Megelőzés

Egy megjegyzést, (kiegészítést) hozzáfűznék! Négy óra körül még nincs sötét, de egészen mások a fényviszonyok (dec, jan) Nem véletlen, hogy kiürül a pálya. Márciusban ez már nem jellemző

Csatlakozom ahhoz, hogy nagyon szép írás :)
Az utolsó körös síeléssel és a kilométerekkel kapcsolatban kicsit azért még kötném az ebet a karóhoz. Utolsó kör mindig van. Ha előbb befejezed, akkor is. A tested nem tudja, hogy a liftzárás 14:30-kor, 15:30-kor vagy 16:30-kor van, maximum azt, hogy 4 órája síelsz, 6 órája, vagy már több, mint 7 (plusz egyéb tényezők: hány órája vagy talpon, milyen az erőállapotod, mennyire vagy koncentrált, stb...). Van, akinek 100 méter futás gondot okoz, míg mások maratont futnak. Szóval szerintem igen is van köze az erőállapothoz és a koncentrációhoz annak, hogy ki mit tud vállalni.
Aki már 2-kor érzi, hogy megterhelő minden mozdulat, és fejben szét van esve, az fejezze be aznapra. Aki bírja, az meg élvezze ki. Arról, hogy sokszor mondják, hogy ez a kör már nem kellett volna: egyrészt ha azért mondták így, mert már előtte is érezték, hogy nem kellene, de mégis felmentek, akkor nekik tényleg be kellett volna fejezni 3-kor. De az ember meg olyan, hogy ha az utolsó körben esik, akkor hajlamos ráfogni arra, hogy biztos azért volt, mert utolsó kör. Ha délelőtt tizenegykor esel, akkor nem mondod, hogy ez a kör már nem kellett volna. A saját eséseim közül nem nagyon emlékszem olyanra, ami késődélután volt, délelőttre annál inkább. Sőt, a tömeg miatt én délután 4-kor sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, mint 10-11-kor. Barátnőmnek most lesz a harmadik szezonja, a délután 4-es köröket imádja, nem egyszer akkor síelt a legjobban aznap. Nála inkább az ebéd környéki csúszások a kritikusabbak, akkor vissza is szoktunk venni, illetve ő néha hagy ki napot, amikor úgy érzi, hogy ezt most nem kéne erőltetni.

A kilométerekről, sebességmérésről azt tudom mondani, hogy ne veresd jobban, mint amennyire képes vagy. A sebességmérés belőlem kihozta azt, hogy jobban verettem, mint amennyire biztonságos, ezért azt elég gyorsan be is fejeztem. A sok kilométer viszont egyáltalán nem, sőt, ha reggel kitűztük, hogy aznap a saalbachi terepet körbesíeljük, ami alsó hangon 70 km, ha rendesen akarjuk csinálni, akkor 80+, az inkább azt hozza ki, hogy koncentráltabban síelek, mintha csak úgy csúszkálnánk arra, amerre épp szimpatikus. Ezt szerintem mindenkinek magának kell érezni, hogy hol a határ, és mi hozza ki belőle azt, hogy átlépi.

Összességében azt gondolom, hogy a legfontosabb, hogy ismernünk kell a korlátainkat, ismernünk kell, hogy mi az, ami saját magunk számára fokozott kockázatot jelent. Az írásban nagyon jól össze van szedve, hogy általában mi szokott kockázatot jelenteni, és nagyon fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk, viszont azt téves elképzelésnek tartom, hogy mérlegelés, és önismeret nélkül ezektől mind távol kell tartanunk magunkat, mert ha a legkisebb kockázatot sem akarjuk vállalni, akkor legjobb, ha nem csatolunk fel, és otthon maradunk.

Árpi, köszönöm soraid!

Egy példa, hogy anno mennyire nem volt még se bukósisak, se síszemüveg.
A most 80 éves Gellér László síugrónk két olimpián is ott volt, ezek nélkül (100 méternél nagyobb ugrásokkal)!


