Élménybeszámolók

Szombaton csúsztunk itt pár órát a gyerekekkel. A terep teljes mértékben áttekinthető: egy völgyecske két oldalán van összesen 2+3 tányéros lift, lassabbak (fix) és gyorsabbak (lámpás poma) vegyesen, mellettük pár száz méter hosszú kék pályák.
Illetve kicsit oldalra egy 4-es ülős, aminek egy piros és egy fekete pályája van, ezek siértéke már magasabb, a másik "részről" oda-vissza csúszható.
Úgy tűnt, hogy a régi csákányost (térkép még jelzi) már bezárták, a csákányok legalábbis nem voltak fent a drótkötélen.
Sorban állás semmi, jól lehetett pörögni (bár az is igaz, hogy délelőtt esett az eső, ami lehet, hogy sokakat elriasztott a szombat ellenére).
Kezdőknek, ill. pár órás-egy napos csúszásra megteszi a terep, pl. egy hosszú hétvége első / utolsó napjára, kombinálva a 10-20 km-re lévő, valamivel nagyobb terepekkel (Lomnic, Bachledka). A jegyár pedig igen barátságos.
Az út másik oldalán is van egy hasonló méretűnek tűnő terep (Zdiar-Strachan), de ott nem voltunk.

Sziasztok
A dec. 29. és jan. 03. közötti ünnepi időszakot Zdiarban (Zár) és környékén töltöttük, további két családdal, gyerekekkel. Szállásunk a Ciriak Panzióban ( https://www.penzionciriak.sk ) volt, két felnőtt-két gyerek félpanzióval (bőséges svédasztalos reggeli, bőséges leves-főétel-desszert vacsora) napi 100,-Euróért, most ugyan ez ~70 Euro lenne.

Az oda úton a hőmérő higanyszála nem igazán emelkedett -10C fölé… Érdekes volt, hogy a határt átlépve (Somoskőújfalu) szinte folyamatos volt a hó jelenléte a környezetben. Bár nem autópályán, hanem a hegyeken átkelve kellett leküzdenünk a kb. 250 km-es távot (Fülek, Rimaszombat, Tiszolc, Murányalja, Poprád, Tátralomnic, Zár), szerencsére sem a forgalom, sem az időjárás nem hátráltatott minket, így már a délelőtti órákban megérkeztünk szállásunkhoz, melyet azonnal el is foglalhattunk.

Szikrázó napsütés és -2-3 C fok fogadott minket, mely ott tartózkodásunk alatt –kisebb havazástól eltekintve jan.02.án- szinte végig kitartott (KÖSZÖNJÜK!). A naplementével a hőmérséklet is minden este jelentősen lecsökkent, de a nappali viszonyok ideálisak voltak. A pályákon kívül és a faluban is kb. 10 centiméternyi korábbi hó borította a tájat, így nem hiányzott a téli hangulat. Több környékbeli síterepet meglátogattunk (Zdiar-Strednica, Zdiar-Strachan, Bachledova Dolina, Bialka Tatrzanska PL), melyekről a saját topikjaikban írok pár dolgot és töltök fel pár képet.

A tízfős társaságból páran mindössze a februári Donovalyban eltöltött hétvégi „tapasztalattal a lábukban”, de fogékonyan a fejlődésre érkeztek az utazásra. A fő célunk tehát nem a sportérték, hanem a fejlődés, és a szilveszter kellemes eltöltése volt. Ez maximálisan sikerült. Zdiar egy meglehetősen hosszú falu kétezres hegycsúcsok uralta szép környezetben –a síterepek méretéhez képest meglepően - nagyon sok szálláslehetőséggel, ehhez mérten kevesebb étteremmel, és még kevesebb egyéb szórakozási lehetőséggel, néhány bolttal és egy benzinkúttal.

Megérkezésünk után a panziónktól mintegy 3-400 méterre, a falu végén található Strednica ( https://www.strednica.sk ) terepét látogattuk meg. Ez egy völgy két oldalán elhelyezkedő domboldalon kialakított síterep, több tárcsás felvonóval. A völgy aljában összefutnak a pályák, így könnyű választani a folytatást illetően. A parkolótól/pénztártól a terep talán legmeredekebb 300 méterén (2-es) kell vagy lehet eljutni a kezdőknek barátságosabbnak ítélt pályához (5-ös). Ennek a felvonójánál kb. 7-10 perces sorban állás is kialakult néha, mondták kezdőbb barátaink. Az 1-es pálya a maga 600 méterével, meredekségével és csákányos felvonójával számít a terep „haladó” helyszínének. Itt szinte nem is volt várakozás, ami nagy szó volt ebben az időszakban. Hóminőség, időjárás ideális, a környezet gyönyörű (!), jó kis félnapos kezdés volt.

