Előzmény és válaszok a Kanyarsí programok - Replaci topikja topikból

Köszönöm Hulesz, ezt a hozzászólást, és a fantasztikus videót!

Szoros összefüggések
Én úgy tapasztalom, hogy minél magasabb szinten síel valaki, annál jobban van otthon a síelés közben érvényesülő fizikai törvényekhez történő alkalmazkodásokban. Az optimális alkalmazkodás a (SÍELŐK SZÁMÁHOZ ARÁNYÍTVA) kevés síelőnél működik akkor is, ha nem érti, miként hatnak az erők. A többségnél az ad esélyt, ha előbb megérti, majd a speciálisan e célból összeállított gyakorlatsorokból kapott visszajelzéseket figyelembe véve, begyakorolja a működéseket.

Általános törvényszerűségek
A bolygó két legalapvetőbb fizikai törvényszerűsége a tömegvonzás, és a közegellenállás. A gravitációt nem nehéz megérteni, mindenki előtt világos mi történik, amikor letörik alattunk a cseresznyefa ága. A közegellenállás mibenlétét már nehezebb megérteni, és körülbelül itt van az a határ, amihez még találni több oldalas képletekkel alátámasztott magyarázatokat.

Félix Baumgartner
Felment, ugrott, hangsebesség fölé gyorsult, (gravitáció), majd a közegellenállást használva olyan puhán ért földet, mint egy hópehely. A hozzáértésen kívül kellettek hozzá a modern anyagok, felszerelések. Éppen, mint a síelésnél.

Üdv.:Replaci

Ez mind igaz lenne, ha vákuumban síelnénk. De ott az a fránya testünk és a körülöttünk lévő levegő. Nagyon komolyan számolni kell a közegellenállással is. Ez függ a sebesség négyzetétől, a test sűrűségétől (itt játszik szerepet a tömeg), a homlokfelülettől és a test alakjától. Ezért törekszenek a gyors számokban síelők a legkisebb légellenállást eredményező testtartásra.

Egy jó kis szemléltető videó:

Száraz, érdes, fogós, olyan smirglis. Amíg élen mész okés, de oldalcsúszásnál (driften) erősen ráz.

Szia Yoee!

Nem ma volt, amikor rájöttem, hogy a síeléssel foglalkozó szakirodalmakból hiányzik a síelés fizikája fejezet. Ezért aztán amikor elkezdtem források után kutatni, aránylag hamar összegyűlt néhány oldal képlet. Akkoriban kicsit elkeseredtem, mert hamar be kellett látnom, hogy az ilyesfajta fizika a HÉTKÖZNAPI SÍOKTATÁS VILÁGÁBAN használhatatlan. De nem adtam fel, aztán szép lassan kikristályosodott, hogy a síelés közbeni történések (a síelő saját testének viselkedése miatt) képletek nélkül is jól bemutathatók, és a tanuló számára érthetővé tehetők. Azt az átlagember is könnyen megérti, hogy mi történik, amikor letörik alatta a cseresznyefa ága. Vagy, amikor ugyanazon a pályán indul el egymás mellett az 50 kg. súlyú anyuka, és a 90 kg. súlyú apuka. És így tovább. Nem azt mondom, hogy egyik napról a másikra tudtuk összerakni a történések egymásra épülő egyszerűen megérthető magyarázatait, de mára, (azt hiszem) egyben van. Szinte biztos, hogy nem komplett, de jól használható.

Úgyhogy köszönöm a hozzászólásod és kérdésed, de ha nem haragszol, ezen már nem töröm a fejem.

Van itt egy videó, én csináltam, nagyjából arról szól, amiről most írtam.

Síelős üdvözlet,
Replaci

Kövezzetek meg, de soha nem értettem, hogy miért fontos a tömeg a sebesség szempontjából. Itt most a klasszikus lejtős fizika példára gondolok, aminek a feltételeit szerintem elfogadhatjuk a síléc+síelő+lejtő kombinációra.

Emlékeztető:
A lejtőn csúszó testre csak a saját súlya hat, amit felbonthatunk egy felültre merőleges komponensre, aminek megfelelően a súrlódási erő hat. A felületeket összeszorító erővel arányos a súrlódó erő. Bingó, így megvan a súrlódó erő (m x g x cos alfa x mű)
valamit felbontható egy lejtőre párhuzamos erőre (m x g x sin alfa)

A tesre (síléc+síző kombó) a két erő különbsége hat. A lejtővel párhuzamos gyorsít, a súrlódó erő lassit.
Mindkettő erőben szerepel a tömeg.

Eddig ok.