Természetesen idővel egyre nagyobb szerepet kaptak/kapnak a balesetvédelmi felszerelések.

Arpi igy igaz!

Ahhoz képest, hogy 81 -ben készült még ma is sok igazságot hord magában! A segítő szándék fényében, akkori egyéni tudás es tapasztalat megosztásának szándéka, amiből papírra lett vetve az iromány még írógéppel. Szinte érezni a műszerolaj és a festékszalag illatat. És hallani a billentyűk lenyomásával járó kattogást. Még előttem a kisbetű nagybetű átállító gomb, ( amit fixálni lehetett) és a krómozott kar, amivel a szerkezetet át lehetett tolni az új sor kezdetéhez.
Négy éves voltam akkor amikor az iromány készült, rá két évre kaptam meg karira az első sílécemet egy kék germinát.

Köszönöm azok nevében akiknek segítettél megelőzni, vagy kezelni a balesetet, és további szép napokat tudtak a segítségeddel eltölteni egy-egy síterepen.

Nyilván az idő távlatában az iromány reformálásra szorul!
De talán sikerül segítenünk a megváltozott körülményeket és igényeket kiszolgálni, úgy hogy mindenkinek megfeleljen és senkit se sértsen egy új ajánlással.


Azért Magyarok vagyunk, a bérlet ki van fizetve nyitástól- zárásig és ezt ki is használjuk.
Számtalan esetben találkozok a baleseteket tekintve amikor azt mondják:
-azt az utolsó kört már lehet nem kellett volna bevállalni,
- az utolsó nap a szállóról (kirakva) haza kellett volna indulni!
- azt az utolsó ,,puncsot” nem kellett volna meginni.
- nem megfelelő felszerelést használtam az adott pályán

Voltak esetek, amikor a telón mérve a sebesség és km hajszolása hozta a nem várt eredményt rendre, ebben volt komplett baráti kör, és család is aki egymást próbálta felülmúlni, csapatban többen megsérültek, nem egyszerre estek.

Ezek után jöttek a boardos alákacskázások.
Majd az egyéni balesetek a felvonónál, latyakban, jégen, pálya mellett stb.

Egyesek hazaúton autóval baleseteztek.

Fent említettek függetlenek voltak a sítudástól, vagy állóképességtől, sokuk több évtizede áll lécen és járja az európai síterepeket.
Sisakot, megfelelő ruházatot, kesztyűt hordtak.
(kivéve az autóbalesetesek😁)

Én az első nap első órákat, negyedik és utolsó napot, ( utolsó nap akkor is, ha 1-2 napos a síelés) minden nap elejét és végét, és nem utolsó sorban az ebéd utáni csúszásokat, és felszerelés csere utáni időt tartom kockázatosabbnak az átlagnál az egyéni tapasztalatom és statisztikám szerint.

Hello ez jó téma, de le lehet egyszerüsiteni:
- Bemelegités
- Sisak
- FIS szabályok betratása beleértve hogy körülnézünk induláskor
- kölyköknek elmagyarázni hogy ha a vezetékneved nem ….matt-ra végzödik akkor nem mész le nyilegyenesen a pályán

😊

Szia! Csatlakozom az előttem szólóhoz a sisak kérdésben, a sapkát pedig inkább símaszkra cserélném, az jobban befér a sisak alá.
A D blokkban van pár olyan alapszabály, amit inkább ajánlásnak mondanék, mint alapszabálynak. Például aki bírja, az miért ne célozhatná be 1-1 nap azt, hogy minél több km-t síeljen? Vagy az, hogy a harmadik, hetedik napon ne síeljünk, szintén nem gondolnám, hogy jó lenne kőbe vésni. Félre ne érts, van olyan, akinek tényleg erre van szüksége, csak nem gondolom, hogy mindenkinek, míg az, hogy józanok legyünk és hordjunk sisakot, az sokkal inkább. (Azt amúgy elhiszem, hogy 81-ben a sok húzólift, a mérsékelten kezelt pályák, és az akkori lécek mellett sokkal több embernek volt szüksége pihenőnapra, és kevesebben bírták a sok km-t)