Másnap -30.-án- irány a falu másik végénél lévő völgyben fekvő Bachledova Dolina ( https://www.skibachledova.sk ). Na ez már –szlovákiai viszonylatban- egy „komolyabb” síterep. Az időjárás és a környezet szintén csodálatos, hóviszonyok jók, a pályák és a liftek szinte kivétel nélkül üzemeltek. Ellenben nagyon komoly tömeg, már a pénztárnál 15 perc sorban állás (ennek ellenére nem nyitottak ki újabb ablakot). Az „A” jelű beülősnél kb. 20 perc várakozás - súlyosbításként nagyon lassú-, a „D” jelű tárcsásnál kb. 10 perc. Miután felmentünk a csúcsra lecsúsztunk a 7-4-es kéken a jezerskoi oldalra a „B” jelű négyes beülőshöz. Számításink bejöttek, hisz az előző tömeghez képest itt kb. két perc múlva már utaztunk is felfelé. Ezért inkább ezt az oldalt erőltettük a 4-es és 7-4-es pályákon a létszámhoz viszonyítva vállalható minőségű pályákon.

Kezdők szerintem ezt a kéket ne erőltessék. Fent a tetőn viszont van egy lankás húzólift egy rövid kezdő pályával szép környezetben. Itt lehet kipróbálni a snowraftingot is, mely nagyon élvezetes lehet a látottak alapján. Csak a vége felé ereszkedtünk le az 1-es hosszú kéken, hogy elkerüljük az újbóli hosszú sorban állást. Ez egy széles, lankás gyönyörű panorámájú pálya, mely talán bárki számára vállalható, sőt az egyik részén lendületet kell venni, hogy feljussunk a következő részre. Maradék időnkben átlépcsőztünk a 11-12-es kék (Deny) pályákra melyet két húzólift szolgál ki. Itt van esti síelési lehetőség is. Ez is egy nagyon széles kb. 1 km. hosszú kék pálya a végén egy kis letöréssel. A pálya aljában egy hangulatos és olcsó kis hüttében zártuk a napot.

Szilveszter napát a szállásunk mellett kb. 50 méterre található Strachan ( https://www.penzionstrachan.sk/skic...entrum# ) síterepen töltöttük, melyet a mellette található azonos nevű panzió üzemeltet. Ezen a napon nem akartunk autózni sehová, valamint a sípálya is éjfélig nyitva tartott (+7 Euro) DJ-vel, tüzijátékkal, stb, Ez egy széles kb. 1 km hosszú kék pálya az alsó felében kettő, felső részén egy tárcsás felvonóval, alul-felül hüttével. A felső hütte teraszáról csodálatos a kilátás a völgyre és a szemközti kétezres csúcsokra. A pálya aljában egy bébi pálya is üzemel, síkölcsönzéssel, síoktatással. Minden nap van esti sízés is 17:00 és 21:00 között.. A szórakozást délután egy több mint egy órás áramszünet zavarta meg mely az egész települést érintette, de aztán visszaállt a rend. A hóminőség és a pályák állapota jó volt nem lehetett rá panasz, pár perces várakozás azért időnként kialakult. Éjfélkor mindenfelé tüzijáték volt látható a völgyben 15-20 percen keresztül, nagyon szép látvány nyújtott.

Január 1.-jén a lengyelországi Bialka Tatrzanska ( https://www.bialkatatrzanska.pl ) terepe felé vettük az irányt (kb. 20 km). Pályakilométereihez képest számomra hihetetlen infrastruktúra egy „dombon”. Ülős liftek mindenhová, kiszolgálóhelyiségek, WC-k, hütték, éttermek sokasága, bébipálya, csúszda, pénzváltó, stb. Széles, gondozott kék és piros (rövidebb) pályák jó minőségben. Gyakorlatilag az összes üzemelő pályát bejártuk 2, 2A, 2B, 3, 4, 6, 6A, 8, 8A, B1, a 7-es felső része nem üzemelt. Egyedül a 6-os piros buckásodott, talán a fekvésének köszönhetően is. Ottjárttunkkor egyedül a IV-es számú 6 személyes beülősnél volt komoly várakozás (~15 perc). A szintén a csúcsra vivő I-es 3 személyes beülősnél sor ugyan nem volt, viszont jóval hosszabb volt a menetidő.

