Sziasztok!
Mi 2025.12.27. és 2026.01.03. között voltunk feleségemmel Les2Alpes-on.
Tudtuk, hogy ez a legkevésbé előnyös időpont, de mivel páromnak kevés a szabadsága, kénytelenek voltunk ilyenkor menni.
Mindketten tavaly kezdtünk még csak síelni, összesen tehát 6 napig volt léc a talpunkun, mielött idejöttünk (tavaly egy-egy napot töltöttünk különböző osztrák síterepeken).
Épp ezért is esett a választásunk erre a terepre, mivel láttuk mennyi kék pálya fog rendelkesénkre állni.
Kiérkezésünk elött, kb egy héttel esett a hó utoljára, így az alsóbb részein kevés volt belőle szemlátomást. De mivel egy év után újra teljesen kezdőnek éreztük magunkat, nem is mentünk messzebb az első délelőtt a lenti varázsszőnyegektől. Délutánra viszont már fellifteztünk a Diable-vel (ennél a liftnél mindig kisebb a sor, mint a Jandrinál) és a zöld jelű Petites Crétes pályán gyakoroltunk tovább néhány körrel. Ennek alján aztán egy-egy sörrel lazítottunk ideges mozgásunkon :)
Ettől lefelé már senki sem javasolta a faluba visszacsúszást, egyrészt a silány hómennyiség, másrészt a tömeg miatt. Úgyhogy lefelé minden nap lifteztünk.
A többi napot nem részletezném külön, ahogy jött a gyakorlat és a bátorság, úgy merészkedtünk egyre feljebb (pedig ha tudtuk volna, hogy a legjobb gyakorlópálya a gleccser legteteje..). Viszon mesélnék külön-külön az általunk bejárt pályákról, nem feltétlenül időrendi sorrendben.
-Bellecobes1 : Ez igazából zöldebb az zöldnél, egy kellemes szerpentinút nagyon csekély dőlésszöggel (egy kb 10 méteres szakasz meredekebb, a Bellecombe lift előtt)
-Accés Toura : Itt minig a whoops pályán mentünk át a PanoBar, és a Jandri2600 felé. Nagy élmény volt :D A lifthez közelítve az utolsó 20-30 méter meredekebb, de van hely.
-Lac Noir : A Toura lift tetejétől indul, és vannak benne nagyon izgi, ,,félcső" szerű részek, ahol nagyon sok hely van és kevés ember. Az alja viszont már buckás és számunkra meredek volt, de azért kezelhető.
-Jandri 3: Csak kényszerből használtuk, mivel a BelleÉtoile lifthez máshogy fentről nem tudtunk lecsúszni, és fent azt mondták ez a legkönyebb kék lefelé. Háááát. Hallottunk róla, hogy a francia kékek itt-ott inkább pirosak, ennél tényleg ezt éreztük. Ha nem lett volna ekkora tömeg, nyilván nem lett volna ennyire buckás sem, és úgy könnyebben éltük volna meg, de így! Nyilván az sem segített, hogy tényleg 2 méterenként emberek síeltek körülöttünk a 40 %os lejtőn.
-Gours: Jó elkerülő út, ha az ember nem szeretne sokat sorban állni a Jandri2600nál a lifthez. De olykor meredek és buckás, vékony hóréttegel borított szakaszokkal. Viszont vannak benne nagyon kellemesen izgalmas részek, és a Pierre Grosse liftnél nagyon kevesen álltak.
-Lauze: Ez a legfelsőbb pálya. Nagyon jó kék, van vagy 40 méter széles, és általában ha 5-en vannak rajta összesen. Hátránya, hogy gyakran szeles, és magasságánál fogva arra érzékenyeknél már jöhetnek a magashegyi betegség kezdeti tünetei (feleségemnél fejfájás). Viszont érdemes lendületet venni 3400-on valami kilátópontra sétálva, mert elég sokat kell ,,gyalogolni" a léccel a lift aljához, és ott bizony érezni a ritkább oxigént már.
-Muretouse: A Lauze folytatása. Szintén nagyon jó és könnyű kék. De itt is igaz, hogy lendületből érdemes érkezni rá a fenti pályáról, mert különben sétálós az eleje.
-Mura, Jandri 4: 3200-ról 2600-ig tök jó pályák. Van benne izgi Whopps rész is. Általában széles terep, viszonylag kevés ember. A Jandri 4 alsó része elég halál, rengeteg bucka és ember, úgyhogy érdemes átmenni a végén a LacNoir-ra. Az lankásabb és kevesebben vannak.
Összefoglalva azt mondhatom mindenképp visszajönnénk még ide, de majd egy februári-márciusi héten, amikor már várhatóan a hó is megvan az alsó részeken is, illetve nincs tömeg. Az árak olyanok amilyenek. Ha a tengerparton ülünk be valahová, akkor is ennyi az étel-ital.
De így is remekül éreztük magunkat, csodás a táj, az emberek mindenhol kedvesek és a nap sokat sütött.