Esetleg még a síelési stílusról írnék pár bekezdést. Például bukkanó alatt ne állj meg. Ha keresztbe síelsz a pályán, nézz fel előtte. Keskeny pályán inkább rövid lendületet válassz, és ne menj ki mindkét szélére. Ha haladó síelőként kék pályára mész, fokozottan figyelj a többi síelőre. Elindulás előtt szintén nézz fel. Zsúfolt pályán lassíts.

Legfontosabb egy legalabb turheto bukosisak hasznalata..ha jobb sielo vagy nem art egy gerincvedo sem!!Ha erzekeny a terded akkor hasznalni KINESIO rugalmas szorito ragaszto szlagot../persze megfeleloen../vagy valamilyen terdgepet....lehet merev vagy puha...A kesztyu nem csak a hideg ellen ved nem art ha utesvedelem is van benne!!

A jeges ho nem annyira veszelyes mint a lucskos nehez puha ho,:- ott fordul ki terd es szakadnak a szalagok!!

Aki szep iveken megy foleg nagyobb iveken nem art elotte hatra nezni de kozben sem art a szemed sarkabol figyelni az esetleges egyenesen leszaguldokra..a nap allasatol fuggoen neha az arnyek elore figyelmeztet hogy jon egy "ORGAN DONOR"...

Ha gyorsabban sielsz,- ugy sielj ovatosan figyelni mindenre mintha mindenki teged akarna "kirakni".....ja hat aki pialni szokott jobb ha a nap vegere hagyja amikor befejezi a sielest!!

Nemrég, 1981-ben írtam össze egy balesetvédelmi kisokost (lásd melléklet két oldala).

Milyen pontok hiányoznak, avagy melyek amik esetleg ma már nem aktuálisak?

Nekem van bankártya biztosításom, de az síeléstől totál független. Inkább a "fejre eső cserepek" és ilyesmik miatt érdemes. Síelni kell kötni külön.

Anno idején magam is önként dalolva kértem a biztosítást a kártya mellé de miután szembesültem a korlátaival, lemondtam. Az ügyintéző ezerrel le akart dumálni róla, de miután néhány ténnyel szembesítettem már nem volt annyira lelkes a rádumálásban :D

Minden évben felhív a bankom és minden évben biztosítást akarnak a kártyákhoz. Minden évben rákérdezek, hogy "extrém" sportokra (igen a síelés/boardozás is ide van sorolva) is érvényes-e a biztosítás és minden évben nemleges választ kapok. Ezek után megköszönöm az információt és közlöm, hogy nincs akkor rá szükségem.

Én minden szezonban legalább egyszer járok kórházban. Van hogy visznek, van hogy én viszek valakit... NINCS negatív tapasztalatom a biztosító társaságokkal szemben, mindig mindent rendeztek az utolsó fillérig, egy-két esetben kellett csak önrészt előfinanszírozni. Az eu kártya nem fedezi az önrészt és nem rendezi sportbalesetekből (és nem csak sí) származó egészségügyi és egyéb szolgáltatások költségeit.

Lájk csúnya szóval élve. Bevallom a soraid olvasva nem ezt vettem le, de örülök, hogy te is is így látod.
Még egy szösszenet a hezitálóknak. a biztosítók orrvérzésig erőltetik a bankkártyákhoz tartozó biztosításokat amit sokan készpénznek vesznek, hogy a biztosítás kipipálva. No Ők nagyot tévednek, mert ezek nem érvényesek minden eü intézménybe, csak oda akivel az adott biztosító partner. A mentő a legközelebbi kórházig visz és ha az nem partnere az adott biztosítónak akkor fizethetsz, vagy a saját költségeden elmész egy olyan helyre ami partner a biztosítóval. Egy fórumtársuk társaságában megtörtént már az eset. Mindenkinek azt javaslom, hogy olvassa el az apró betűket is.