Kedvencünk a 8-8A pályák voltak, míg a kezdőbbjeink a B1 és 4-est favorizálták. Személy szerint én beleszerettem ebbe a kicsi, de hihetetlen síterepbe. A napot a pálya lábánál található Terma Bania ( https://www.termabania.pl ) élményfürdőben zártuk le.

A Január 2-án ismét Zdiar-Strednica. Körülmények hasonlóak, de kb. ötöd annyi emberrel. Sorban állás sehol, hüttében sem. Délután egy kis havazás gondoskodott a folyamatos napsütés szüneteltetéséről és a télies körülményekről. Ez a pár mm friss hó is elég volt, hogy kicsit frissítsen az állapotokon. Jó kis nap volt.

3.-án hazaindulás előtt ismét Bachledova Dolina pár órás jeggyel. Jóval kevesebben, mint 30.-án de azért voltak. Deny oldali bemelegítés után ismét a jezerskoi oldalt favorizáltuk, kellemes is volt, bár a meredekebb részeken azért buckásodott, illetve előkerültek jégfoltok. Sorban állás vállalható. Az 1-esen szintén csak a végén jöttünk le a lassú „A” lift miatt, zárás a Deny oldalon. Délután 1 óra körül szakadó hóesésben indultunk haza, melynek intenzitása váltakozott, a hegyeken átérve megszűnt.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat és szuper időjárást fogtunk ki. A környék nagyon tetszett, a több kisebb, de elérhető síterep pedig igazán változatossá tette síelésünket. Egyedüli szomorú látvány a Magas-Tátrát ért korábbi vihar pusztításának látványa. Összehasonlítani nem akarom, mondjuk egy osztrák tereppel, mert kinek mi a fontos. Mi is szeretjük és járunk is Ausztriába, de most ezt választottuk és úgy érzem, hogy ez a pár nap máshol sem sikerülhetett volna jobban számunkra. Mindenhol nagyon korrekt hozzáállást és kiszolgálást kaptunk. Biztos, hogy visszatérünk, de nem szilveszterkor, hanem nyugodtabb időszakban. FT

Hát mindig ez van, amikor az emberek mást értenek síelés alatt. Kezdőknek, családoknak kis gyerekekkel teljesen ideális. A falu gyönyörű, bár nagy élet nincs benne.

A márciusi síeléskor érdemes elmenni egy túrára a Zöld-tóhoz. Nem rossz méteres hóban túrázni, és fenn a házban enni valami finomat.

Ha társasággal megy az ember üdülni (nem sielni!!!) akkor OK! De a sízést itt gyorsan felejtse el mindenki. Van egy pálya és egy francia lift és itt vége is a dolognak.Azonkívül a hely fekvése: a világvége a sarkon jobbra! Ott aztán tényleg semmi nincs, csak amit odavisz az ember. A táj gyönyörű ez kétségtelen de sízni azt lehetetlen. Este a szálláson nagyokat lehet beszélgetni, esetleg activityzni, és van egy este világított kb 150m hosszú pálya (külön bérlet kell hozzá). De síbérletet sem egyszerű váltani, mert először nem tudta felváltani a kasszában ülő hölgy a koronámat, majd mikor nyújtottam neki a hitelkártyám megkérdezte, hogy: mi az? Ekkor feladtam. De valaki a csapatból megszánt és vett nekem egy egynapos jegyet. Aztán hazajöttem és soha többet nem tértem oda vissza...

Sziasztok !
Csütörtöktől vasárnapig síeltünk.Tényleg egy hó biztos hely, szombat estig folyamatosan esett a hó és ez jót tett a pályáknak.Mindenki segítőkész és kedves volt, az árak egész türhetőek.A panzióban helyi pálinkával fogadtak érkezésünknél, amit minden vacsora előtt is kötelezőn kaptunk.Egyébként érdekes társaság gyült össze, rajtunk kívül szlovákok,lengyelek,németek és angolok!!! Ők éppen vettek egy házat a szomszédban.Esti sörözéseknél jól elvoltunk, senkinek sem volt semmi baja a másik nációval. Mind a három síterepet meglátogattuk,karbantartott jó pályák és a wc-ket is fél óránként!!! takarítják.A falu csodás, a régi goral házak különleges hangulatot adnak.
Remekül éreztük magunkat, aki teheti próbálja ki!
Hál' istennek az Én gépem nem lopták el, pedig Én is ott tartottam, ezért néhány képet ide tudok tenni.

