Andermatt

Andermatt – Gemsstock

Megközelíthetőség:
A síterep Budapesttől autópályán 1050 km-re található, Zürichtől délre 110 km-re, Luzerntől 70 km-re a Gotthárd-hágó és –alagút kezdőpontjánál. A síterep megközelítése Zürich vagy Luzern felől a Gotthard-hágó felé vezető A2-es autópályán javasolt. A Gemsstock alatt elterülő sípályákat egy 60 fős felvonón keresztül lehet megközelíteni. A felvonó völgyállomásánál fizetős parkolóban lehet az autót leparkolni. (Andermatt másik síterepe, a Gemsstock-kal szemben elterülő Nätschen-Gütsch ottjártunkkor zárva volt.)

Pályarendszer:
A síterep hivatalosan 08:30-16:30 között várja a sportolni vágyókat. Közepes kiterjedésű, összefüggő, különböző nehézségi fokozatú pályarendszer, amely főleg piros és nehezebb fekete pályákból áll. Továbbá jelentős kiterjedésű off-pist várja a kötöttség nélkül síelésre vágyókat (~15 km). Magas tengerszint feletti elterülése következtében (legmagasabb pont 2961 méteren, Gemsstock), rendkívül hóbiztos terep, és még a szezon vége felé is kiváló porhóban élvezhettük a síelést. A szezon általában november közepétől április második feléig tart. Gurschen és Gurschenalp között jónéhány kényelmesen széles piros pálya ad alkalmat a megérkezés utáni bemelegítésre. A Gemsstock csúcsáról pedig vagy a gyönyörű kilátással bíró nyugati oldali piros pályán csúszhatunk le (Szent Anna-gleccser mellett), vagy a keleti oldal fekete pályáján érhetünk vissza Gurschenalpba. A Gurschenalp mellett levő Lutersee felvonója a Gelssgrat-csúcs fekete pályájához visz, ahonnan ugyancsak elérhető a központi Gurschenalp. A fekete pályák is szélesek, és így jó lehetőséget kínálnak a középhaladó síelők továbbfejlődéséhez. A fekete pályák mentén széles területen van lehetőség off-pist síelésre.

Egyéb szolgáltatások:
Andermatt kimondottan üdülőfalu, jó infrastrukturával: külön sí- és snowboardiskolában oktatók bérelhetőek egyéni, illetve csoportos síoktatásra. Nemcsak a faluban, hanem a gurscheni felvonóállomás mellett is gasztronómiai kiszolgáló egységek (étterem és bár) találhatóak. Szálláslehetőség Andermattban található. A falu melletti völgyben sífutási és hótúrázási lehetőségekben is bővelkedik a terület. Az extrém adrenalinra vágyók pedig a sítúrázás mellett a paraglidingot is kipróbálhatják (Gemsstock).

Síbérlet árak:
A felnőtt napijegy 60 CHF-ba kerül, míg 11:00-tól óránként csökken a jegyár: a 12 órától érvényes délutáni jegy például 52 CHF. Gyerekek 12 éves korig féláron síelhetnek, és van ifjúsági, tanuló és szenior kedvezmény is. Sőt, családosok a kedvezményes családi jegyet is igénybe vehetik, ami két felnőtt és két gyerek esetén már kedvezőbb lehetőséget jelent.

Értékelés:
Elsősorban a tapasztaltabb, illetve kihívásokra vágyó síelőknek ajánlottak a Gemsstock környéki sípályák. De kiváló választás a fejlődésre vágyó középhaladó síelőknek (Gurschen és Gurschenalp közötti piros pályák), valamint az off-pist és freeride szerelmeseinek. A kezdő síelők számára a szemközti hegyen (Nätschen-Gütsch terület) nyílik lehetőség kék pályákon való síelésre. Összességében, ár-érték arányát tekintve kitűnő és hóbiztos síterep a 2017-es szezonban.

További információk:
https://www.skiarena.ch
https://www.bergfex.ch/andermatt-gemsstock-naetschen

Sziasztok,

Hétvégén Andermattban síeltem. Jogosan fel lehet tenni a kérdést: miért itt síeltem ha két héttel ezelőtt annyira lehúztam ezt a helyet?
1) Nagyon szeretek síelni.
2) A környéken (100-150km-es körzetben) ez a legtöbb nyitott pályával rendelkező hely.