"A legjobb, ha megvan mindkettő."
Teljesen egyetértek. Minden előttem szólóval. A félreértések elkerülése végett, én magam is meg szoktam kötni a megfelelő utasbiztosítást. Csak azért nem árt tisztában lenni dolgokkal.
Itt egy történet, milyen váratlan események lehetnek. Egyik síelésünk alkalmával az egyik csoporttag orra bukott, úgy, hogy a síléce hegye felsértette az órát. Semmi komoly baja nem történt, csak azon a szép fehér havon nagyon viritott a piros vére. Megjelentek a hegyimentők és elkezdték faggatni. Némi nyelvi nehézség és kommunikációs félreértést követően nyakcsigolyatörés gyanúját feltételezve fej rögzítőt tettek rá, levitték a hegy aljába és mentővel be a nem túl közel lévő város kórházába. Röntgen után kiderülve, hogy semmi baja, kitették a kórházból. Este kilenc felé ott állt az utcán egy szál sínadrágban, és senkit nem érdekelt (egész addig még a toló kocsiból sem engedték kiszállni). Kerített egy taxit, és azzal jött vissza a szállásra. Most jön a lényeg, bocsi a hosszú felvezetésért, itthon a biztosító a taxi számlát kifizette.

Igazából nem is értem miért vetik fel a kérdést, hogy érdemes-e biztosítást kötni. Talponsíelő lévén azt mondom egy napi biztosítás ára jóval kevesebb mint egy sör a hüttében. De aki nem fogyaszt alkoholt annak csak azt tudom mondani ,hogy 0,5 liter Schiwasser árából simán kijön. Akkor miről beszélünk ? Valaki elmegy síelni, rááldoz nem kevés pénzt és pont azon akar spórolni ami elenyésző összeg az egész kiruccanás költségvetésében ez nekem magas. Még soha nem volt szükségem a biztosító szolgáltatására de azért kötöm, hogy elriasszam a bajt és ezután is ezt fogom tenni.

Bizony-bizony. Marhára nem hoznak le sehol a két szép szemedért. Francia terepeken 100%, hogy nem, de szerintem osztrák és olasz terepeken is ez a módi.
Tőlem is anno elkérték a léceket, annak ellenére, hogy egy barátom már előre levitte. Nem mondtak semmit, viszont utána addig nem kaptam vissza ameddig a biztosító nem küldött igazolást nekik.

A felelőségbiztosítás is teljesen jogos, bár ez még talán olyan dolog, ami kivédhető szemben egy vétlenként elszenvedett balesettel.

Szerintem már a kérdésfelvetés is furcsa. Egy síbérlet és egy szállásköltség árához viszonyítva ez nem nagy összeg, viszont óriási egyéb költségektől menthet meg.
Én sem láttam még olyat, hogy a síbérlet árában benne lenne.
És amiről még senki nem szólt semmit, az a biztosításban lévő felelősségbiztosítás: azaz veled nem történt semi, de részese voltál - akár miattad, akár nem - egy balesetnek. Olyan összegeket verhetnek rád, hogy szólni sem fogsz tudni.
Szóval nem érdemes elindulni nélküle.

Én nem tudok róla, hogy általános érvényű balesetbiztosítás lenne a síbérletekben, legalábbis mindenhol (van, ahol a snowcare benne van).

Lehet, hogy korlátlan az eg. kártya, csak ha az adott országban önrész van, akkor azt már nem fedezi. Az tény, hogy a biztosító is olcsón meg akarja úszni (nekem is volt ilyen tapasztalatom), csakhogy vele szerződéses viszonyban vagy, és amíg a limitedben benne maradsz, ki van esélyed kiállni az érdekeidért, és nagyobb kórházi körre számíthatsz.


Az egyéb szolgáltatások viszont már csak egy extra biztosításban lesznek benne (anyagi kár, hozzátartozók költségei).

A legjobb, ha megvan mindkettő.