adampapp által küldött hozzászólások listája

Sziasztok! Azért mentem Eplénybe, mert egyrészt közel van, de leginkább a kíváncsiság vezérelt. Ha a kettőt összerakjuk, akkor szerintem az embernek nem kell komoly elszántság, hogy nekiinduljon a 65 km-es útnak. Nem feltétlenül volt kitűzött program a hétvégére a síelés, ez csak amolyan kiruccanás lett volna, "ha már itt ez az Eplény" alapon. Ez lenne a válasz a "hogy lehet annyi eszed hogy..." felvetésre, melynek így aztán nem igazán volt létjogosultsága. Voltam már Győrből Semmeringen egy napra, elég fárasztó volt, és tömeg (azért 15 percnél nem kellett többet várni liftnél), de a parkolás, megközelítés nem volt kérdéses. Én nem vagyok fanatikus síelő, nekem a nyugalom inkább számít. Az egészben a tájat, levegőt, napsütést (ha van) szeretem leginkább, késő kezdtem, elég kezdő szinten lehetek (bár a videókat visszanézve azért alakul:)). Nah, erről ennyit, Eplényben sem nyugalmat, sem parkolót, sem szervezettséget, sem jó hozzáállást nem kaptam. A szép táj azért adott:)

Párommal nagyon megörültünk a leesett hónak, és jó érzéssel töltött el minket, hogy kis hazánkban is adott a lehetőség a síelésre, nem is kell messze menni (Eplény~65 km Győrtől).
Sajnálatos módon rendkívül negatív tapasztalatokkal távoztam a pályák kipróbálása nélkül (!) a helyszínről, pár órás kálváriát követően. A következők történtek: érkezés 9:45 környékén a „központhoz” (parkolók és vendéglő). A kis hidacskáról már látszott, hogy a vendéglő előtti parkoló tele, így szerettem volna a bal oldalra eső parkolóba lehajtani, ahol 3 autó állt. Erre a parkoló-őrök (?) utasítottak, hogy menjek tovább, oda nem hajthatok le (azt, hogy miért, ma sem értem). A vendéglő és felvonók előtti útra lettem tehát tovább terelve, ahol viszont teljesen beállt a sor. 10 perc várakozás után párom kiszállt, hogy megnézze, mi történik. Egy Volvo, megunva a várakozást, megpróbált helyet kotorni magának a 20 cm-s hóban az út bal oldalán található placcon. Teljesen elakadt. Az előttem álló autós lapátot vesz elő, és elkezd magának parkolóhelyet túrni (!) az út jobb oldalán. Párom visszajön, közli, az emberek ásnak, lapátolnak, és az autóban öltöznek. Visszafordulásra esélyem sincs, előttem-mögöttem autók állnak. Bosszankodva hangosan megjegyzem, nem az autósok dolga a parkolóhely kiaéakítása. A Volvo nem tud kijönni, így segítséget hívok, tudakozóból kiderítem az „Aréna” elérhetőségét. 3. próbálkozásomra felveszi egy hölgy. Ismertetem az állapotokat, és kérem, küldjenek embereket, kotorják el a havat. A hölgy türelmet kér, küldi az embereket. Elkezdjük a Volvot kitolni. Nem megy, tiszta kosz és hó mindenki. 10 perc elteltével sem jön senki, így újra telefonálok. Egy nagyon arrogáns ember veszi fel, aki nem érti, hogy mi a bajom. Amikor közlöm vele, hogy szerintem az ő dolguk lenne a parkolóhelyek biztosítása (amihez egy hókotró kell, és az VAN IS, hiszen láttam), akkor azt mondja, hogy nem kötelező ide jönni, de mondjam el, hol állok. Amikor elmondom, közli, az egy erdészeti út, örüljek, hogy nem büntetnek meg csúnyán. Erre idegesen közlöm, hogy az ők alkalmazottjai irányítottak ide, a válasz: URAM, SENKI NEM TARTOTT PISZTOLYT AZ ÖN FEJÉHEZ, HOGY IDE JÖJJÖN SÍELNI.
Ezt követően a Volvot kitoltuk, én a magamnak kényszerűen kikotort helyet felajánlottam a kitolt autó utasainak, a párom és én pedig kirándultunk egy szépet a Balatonnál.
És, ezek után – minden nagy hazafi fogja be fülét, csukja be szemét – az osztrákok GDP-jét fogom gyarapítani, magyar sípályára nem szívesen megyek, a HOZZÁÁLLÁS, telefonbeszélgetés miatt. Sajnálom egyben, hogy nem kértem el az „arrogáns úr” nevét, ugyanis nálam ilyen eset után nem dolgozna tovább egy percet sem.
Véleményem szerint, akik így szolgáltatnak, egy darab vendéget nem érdemelnek meg.