Töki! Mi most jöttünk haza Szlovákiából! Hétfőn és kedden is Drienicából a 90 km-re lévő Zdiar-Strednicai pályára mentünk sieleni, mivel ott volt csak síelésre alkalmas hó. A pályák egyáltalán nem voltak sárosak, mindvégig 0 vagy minusz fok volt. Igaz, egy kis hó utánpótlásként már elférne a pályákra, de így is kíválóan lehetett véleményem szerint síelni, és nemkülönben nem kellett a felvonóknál sorban állni. A tegnapi nap (2009.01.28)már Drienicán maradtunk síelni, mivel egész nap esett a hó,és a pálya már jó volt. Gondolom Zdiarba is esett a hó, mivel egész Szlovákiában esett hazafelé Kassáig. Biztosan jól fogod magad érezni, Zdiar nagyon szép hely!

Szerintem nem kell aggódnotok. Zdiar az egyik leghidegebb szlovák falu, olyan nagyon sok hó nem esik, de az nagyon sokáig kitart.

A környéken lévő pályák ideálisak kezdőknek. Érdemes átmenni a lengyel oldalra, nem pont Zakopanéra gondolok, hanem Bialka Tatrzanska környékére.

Sziasztok! Itt az ideje egy kis topic-élesztésnek :) Élménybeszámoló:

Jan. 2-4. közöttt síeltem itt, immár második alkalommal és ismét nem csalódtam.

Kisebb félelmekkel vágtunk neki az útnak, ugyanis az idei szezonban mindössze egy komolyabbnak nevezhető havazás volt a térségben. Aggodalmunk tovább erősödött útközben, mikor megpillantottok az Alacsony-Tátra szokatlanul szürkéllő hegyoldalait. A Magas-Tátrában járva azért már kezdtünk bizakodni...

A falu mikroklimájának köszönhetően az addig lehullott és ágyúzott hó is elég lett volna ahhoz, hogy jó állapotban lévő pályákon síelhessünk a hétvége folyamán, de érkezésünkkel egyidőben elkezdett havazni :)

Pénteken a Strednicai pályákat vettük ostrom alá. Strednica 4 lankás kék pályával és egy meredekebb aljú kék pályával rendelkezik, aminek gyakran jeges az alja.
Kezdőknek tökéletes, haladók pedig csiszolhatják technikájukat rajtuk. A lankás oldalra tányéros felvonókon lehet feljutni, a meredekebbre csákányos visz fel.

Még délután is megfelelő volt a 4 lankás pálya minősége, jó volt a frissen hullott havon csúszni. A jobboldali lassú tányérost használtuk, mert a párom gyakorolta a snowboardos felvonózást, itt nem volt sorbanállás, lecsúsztunk és már mentünk is fel.

Vacsora után a Strachan Panzió tulajdonában lévő pályán még beneveztünk egy esti síelésre is, hogy biztosan mélyen tudjunk aludni :) Az 1 km hosszú pálya kb. a Strednicai teleppel szemben helyezkedik el, a főút túloldalán. Itt még jobb feltételek fogadtak minket, mint délután, igazi élmény volt a siklás, a max. 5 perces sorban állás miatt sem bosszankodtunk egy kicsit sem.

A szombat reggel verőfényes napsütéssel, de erős széllel -10 fokkal fogadott minket, de ez sem tántoríthatott el minket. 2 órás bérletet váltottunk a Strachanra (itt általában 11 után kezd el gyűlni a nép), ahol ismét tökéletesen gondozott lejtő fogadott minket. Ebédeltünk a pálya tetején lévő (idei szezonra átadott) hüttében ( 2 adag pecsenye, savanyúság, kenyér, sör, tea kb 300 SK), aztán átmentünk Strednicára.

