukám le is csatolt és gyalog próbálkozott. Utána át kellett menni a főúton, ami szerintem elég veszélyes. Végül megérkeztünk a telemix felvonóhoz. Itt szerencsére nem volt sor. A hegy teteje ködben volt, alig lehetett látni és csak az 1-es pályán lehetett síelni, ami nagyon buckás volt. 3 csúszás után inkább visszabotoztunk a másik oldalra és ott síeltünk. Délutánra már a nap is előbukkant. Szombaton a verseny napján gyönyörű napsütéses idő fogadott és elindítottak még két tányéros felvonót (D, P3). A pályákat éjjel ratrakolták és még nappal is hóágyúzták, eltüntetve a barna foltokat. Nagyon szép időben jó pályákon csúszhattam, de a tömeg még nagyobb volt mint előző nap. Miután lecsúsztam a verseny távomat, átmentünk a telemixes oldalra. A másik oldal is sokkal jobb volt, délután is csak kicsit volt buckás, gyönyörűen sütött a nap és végre lehetett látni a tájat és a pályát is. Szombaton is csak az 1-es pálya volt nyitva. A két oldalt összekötő kis tányérost sajnos egyik nap sem indították el. Mivel egész nap 0 fok körül volt a hőmérséklet a pályák nem olvadtak, csak kicsit buckásodtak. Vasárnap ugyanolyan szép idő volt mint szombaton. Reggel a telemix parkolójában álltunk meg és ezen az oldalon kezdtünk síelni, délig nagyon jó volt az 1-es pálya, mert most is csak az ment, de nagyon sokan voltak rajta. A pálya felső meredek szakasza alján egy éles bal kanyart kell venni, van ugyan háló, de az egy fél méteres deszka kerítés tetejéhez van rögzítve, apuval néztük is a felvonóról, hogy mennyire balesetveszélyes lehet, ha valaki elesik és neki csapódik a deszkapalánknak. Délben átálltunk a kocsival a Záhradiste oldal parkolójába és zárásig ott síeltünk. Kevesebben voltak, mint szombaton, kisebb volt a sor is a felvonóknál, a pályák is jók voltak. A bérlet délután 4 óráig érvényes, de még 4 óra 5 perckor is felengedett az ülős felvonó. A parkolóhoz vezető tányérosok pedig bőven 4 óra után is felvittek, de ott mindig nagyon hosszú sorok voltak. Minden nap a felső parkoló melletti büfében ebédeltünk, nagyon ízlett a cigány pecsenye zsemlében (5 euro), de volt hot-dog 2 és rántott sajt sült krumplival 6 euroért. A lenti étteremben pedig nagyon finom tejszínes forró csokit adtak (3,3 euro). Bár sokan voltak és a pályák is kicsit rövidek, jól éreztem magam és örülök, hogy végre napsütésben láthattam ezt a síterepet.