Hét közben gondolkoztam hova mehetek síelni. Mivel hó Svájcban sincs csak 2000-2200m felett így maradt a gleccser. Engelberg-Titlis gleccseren 10 km pálya volt nyitva a hétvégén a 82 km-ből, Laaxban(Graubeünden kanton) 22 km a 235km-ből, Davosban pedig 35 km a 320-ból. Szóval maradt Andermatt a maga hátrányával. Andermatt tőlem 90 km-re fekszik, Zürich illetve Luzernből könnyen elérhető, szinte végig autópályán vezet az út, Uri kantonban található. Háztól házig ma reggel 66 perc alatt értem a sípályára, ami azért az 5 órás ausztriai jobb síterephez képes jóval kevesebb idő. Tanulva a két héttel ezelőtti esetből jóval korábban ott voltam a helyszínen: 6:30-kor indultam a lakásból és 7:36-ra a parkolóban voltam. A felvonók csak 8:30-kor nyitnak. Igen ám de ezt mások is tudják, már 15-20 kocsi volt a parkolóban 7:36-kor. Gyorsan megvettem a jegyet és irány a sor vége. Nem sikerült bejutnom az első kabinba, de 30-40perc várakozás után a második kabinnal fent voltam. Nem idegeskedtem mivel ez a várakozás nem a síelős időmből ment. Rendesek voltak a felvonósok is mert 8:30 helyett 8:10-kor indították az első kabint, 8:17-kor a második kabinban voltam, 8:30-ra felértem a középső állomásra, majd 8:45-kor már 3000 méteren voltam. Gondoltam reggel csinálok 3 gyors kört amíg jön a tömeg (mint Kimi Räikkönen az időmérő edzésen). Ez nem így sikerült mert a 3 gyors körből lett 7 kör. Két hete 9:50-re értem fel a tetőre, most 9:50-kor már a 3. körömet mentem. 11:30 jutottam oda 7 kör után, hogy most már nem megyek a kabinossal mert addigra lettek annyian, hogy csak a harmadik kabinba fértem volna be ami fél óra várakozást jelentett. Így átmentem a csákányoshoz, majd ebéd idő után ismét visszatértem a kabinoshoz. Kevesebben voltak mint két hete, nem tudom miért. Akkor is vasárnap voltam, az üzletek akkor is zárva vannak (nem tudnak vásárolni a Svájciak vasárnap, pedig milyen jó lenne ahelyett, hogy itt a sípályán lennének :) ). Az idő nem volt olyan szép mint két hete, akkor ragyogó napsütés most tejföl köd: a látótávolság 3m illetve 10 m között változott, volt úgy, hogy azt sem tudtam merre van a pálya, vagy hol vagyok (tudom erre mondják nem kell annyit inni). Megvan az a kép mikor tejföl köd van az úton és a felezővonal folytatását nem látod? Na kb. ilyen volt a pályán. Mit lehet ezen élvezni? Azt, hogy szeretek síelni, aki nem tud az ezt nem érti, annak nem tudom elmagyarázni, adrenalin, stb.

Nem akarok nagy szavakat mondani, mennyivel többet síeltem mint a múltkor, stb. csak egy összehasonlítás: két hete a kabinossal a csúcsra 2x mentem ma pedig 11x. Szerintem ma a 10 ezer méter szintkülönbség megvolt, érzem a lábam, kellemes a fáradtság, a végén az sem zavart (mivel a völgyig nem lehetett síelni), hogy zárásnál (mert az utolsó kabinossal 15:55-kor azért felmentem) 50 percet vártam amíg középső állomásról a völgybe vittek le, mivel csak az ötödik kabinosba jutottam be. Mit számít az ilyenkor, egész nap síeltem, úgysem a síelős időből megy.

Andermattnak két része van ma a sedruni részen síeltem ez a nagyobb, van egy másik oldal az a Nätschen az a déli fekvésű most nem volt nyitva mert nincs elég hó rajta. A két rész nincs összekötve mivel közben van a völgy és nem teljesen egymás mellett vannak. Reggel dupla ködréteg volt, az egyik 800-1200m között a másik meg 3000 méter felett. A nap próbálkozott kisütni de ma a köd volt a győztes. 1440 méteren -2C volt, 3000 méteren reggel -8C záráskor pedig -11C.

Szóval jó hely Andermatt a mai este alapján, a hó nagyon jó volt még ha néha semmit nem lehetett látni de a lift kapacitással még mindig bajom van. Ha nyitásra mentem volna vagy esetleg később akkor lehet ugyanannyit álltam volna ma is sorban mint két hete.

Ma nem fényképeztem sokat mert a köd mindenütt egyforma.

Ígérem majd kipróbálok más svájci síterepet, de mivel hóhiány van (itt is) ezért úgy gondolom pillanatnyilag ez a legjobb hely a környéken.

