Sziasztok
A dec. 29. és jan. 03. közötti ünnepi időszakot Zdiarban (Zár) és környékén töltöttük, további két családdal, gyerekekkel. Szállásunk a Ciriak Panzióban (
https://www.penzionciriak.sk ) volt, két felnőtt-két gyerek félpanzióval (bőséges svédasztalos reggeli, bőséges leves-főétel-desszert vacsora) napi 100,-Euróért, most ugyan ez ~70 Euro lenne.
Az oda úton a hőmérő higanyszála nem igazán emelkedett -10C fölé… Érdekes volt, hogy a határt átlépve (Somoskőújfalu) szinte folyamatos volt a hó jelenléte a környezetben. Bár nem autópályán, hanem a hegyeken átkelve kellett leküzdenünk a kb. 250 km-es távot (Fülek, Rimaszombat, Tiszolc, Murányalja, Poprád, Tátralomnic, Zár), szerencsére sem a forgalom, sem az időjárás nem hátráltatott minket, így már a délelőtti órákban megérkeztünk szállásunkhoz, melyet azonnal el is foglalhattunk.
Szikrázó napsütés és -2-3 C fok fogadott minket, mely ott tartózkodásunk alatt –kisebb havazástól eltekintve jan.02.án- szinte végig kitartott (KÖSZÖNJÜK!). A naplementével a hőmérséklet is minden este jelentősen lecsökkent, de a nappali viszonyok ideálisak voltak. A pályákon kívül és a faluban is kb. 10 centiméternyi korábbi hó borította a tájat, így nem hiányzott a téli hangulat. Több környékbeli síterepet meglátogattunk (Zdiar-Strednica, Zdiar-Strachan, Bachledova Dolina, Bialka Tatrzanska PL), melyekről a saját topikjaikban írok pár dolgot és töltök fel pár képet.
A tízfős társaságból páran mindössze a februári Donovalyban eltöltött hétvégi „tapasztalattal a lábukban”, de fogékonyan a fejlődésre érkeztek az utazásra. A fő célunk tehát nem a sportérték, hanem a fejlődés, és a szilveszter kellemes eltöltése volt. Ez maximálisan sikerült. Zdiar egy meglehetősen hosszú falu kétezres hegycsúcsok uralta szép környezetben –a síterepek méretéhez képest meglepően - nagyon sok szálláslehetőséggel, ehhez mérten kevesebb étteremmel, és még kevesebb egyéb szórakozási lehetőséggel, néhány bolttal és egy benzinkúttal.
Megérkezésünk után a panziónktól mintegy 3-400 méterre, a falu végén található Strednica (
https://www.strednica.sk ) terepét látogattuk meg. Ez egy völgy két oldalán elhelyezkedő domboldalon kialakított síterep, több tárcsás felvonóval. A völgy aljában összefutnak a pályák, így könnyű választani a folytatást illetően. A parkolótól/pénztártól a terep talán legmeredekebb 300 méterén (2-es) kell vagy lehet eljutni a kezdőknek barátságosabbnak ítélt pályához (5-ös). Ennek a felvonójánál kb. 7-10 perces sorban állás is kialakult néha, mondták kezdőbb barátaink. Az 1-es pálya a maga 600 méterével, meredekségével és csákányos felvonójával számít a terep „haladó” helyszínének. Itt szinte nem is volt várakozás, ami nagy szó volt ebben az időszakban. Hóminőség, időjárás ideális, a környezet gyönyörű (!), jó kis félnapos kezdés volt.
Másnap -30.-án- irány a falu másik végénél lévő völgyben fekvő Bachledova Dolina (
https://www.skibachledova.sk ). Na ez már –szlovákiai viszonylatban- egy „komolyabb” síterep. Az időjárás és a környezet szintén csodálatos, hóviszonyok jók, a pályák és a liftek szinte kivétel nélkül üzemeltek. Ellenben nagyon komoly tömeg, már a pénztárnál 15 perc sorban állás (ennek ellenére nem nyitottak ki újabb ablakot). Az „A” jelű beülősnél kb. 20 perc várakozás - súlyosbításként nagyon lassú-, a „D” jelű tárcsásnál kb. 10 perc. Miután felmentünk a csúcsra lecsúsztunk a 7-4-es kéken a jezerskoi oldalra a „B” jelű négyes beülőshöz. Számításink bejöttek, hisz az előző tömeghez képest itt kb. két perc múlva már utaztunk is felfelé. Ezért inkább ezt az oldalt erőltettük a 4-es és 7-4-es pályákon a létszámhoz viszonyítva vállalható minőségű pályákon.
