Előzmény és válaszok a Síelésünk kivesézése topikból

Igen! A ritmust a feszülések és ellazulásoknak a külső erőkkel való harmóniája adja. Ha mindig akarunk valamit csinálni a sílécen, akkor nagyon nehéz megtalálni a ritmust. Ha csak a megfelelő pillanatokban avatkozunk közbe, szinte magától jön. Kosárlabda labdavezetés: amíg a gyerek állandóan kontrollálni és kísérni akarja a labdát, állandóan elveszti a ritmust. És akkor találja meg, amikor ráérez arra, mikor nem kell segíteni a labdát, és megérzi, hogy miként fog felpattanni a labda, és ebbe a mozgásba mikor kell bekapcsolódnia. De inkább ösztönös mozgás, nem annyira tudatos.

Tisztelettel kérdezem abszolút amatőr (igaz 50 szezonnyi csúszás után), hogy az izomtónusok, csípőhajlítások, combizomra tehelődő (volt erről szó?, mintha a combizom is kmaradt volna) erőhatások mellett számít-e valamit a ritmus.

Mintha nem találkoztam volna egyetlen hozzászólásban, szakvéleményben sem a "ritmus" szóval.

Időnként belenézek hivatásos táncversenyek TV közvetítéseibe. Nagyon meglep, hogy a mesterkélt, koreografált táncok előadói előnyt élveznek a pontozók szemében a szabadon, természetükből adódóan, ritmusosan, könnyedén táncolókkal szemben.
Ugye szabad ritmusosan, könnyedén, "táncolva" síelni?

Mert amikor "tánclépésben" csúszok, élvezem a ritmust, nem fáj a fejem az izomtónusaimtól, leginkább síelek.
Tehát: számít valamit a ritmusérzék?
WFeri