Sziasztok,

Megvolt az első síelés Andermattban. Az érzések vegyesek. Kezdem a negatív kritikával: Nagyon kicsi a parkolóhely, max 200 autó fér be, fele le van aszfaltozva a parkolónak a másik fele nincs. Ez azt jelenti reggel minden jeges, korcsolyapálya a parkoló, délután meg sáros vizes minden. Olyan mint Lungauban a mauterndofi parkoló. A parkolásért fizetni kell (habár a parkoló a lifttársaságé) ezt elfogadom, hogy fizetni kell de akkor építsenek rendes parkolót és ne csak egyet. Leogangban pl. 6 db nagy parkoló van igaz ott karácsony és szilveszter között megtelik de máskor azért lehet helyet találni. Aki nem fér be az első 200-ba az az út mellett de leginkább az úton parkol. Ez az út ami a Szt. Gotthárd hágóról jön és Andermatt felé fordul. Délután hazamenet ott a kocsinál öltöznek az emberek, elfoglalják a szemben levő sávot, akik ott jönnének áthajtanak az én oldalamon levő sávba, én meg vagy felmegyek a járdára, hogy elférjenek, vagy nem tudom mit csinálok. A "Balkán" kifejezés ide az enyhe fogalom.

Másik dolog a liftek kapacitása. Nyitásra érkeztem (még találtam helyet az első 200 parkolóhelyből) igen ám de csak egy kabinos lift visz fel 1400-ról 2200m-re. 8:30-tól a sorban álltam kb. 9:20-ra bejutottam a liftbe. Épp néztem 10 perc alatt jön egy kabin, abba hivatalosan 80 ember fér, de csak 65-t engednek bele mert úgy a leggyorsabb a ki/beszállás. Nekem az 5. liftet sikerült elérnem, így jött ki az 50 perc. A középső állomásnál (2200m-en) újabb kabinos ott csak 30 percet kellett várni, így 9:50-re már fent is voltam 2961m-en. Tiszta (régi)Lofer feeling. 80 perc alatt sikerült a tetőre felérnem. Tudom türelmesnek kell lenni, de én síelni jöttem, ha várakozni szeretnék akkor kimegyek az állomásra. Kaprunban is megoldották, hogy párhuzamosan visz fel két kabinos. Kiszámoltam ezek a kabinos liftek óránként 65X6=330 embert szállítanak fel a hegyre, ha mondjuk 1000-ik vagy akkor 3 óra várakozás (de jó is ez). Le is mondtam arról, hogy a kabinossal menjek inkább átcsúsztam a csákányosokhoz és egész nap azzal mentem, pedig a csákányos felvonó nem a kedvencem.

Délben még tettem egy próbát a kabinossal, gondolván hátha mindenki akkor ebédel és kevesebben lesznek, sajnos tévedtem akkor is a 3 körrel jutottam a felvonóba így ismét 30 percet várakoztam. A csúcson találkoztam magyarokkal akik szintén először voltak itt azt mondják szerintük azért van ez mert még szezon eleje és nincsenek felkészülve mert mindenki ide jön. Itt most 30 km sípálya volt nyitva fél Svájc itt van. A többi helyeken a környéken sokkal kevesebb a nyitott sípálya (pl. Engelberg-Titlis gleccser ott is csak 6 km síelhető).

A pályákon nem voltak sokan, nem volt tömeg, valószínűleg mindenki a liftnél állt sorba. Szerencsére a csákányosnál nem volt sorban állás.

A végére hagyom a pozitív dolgokat: a sípálya szuper, a vonalvezetése, a hó minősége csilagos ötös. 9:50-kor 3000m-en +3C volt, igazi porhó volt, nem voltak buckák, délután sem, nem jegesedett. A nap is keveset süt be a völgybe(a gleccser felőli részen) csak 11 után sütött be és volt olyan hely ahol 12:30-kor már nem sütött. Van a napos rész ahova egész nap besüt, ott mentem fel egy hónapja gyalog. Sok freeride hely van, hatalmas a hó, a tetőn 3,8m a hó vastagsága és ez a hivatalos adat, nem kozmetikázott marketing adat. Nagyon jók a pályák nekem nagyon tetszettek, jól lehet itt síelni, ha megoldják a liftek kapacitását. Van itt sítúrázóknak is út, Hospental felé, a környék nekem nagyon tetszik. Nem írom le teljesen ez a pályarendszert, még visszamegyek ide de akkor nyitás előtt egy fél órával már a lift előtt leszek, ha felérek az első lifttel akkor fent már 3 gyors kőrt mehetek utána pedig nem bánom ha egész nap csákányozok. Ha megoldanák a liftek kapacitás problémáját akkor szerintem ez egy szuper hely lenne.