Kezdők szerintem ezt a kéket ne erőltessék. Fent a tetőn viszont van egy lankás húzólift egy rövid kezdő pályával szép környezetben. Itt lehet kipróbálni a snowraftingot is, mely nagyon élvezetes lehet a látottak alapján. Csak a vége felé ereszkedtünk le az 1-es hosszú kéken, hogy elkerüljük az újbóli hosszú sorban állást. Ez egy széles, lankás gyönyörű panorámájú pálya, mely talán bárki számára vállalható, sőt az egyik részén lendületet kell venni, hogy feljussunk a következő részre. Maradék időnkben átlépcsőztünk a 11-12-es kék (Deny) pályákra melyet két húzólift szolgál ki. Itt van esti síelési lehetőség is. Ez is egy nagyon széles kb. 1 km. hosszú kék pálya a végén egy kis letöréssel. A pálya aljában egy hangulatos és olcsó kis hüttében zártuk a napot.
Szilveszter napát a szállásunk mellett kb. 50 méterre található Strachan (
https://www.penzionstrachan.sk/skicentrum# ) síterepen töltöttük, melyet a mellette található azonos nevű panzió üzemeltet. Ezen a napon nem akartunk autózni sehová, valamint a sípálya is éjfélig nyitva tartott (+7 Euro) DJ-vel, tüzijátékkal, stb, Ez egy széles kb. 1 km hosszú kék pálya az alsó felében kettő, felső részén egy tárcsás felvonóval, alul-felül hüttével. A felső hütte teraszáról csodálatos a kilátás a völgyre és a szemközti kétezres csúcsokra. A pálya aljában egy bébi pálya is üzemel, síkölcsönzéssel, síoktatással. Minden nap van esti sízés is 17:00 és 21:00 között.. A szórakozást délután egy több mint egy órás áramszünet zavarta meg mely az egész települést érintette, de aztán visszaállt a rend. A hóminőség és a pályák állapota jó volt nem lehetett rá panasz, pár perces várakozás azért időnként kialakult. Éjfélkor mindenfelé tüzijáték volt látható a völgyben 15-20 percen keresztül, nagyon szép látvány nyújtott.
Január 1.-jén a lengyelországi Bialka Tatrzanska (
https://www.bialkatatrzanska.pl ) terepe felé vettük az irányt (kb. 20 km). Pályakilométereihez képest számomra hihetetlen infrastruktúra egy „dombon”. Ülős liftek mindenhová, kiszolgálóhelyiségek, WC-k, hütték, éttermek sokasága, bébipálya, csúszda, pénzváltó, stb. Széles, gondozott kék és piros (rövidebb) pályák jó minőségben. Gyakorlatilag az összes üzemelő pályát bejártuk 2, 2A, 2B, 3, 4, 6, 6A, 8, 8A, B1, a 7-es felső része nem üzemelt. Egyedül a 6-os piros buckásodott, talán a fekvésének köszönhetően is. Ottjárttunkkor egyedül a IV-es számú 6 személyes beülősnél volt komoly várakozás (~15 perc). A szintén a csúcsra vivő I-es 3 személyes beülősnél sor ugyan nem volt, viszont jóval hosszabb volt a menetidő.
Kedvencünk a 8-8A pályák voltak, míg a kezdőbbjeink a B1 és 4-est favorizálták. Személy szerint én beleszerettem ebbe a kicsi, de hihetetlen síterepbe. A napot a pálya lábánál található Terma Bania (
https://www.termabania.pl ) élményfürdőben zártuk le.
A Január 2-án ismét Zdiar-Strednica. Körülmények hasonlóak, de kb. ötöd annyi emberrel. Sorban állás sehol, hüttében sem. Délután egy kis havazás gondoskodott a folyamatos napsütés szüneteltetéséről és a télies körülményekről. Ez a pár mm friss hó is elég volt, hogy kicsit frissítsen az állapotokon. Jó kis nap volt.
3.-án hazaindulás előtt ismét Bachledova Dolina pár órás jeggyel. Jóval kevesebben, mint 30.-án de azért voltak. Deny oldali bemelegítés után ismét a jezerskoi oldalt favorizáltuk, kellemes is volt, bár a meredekebb részeken azért buckásodott, illetve előkerültek jégfoltok. Sorban állás vállalható. Az 1-esen szintén csak a végén jöttünk le a lassú „A” lift miatt, zárás a Deny oldalon. Délután 1 óra körül szakadó hóesésben indultunk haza, melynek intenzitása váltakozott, a hegyeken átérve megszűnt.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat és szuper időjárást fogtunk ki. A környék nagyon tetszett, a több kisebb, de elérhető síterep pedig igazán változatossá tette síelésünket. Egyedüli szomorú látvány a Magas-Tátrát ért korábbi vihar pusztításának látványa. Összehasonlítani nem akarom, mondjuk egy osztrák tereppel, mert kinek mi a fontos. Mi is szeretjük és járunk is Ausztriába, de most ezt választottuk és úgy érzem, hogy ez a pár nap máshol sem sikerülhetett volna jobban számunkra. Mindenhol nagyon korrekt hozzáállást és kiszolgálást kaptunk. Biztos, hogy visszatérünk, de nem szilveszterkor, hanem nyugodtabb időszakban. FT
Keresés
38 cm