Párommal nagyon megörültünk a leesett hónak, és jó érzéssel töltött el minket, hogy kis hazánkban is adott a lehetőség a síelésre, nem is kell messze menni (~65 km Győrtől).
Sajnálatos módon rendkívül negatív tapasztalatokkal távoztam a pályák kipróbálása nélkül (!) a helyszínről, pár órás kálváriát követően. A következők történtek: érkezés 9:45 környékén a „központhoz” (parkolók és vendéglő). A kis hidacskáról már látszott, hogy a vendéglő előtti parkoló tele, így szerettem volna a bal oldalra eső parkolóba lehajtani, ahol 3 autó állt. Erre a parkoló-őrök (?) utasítottak, hogy menjek tovább, oda nem hajthatok le (azt, hogy miért, ma sem értem). A vendéglő és felvonók előtti útra lettem tehát tovább terelve, ahol viszont teljesen beállt a sor. 10 perc várakozás után párom kiszállt, hogy megnézze, mi történik. Egy Volvo, megunva a várakozást, megpróbált helyet kotorni magának a 20 cm-s hóban az út bal oldalán található placcon. Teljesen elakadt. Az előttem álló autós lapátot vesz elő, és elkezd magának parkolóhelyet túrni (!) az út jobb oldalán. Párom visszajön, közli, az emberek ásnak, lapátolnak, és az autóban öltöznek. Visszafordulásra esélyem sincs, előttem-mögöttem autók állnak. Bosszankodva hangosan megjegyzem, nem az autósok dolga a parkolóhely kiaéakítása. A Volvo nem tud kijönni, így gondoltam segítséget hívok, tudakozóból kiderítettem az „Aréna” elérhetőségét. 3. próbálkozásomra felveszi egy hölgy. Ismertetem az állapotokat, és kérem, küldjenek embereket, kotorják el a havat. A hölgy türelmet kér, küldi az embereket. Elkezdjük a Volvot kitolni. Nem megy, tiszta kosz és hó mindenki. 10 perc elteltével sem jön senki, így újra telefonálok. Egy nagyon arrogáns ember veszi fel, aki nem érti, hogy mi a bajom. Amikor közlöm vele, hogy szerintem az ő dolguk lenne a parkolóhelyek biztosítása (amihez egy hókotró kell, és az VAN IS, hiszen láttam), akkor azt mondja, hogy nem kötelező ide jönni, de mondjam el, hol állok. Amikor elmondom, közli, az egy erdészeti út, örüljek, hogy nem büntetnek meg csúnyán. Erre idegesen közlöm, hogy az ők alkalmazottjai irányítottak ide, a válasz: URAM, SENKI NEM TARTOTT PISZTOLYT AZ ÖN FEJÉHEZ, HOGY IDE JÖJJÖN SÍELNI.
Ezt követően a Volvot kitoltuk, én a magamnak kényszerűen kitolt helyet felajánlottam a kitolt autó utasainak, a párom és én pedig kirándultunk egy szépet a Balatonnál.
És, ezek után – minden nagy hazafi fogja be fülét, csukja be szemét – az osztrákok GDP-jét fogom gyarapítani, magyar sípályára nem szívesen megyek. Sajnálom egyben, hogy nem kértem el az „arrogáns úr” nevét, ugyanis nálam ilyen eset után nem dolgozna.
Véleményem szerint, akik így szolgáltatnak, egy darab vendéget nem érdemelnek meg.