Előzmény és válaszok a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter topikból

"Nem gondolom, hogy pl. úszni, korcsolyázni, síelni és egyéb olyan sportot hatékonyan tanítani lehet az iskolában ... "

Lehet mi szerencsés környéken lakunk (XIII. ker.), de korcsolyázni és úszni már az oviban hordták a gyerekeket középsős kortól (fakultatívan, állami ovi, nem túl drágán). Korizni mindenki megtanult annyira nagycsoportos korára, hogy haladt a jégen és élvezte is. Magát a korizást is élvezték, mert friss levegőn mozogtak ... :-)

Általános iskolában úszni járnak (mondjuk van a sulinak egy tanuszodája, ez is állami suli), a Honvédba pedig átjárnak tesióra keretén belül ismerkedni különféle sportágakkal. Utóbbi mindenkinek jó. A suliban nem lenne elég tornaterem egyébként. A Honvédnak meg merítési lehetőség, "házhoz" jönnek a lehetséges kis sportoló palánták. A gyerekek is élvezik, mert változatos.

Szóval szerintem teljesen logikus ötlet, hogy akinek az iskolája mellett sípálya van, az használja ki azt. A finanszírozást meg csak meg lehet valahogy úgy oldani, hogy mindenki jól járjon. Hétköznap délelőtt azért nem szokta a sípályák tömve lenni ...

"teljesen másról írsz, mint amikor még a bizonyos órák helyetti és 8-10km-es síterepekrōl írtál. "
A gondolatsor onnan indult, hogy a síterep fejlesztés jó és hogy az is jó lenne(szerintem), ha támogatva lenne, hogy kimennek a gyerekek síelni, ha a körülmények megengedik. Ez számodra lehet komolytalan, de amikor összeszedi az ember, hogy két gyerek havi edzés díjai 25.000 forint felett jönnek ki, akkor azért nem bánna valamilyen állami ösztönzést vagy kompenzációt. Az nem feltéten csak síelésre vonatkozik, de ez egy ilyen fórum, ez került szóba. A szabadtéri síelés alapja értelemszerűen a szabvány műanyagpályás síoktatás lehet, ami számtalan helyen elérhető.

Jelenleg az iskolában általánosan ezeket a sportokat tanulják most a gyerekek a tornaórák keretein belül évről-évre, mint választott tanterv részlet: Futbal, kosárlabada, kézilabda, röplada, rövidtáv futás, középtáv futás, súlylökés, atlétika, gimnasztika, úszás. Ez nem minden, van ahol ennél bővebb a paletta. De: Megkockáztatom, hogy a nebulók többsége többet fog sílécen állni mint dobbantani, gimnasztikázni, gerendán parádézni, kötelet mászni, szertornázni, súlytlökni vagy gyűrűn himbilimbizni. Ez persze az egyéni véleményem. Részemről örülök a himbilimbi sportoknak is, mert nekem is kellett csinálni mindet és sokat tanultam belőle. Ahogy a síelésből is sokat tanultam volna - ha lett volna.
Ami tény, hogy a tanítási napok száma 183 nap, tesióra pedig elvileg mindennap van. Ha síelőként te azt mondod, hogy 183 órából 2x10 óra síelésre sok(ennyi a sísulik alap óraszáma), akkor felvetődik, hogy a többi sportra miért gondolod racionálisnak a ráfordított időt. Számszerűen a felső tagozatban 4 év alatt van kb. 730 tesi óra. Ebből tényleg sok lenne 20 óra, ami 2,7%-át teszi ki az oktatási időnek?
Részemről nem látok 20 óra síelésben semmi hátrányt vagy kivetnivalót és bajom se lesz azzal ha egy lobbiszervezet próbál tenni azért, hogy a síelést aktívan kiemeljék a lehetséges oktatható tárgyak közül az aktívan oktatottak közé. Ahogy azzal sincs bajom, ha sípálya fejlesztésre nyernek el támogatást.
Természetesen a saját gyerekeimet bármilyen közoktatási irányzattól függetlenül elhordom évi 100 órában csúszkálni.

Köszönöm a részletes tájékoztatást. Ez így már számomra is teljesen elfogadható, mármint az, hogy választható és nem kötelező.

Nincs pontos ismeretem arról, hogy manapság az "átlag" iskolai testnevelés egy-egy konkrét sportág esetén milyen képzettség elérését jelentheti a gyerekeknél, nyilván ez sok tényezőtől is függ. Én egy sportot sem az iskolában tanultam meg, mégis nagyon fontos volt a testnevelés óra számomra, ugyanis főként ott szereztem meg a képességeket, amik a későbbi alapokat jelentették.

Nem gondolom, hogy pl. úszni, korcsolyázni, síelni és egyéb olyan sportot hatékonyan tanítani lehet az iskolában, amelyeket ráadásul kis(számú) csoportban érdemes. Ezeknél túl sok a meddő idő, amíg a nebuló eljut a rajtkőig, a jégig lábán korcsolyával és a lejtőig lábán léccel, tehát a tényleges tanulásra csak nagyon kevés netto idő juthat iskolai testnevelés esetén.