A pálya itt is rendben volt, kis jégfoltokra kellett csak ügyelni, de egyáltalán nem volt vészes. Most már a gyorsabb felvonókat használtuk, itt sem emlékszem 5 percnél hosszabb várakozásra, sokat tudtunk síelni, nem volt tömeg a pályán sem. Este egy kis kocsmázással zártuk a napot (azt hiszem Goral az étterem neve, szép, igényes kis hely, nem lehúzós árakkal - 4 sztrapacska + 2 sör 12 EUR)

Vasárnap éjjel ismét havazni kezdett, kb 3-5 cm friss hó hullott. Az indulás előtt még csúsztunk 2 órát Strachanon, majd bedobtunk egy finom sztrapacska - Zlaty kombót és startoltunk haza.

Összességében 2-3 napra ajánlani tudom mindenkinek a helyet, mert bár pályái nem váltanak ki adrenalin-fröccsöket, viszonylag messzebb esnek hazánktól, ezt kompenzálni tudják az alacsonyabb árak, a gyönyörű környezet, a mikroklímából fakadó hóbiztosság és a jól karbantartott pályák. Véleményem szerint még haladó síelőknek is érdemes eltölteni itt 1-2 napot szezon elején, egy hosszabb túra előtt.

Üdv
Marky

(képek remélhetőleg később)

2005 októberében a Magas-Tátrában jártunk, és meglátogattuk a környék legszebb faluját Zdiart (kiejtése: Zsár) és sípályáit, ami már a pontosság kedvéért a Bélai Tátrához tartozik. Zdiar nagyon szép, télen-nyáron. Jobb, ha már az elején elárulom, hogy mindig is elfogult voltam ezzel a völgyben hat kilométer hosszan elnyúló faluval, amelyet kevéssé csúfít az előző rendszer "építészete" és szerencsére a közelmúlt katasztrófái is megkímélték. Közvetlen a főút melletti síterepe Strednica a csodás sziklák alatt terül el.

Mi magyarok régen nagyon szerettük ezt a pályát, a helyiek magyar pályának is nevezték. Egyrészt, mert igencsak szép tömeget alkottunk itt valaha, másrészt pedig a terep nehézsége is csak a hazai viszonyokon edződött honfitársainkat teszi próbára. Ebből is kiderül, hogy a síelés alapjait elsajátítani ideálisnak tűnik. Sőt, vegyük azt is figyelembe, hogy a falut beborító hideg levegő egész télen megtartja a lehullott havat, gyakran az áprilisi síelés is garantált. Erről egyébként saját szemünkkel is meggyőződhetünk a webkamerákról, a tavalyi szezonban jobbára csak üres pályákat lehetett látni, de ez javarészt a kissé drága bérletnek volt köszönhető.

A falu tetején lévő pályákat Strednicának hívják. Ez a legismertebb. Ha egyszer leesik a hó, az a jó kis hüsi miatt ott is marad. A pályát tavalyi szezon óta azok üzemeltetik, akik pl. Donovaly-t, vagy a Csorba tavi pályát. Így a bérletárak jócskán felmentek, de legalább hét közben soha sincs tömeg a pályákon, ezt a webkamerákon is láthatod.

A pályát szigorúan csak kezdőknek ajánlanám. Haladóbbaknak nagyon uncsi tud lenni az enyhe lejtőivel. Régebben a helyiek csak magyar pályának csúfolták a helyet, részben a sok magyar és a kisebb sítudást igénylő lejtői miatt. A faluban rengeteg panzió található és néhányan a hátsó udvart sípályává alakították át, normális korongos vagy csákányos felvonókkal. Némelyik pálya mind meredekségben és hosszúságban olyanra sikeredett, hogy egy jó ideig kihívást jelenthet bármelyik abszolút kezdőnek vagy gyerekcsapatnak. Népszerűek ezek a szálláshelyek, bármikor fel lehet rohanni a szobába, ha a csemete úgy kívánja.

A falu előtt van néhány kilométerrel a domb két oldalára épült Bachledova síterep. Itt már komolyabb pályákat találunk, van elég meredek is, és az infrastruktúra is fejlettebb. A domb két oldala elvileg össze van kötve, gyakorlatilag - ahogy a helyiek mondják - hóviszonyok kérdése. A közelben található a szlovák-lengyel határ másik oldalán a Zakopane vagy ellenkező irányban a haladóknak ajánlott Lomnici nyereg. A helyiek szinte teljesen az idegenforgalomból élnek, és várják a magyarokat télen is. Rengeteg új panzió épült, közülük számos Ausztriában is megállná a helyét.