Teszek fel pár képet.

Sziasztok,

Hétvégén Andermattban voltam, igaz nem síeltem mert a síterep még nem alkalmas a síelésre. Azért jártam arra mert meg szerettem volna nézni közelről milyenek a sípályák. A környéken már voltam többször, igaz akkor kerékpárral mikor az Oberalpass, Gotthardpass illetve a Furkapasst megmásztam. Nagyon tetszett ez a hely, hófödte csúcsokkal és kíváncsi voltam milyenek a pályák vonalvezetése. Az elhatározást tett is követte, hétvégén szombaton jó időt jósoltak a meteorológusok Svájcban. Vonattal Andermattig utaztam amely település 1440m-en fekszik. Azt terveztem, hogy felgyalogolok a hegyre a sípályák mentén. Szeptemberben mikor erre tekertem az Oberalpass felé láttam a sípályák mellett jó túra utak vannak felfele, a hegy tetején pedig ott a Szent Anna gleccser. A hegyre felvonóval is fel lehet menni amely nyáron is üzemel, de én inkább a gyalog utat választottam mert az a sportosabb, így lehet többet látni. 10 órakor indultam Andermattból, hamar megtaláltam a középső állomás fele vezető utat. Az út első része erdőben vezetett kb. 2000 méterig fenyők voltak, 2034m-en metszettem a felvonó útját mikor oda értem már láttam a középső állomást. Modanom sem kell ragyogó idő volt, napsütés, felhő nélkül szélcsendel, meleg volt a hegyen is. 2212m-en értem el a középső állomást melynek neve Gurschen. Itt mehettem volna a felvonó mellett tovább de ehhez előbb lefele kellett volna idnulnom. A google.ch itt már nem mutatott túraútvonalat, bíztam benne, hogy valamilyen utat csak találok amivel a csúcsra juthatok. Tudtam, hogy a ratrakok valahogy csak feljutnak a tetőre, helikopterrel nem szokták őket felvinni. Így a gerinc mellett a hegy jobb oldalán találtam valami vízmosásos helyet, olyan útnak nevezhető valamit. Eleg jól haladtam felfelé, egyre több havas csúcsot láttam körülöttem ahogy emelkedtem. Közvetelnül jobbra tőlem a Gotthard pass helyezkedett el, mellette jobbra a Hospental majd a végében a 2436 méteres Furkapass, mögöttem pedig balra pedig az Oberalpass. 2500 méter magasan már egyre közelebb kerültem a hóhatárhoz, már jól látszódott a Szent Anna gleccser. Jobbra tőlem a hegyeket mintha beporozták volna, látszott a héten hullott friss hó, 2700m felett pedig megmaradt. Végig sípályák mellett mentem, a hóágyúk már ki voltak téve, valoszínüleg már készülnek a szezonra. Állítólag november közepétől részlegesen nyintak minden hétvégén, december 6-tól pedig folyamatosan nyitva lesznek. Szépen lassan haladtam felfelé, közben a csodálatos tájban gyönyörködtem. 2700 méter felett már összefüggő hóréteg volt, a cipőm délben nem süllyed bele a hóba, olyan megfagyott hó volt. A nap szemből vakítóan tűzött, egyre közelebb kerültem a csúcshoz, míg az egyik kanyar után megláttam a felvonó hegyi állomását. Az utolsó 100-200m szint volt a legnehezebb mert próbáltam a sípályák mellett menni, ott meg hatalmas sziklák voltak olyan 1-1.5méteresek. Három óra mászás után elértem a csúcsot amely 2961m-en fekszik. A tetőn látszott, hogy a héten friss hó hullott, olyan 10-15cm friss hó lehetett. Miután megnéztem az összes hegyet és kb. egy órát pihentem indultam lefele. Az út lefele könnyebb volt mert az első 300m szintkülönbséget hóban csúszva jöttem lefele, ekkor már olyan 1-2cm-en firnesedett, alatte pedig jég volt. Kb. ugyanannyi idő alatt értem le mint amennyi ideig tartott a felfele út. Igazából itt 2 sípálya van a hegy gerincétől jobbra és balra egy pálya, több mint 1500 méter szintkülönbség. Azt mondom jó hely, nem túl nagy pályarendszer, nem egy Saalbach vagy Ischgl, ide biztos visszajövök síelni, szerintem egy igazi gyöngyszem. Annyit tudok mondani a túráról, hogy csodálatos volt, gleccserre még nem mentem fel gyalog, az időjárás is kedvezett. Teszek fel néhány képet.