Ettől függetlenül elfogadom azt, hogy sokaknak mégis lehetőség bizonyos sportágak megismerésére.

Én az iskolától saját gyermek esetén teljesen más prioritásokat várnék el, sport szempontból szerintem érdemes iskolai időn túl gondolkozni!

Ami még érdekes, hogy sokan nyelvet tanulnak iskolai időn túl, pl. sportolás helyett, pedig annak szerintem az iskolában lenne a helye. Persze másnak lehet erről más a véleménye.

Mindig tanul az ember:)
Kérdésedre (pontos adatot nem ismerek) válaszul: minden relatív. Egyik oldalról nyilván kis százalékban, kevesen. Másik oldalról viszont jóval többen, mint azt gondolná az átlagember.

Néhány példát ismerek, így:
A Felső-Mátrai Zakupszki László Általános Iskola Mátraszentimrén a Síparkba, Gyöngyösről több iskolából Kékestetőre, Budapesten Pestszentlőrincen és Újpesten is több iskolából viszik műanyagra a gyerekeket.

Valószínűleg ennél jóval több helyszín is van. Gondolom az Iskolai Síoktatók Szövetsége erről a kérdésről többet tud.

Kis guglizás után viszonylag sok olyan iskolát lehet találni, ahol a testnevelés kerettantervükben szerepel az alpesi síelés. Tudomásom szerint több iskolában most tervezik ennek beiktatását a maguk Kerettantervébe.

Egyébként tehát ez sehol sem kötelező. Lehet többféle alternatíva közül választani. Az osztály egyik fele mondjuk a síelést választja, a másik fele pedig mondjuk nordic-walkingot vagy mást. Sok múlik az iskolaigazgató hozzáállásán és az adott testnevelőn.

Részlet a Kerettantervből:
"Ismeretek/fejlesztési követelmények :

MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább két, az évszaknak megfelelő és a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó fizikai aktivitás: feladatok és játékok havon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok;labdás játékok különféle labdákkal; falmászás; íjászat, lovaglás; karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A különböző időjárási körülményekhez és sportágakhoz igazodó bemelegítés.
A választott aktivitáshoz köthető balesetelhárítási ismeretek.
A választott mozgásrendszer játékszabályainak ismerete és alkalmazása.
A szabadban és különböző évszakokban végzett testedzés egészségre gyakorolt hatásai.
Környezettudatos viselkedés ismeretei és betartása.
A sportolási formának megfelelő öltözék tudatosítása."

Már teljesen másról írsz, mint amikor még a bizonyos órák helyetti és 8-10km-es síterepekrōl írtál. Gondolom, hogy azok nem a müanyagpályákra vonatkoztak.

A müanyag pályás fakultatív elmélettel én is egyet értek.

Félre biztosan nem olvastam, mert olvasás óra helyett sajnos nem síórán voltam. Nézd meg a bejegyzéseket ismét, konkrétan volt szó kötelezō sítúrákról, amik költsége nem összemérhetō az uszoda belépō árával.

A lovaglós meg szaltós komolytalan bejegyzésekre meg nem reagálnék.

Szerintem ez opció, a tanterv lehetőséget nyújt az iskoláknak. Persze nem élnek vele, ami nem is csoda. Amíg a tanár viszi be a nyomtatópapírt meg a krétát, addig nem a változatos testmozgás lesz a prioritás.

Én például nem tudtam! De Te esetleg tudod, hogy ez az 5.és 6. osztályos gyerekek hány százalékát érinti valójában? Sajnos én még egy ilyen esetrōl sem hallottam.

Véleményem szerint, azok a szülōk, akiknek fontos, hogy gyerekük megtanuljon síelni, 10 éves korig már más úton megtalálják a megoldást, hasonlóan, mint az úszás esetén.

Ez jó hír, hogy létezik papíron, már csak alkalmazni kéne itt-ott. Nekem semmi bajom nem lenne vele, hogy a gyerekek a medicinlabdán kívül mást is lássanak. Síelést, lovaglást, vívást, teniszt, vagy bármilyen egyéb sport formát, amivel egyébként nem futnának össze.