Nade az almás bácsi szerint erő=tömeg szorozva gyorsulással. Ez pedig az egyenlet túlsó oldalán van (hiszen ezt az erőt keressük, ugye)

Ergo végigosztva az egyenletet a tömeggel (m-mel) akkor bizony kiesik...

Szerintetek hol a hiba? Hiszen én is azt tapasztalaom, hogy nem mindegy ám a tömeg :)

Affene! Milyen az a cement hó?

Azt hittem eírás, de ezek szerint nem.
Egyszer Tuxon un. cement havon síeltünk, furcsa érzés volt. Lehet hogy azt is egy ilyen hirtelen nagy lehűlés okozta?

Szia Laci!

Nem vitatom, hogy a jelentős hideg is rontja súrlódási értékeket. Vannak hideg és meleg időre való waxok. És hát nem mindegy milyen vaxolás van a lécen.

Nálam a +10 C-ra felmelegedés jobban lelassítja a sílécet. A vizes hónak megnő a felületi feszültsége. Nagyobb tapadás alakul ki a síléc és a hó közt. Ráadásul a felpuhult hóban a síléc is elmerül. A hó fajsúja is jelentősen megnő. Így a sílécekre felrakódó latyaknak, meg amit a léceknek folyamatosan szét kell maguk előtt ütniük mind-mind jelentős lassító erőnek hatnak. Ráadásul a síléc egy pillanat alatt képes magát lefúrni. Talán Klaci is erre gondolt.

Az ilyen helyzetben megsíelt technika jelentősen befolyásolja a síelés élvezeti faktorát.

Szia Laci!

Biztos, hogy oda - vissza van hatása a hőmérséklet változásának, a versenyzőknél ennek figyelése a waxmesterek dolga.

Engem (amatőr szinten) nem szokott zavarni a melegedés. Viszont már sokszor megtapasztaltam, hogy amikor egyik napról a másikra lemegy a higanyszál mínusz 10 - 12 C-ra, olyan szinten lassul be léc, hogy elő kell vennem a hátizsákból a gyorswax -ot.

"egy hirtelen jött hideg idő (vagy egyéb más feltételek megváltozása) oly mértékben tudja megnövelni a síléc és a hó közötti súrlódást,"

Nem meleg időt akartál írni?

Folytatás

Halihó!

A síelő sebessége
Hogy mekkora sebességre fogsz felgyorsulni, amikor a síléceddel megindulsz lefelé, az (a síelés fizikájának objektív szempontjai felől vizsgálva) elsősorban a lejtő meredekségétől és a saját magad + a felszerelésed súlyától fog függeni. A síelés gyorsulásának mértékébe azért más körülmények is beleszólnak.

A „hó sebessége”
Néha ezredmásodperceken múlik, hogy ki nyeri a világbajnokságot. Ezért aztán a világ legmenőbb „versenyistállói” hétpecsétes titokként őrzik a kikísérletezett viaszoló anyagaik receptjeinek az összetételét. Sőt, ezekben a körökben olyan pénzek vannak, hogy a félreinformálás sem ismeretlen fogalom. Lehet persze megkérdezni, hogy a nem versenyző amatőrnek miért is kell viaszolni, hiszen ő senkit nem akar legyőzni. A válasz erre az, hogy azért (nem kevesen) vagyunk amúgy nem versenyzői státuszban lévő amatőr síelők, akiknek igénye a minél gyorsabb siklás. Másfelől, aki már síelget, megtapasztalhatta, hogy egy hirtelen jött hideg idő (vagy egyéb más feltételek megváltozása) oly mértékben tudja megnövelni a síléc és a hó közötti súrlódást, ami már élvezhetetlen mértékűre csökkenti a síelés sebességét. Így aztán a vaxolás amatőr viszonylatban is szükséges művelet. Persze a viaszolásnak vannak egyéb okai is, de azokat most nem említem.

A „levegő sebessége”
A légellenállás is befolyásolja az időmérőn rögzített végeredményt. Minél nagyobb a tested felülete, annál jobban tart vissza az un. légellenállás. A versenyzők hajlított testtartása, valamint a versenyruházat anyaga jelentős mértékben csökkenti a légellenállást. Hol lehet fontos amatőröknél a légellenállás csökkentése? Pl. amikor egy ellenlejtőn az a veszély áll elő, hogy elfogy a sebességed. Ilyenkor az amatőr síelő is alkalmazza a légellenállás csökkentésének a „fogását”, ha nem akarja, hogy a többiek rá várjanak, miközben ő gyalogol felfelé. Pláne, amikor egy ilyen helyen még ellenszél is fúj. Egy ilyen tipikus hely a Kreischbergen a Rosenkrantzról a felső gerincen északi irányba visszafelé vezető út.

Szép estét az olvasóknak,
Replaci

Folyt. Köv.