"Magyarországon a síelést bármilyen viszonylatban is kötelezővé tenni? Csak halkan kérdezem: kinek a költsége lenne a kötelező síelés?"
Amiket én tudok, az fakultatív ovodákban és iskolákban is. (Korábban mintha egy 12. kerületi suliból busszal hordták volna őket tesióra keretében a Normafa után sporthotelbe, de erre nem esküdnék meg, hogy a hivatalos tesióra helyett csinálták, vagy fakultatívan, csak zárójelesen írom.) Egyébként a síiskolák fél év alatt 10 órát adnak le. Ennek helytől függően 15-20.000 ft a költsége fél év alatt. Ja, és valamit félreolvastál, szerintem senki nem írta, hogy kötelezővé kéne tenni. De az egészen biztos, hogy 1-2 szemeszternyi sítől ugyanúgy nem lesz kevesebb a gyerek, mint 1-2 szemeszternyi úszástól. Apropó, a gyerekek alkalmankénti, heti tornaórai 1200 ft-os uszodabelépője szerinted kinek a költsége? ;)

Mintha a lovaglás kötelezővé tételéről is hallottam volna. Akkor miről is beszélünk? WFeri

Csak tájékoztatásul:

1 foci stadion árából kb 10 db 1km hosszú kabinos kötélpályát lehetne építeni. Ha nem is sízésre, de turisztika okán többet hozna az Országnak, és még lenne is ötlet, hol működhetne.
De ha Eplényt nézem, olyanból is mindenestől, hóágyústól stb kijönne belőle 10 db, (igaz nem új, hanem használt berendezésekkel)

Foci: 22 ember optimális esetben futkos, legalább 1000 ember szemetel és verekszik
Eplény: 1000 ember mozog, sportol, kb 22 berúg, ( de még azok sem törtek össze semmit.)

Nyilván nem kell mindenkinek sízni, én pl. szaltót ugrani nem tudtam megtanulni, tehát miattam tornatermet felesleges építeni.

Valószínűleg kevesen tudják az alábbiakat - biztos nem elegen:)

Az általános iskolák 5-6. osztályában az „Alternatív környezetben űzhető sportok” közé, különböző órakeretszámban (kb. 23 óra) az iskolák szabadon beilleszthetik az alpesi síelést. Ennek lehetőségével minden egyes iskola önállóan élhet. Éppen ezért jó néhány helyen van példa van erre szerte az országban, akár vidéken a sípályák vonzáskörzetében vagy Budapesten is a műanyag sípályák közelében.

A különböző általános iskolák a saját maguk által összeállított helyi tantervükben - az alábbi egységes szövegtartalom szerint . rendelkezhetnek az alpesi síelés tananyagának vonatkozásában:

„Alapmozgások a lécen: lábemelgetések; lépések oldalra, körben; térdrugózások, csúszó lépések; lépcsőzés.
Rézsút siklás: mély, középső és emelt helyzetben; lábemelgetéssel.
Egyenes siklás az alaphelyzet felvételével.
Hóeke, hóekeívelés: különböző sugarú, sebességű ívek; hóekeívek összekapcsolása, hóekeívelések botkerüléssel.
Hóekeíveléstől a párhuzamos lendületig: rézsútsiklásban a lécvégek völgyirányba fordítása; lendület a hegy felé, a fékezés megtanulása. Hóekelendület. Hóekeívelések kapuk között, növekvő sebességgel, a lécek által bezárt szög fokozatos csökkentésével. A támasztás gyakorlása: hegylábas támasztott lendület; támasztott lendület kétoldali támasszal; völgylábas támasztott lendület. Botozás tanulása, botozás a hegysíléc melléforgatásának segítésére. Párhuzamos lendület, lécfordítás páros lábbal és botozással.”

Az időbeosztást pedig megoldják a lelkesebb testnevelők.

Vicceltek igaz?

Magyarországon a síelést bármilyen viszonylatban is kötelezővé tenni? Csak halkan kérdezem: kinek a költsége lenne a kötelező síelés?

A sí azért nem foci, igaz a fociban sem jött össze!

http://mandiner.hu/cikk/20151107_nem_lesz_altalanos_tananyag_a_labdarugas_csak_a_fociakademiak_tantervebe_kerul_be

Egyébként az alpesi országokban már működik a dolog?

Csak annyi hozzáfűzni valóm van, hogy a síoktatást nem "tesióránként" (az úszásoktatás sem egészen így történik), hanem valahogy a "jó vagy rosszemlékű" Csehszlovákiában működött példa szerint lehetne megoldani - kötelező egyhetes sítábor, aztán a tanuló/diák vagy megtanult síelni (többnyire igen) vagy nem. Igaz, nekik könnyű volt - vannak hegyeik, sípályáik. WFeri

Több ovit és iskolát tudok, ahol járnak síelni műanyag pályára, emiatt egyáltalán nem állja meg a helyét az amit írsz. Ahogy minket anno dupla tesin uszodába hordtak, van akit síelni visznek(igaz, hogy műanyag pályára, de alapokra kiválló az is): https://sielok.hu/sioktatas/siiskolak/orszag/magyarorszag/alpesisi/muanyagpalya/
De ha azt mondanák, hogy a diákok síbérletét támogatják a hazai pályákra, akkor állítom, hogy népszerűbb lenne a sport a családok körében. Arról nem is szólva, hogy fellendülnének kicsit a síterepek. Több állami támogatás, többet mozgó gyerekek, hosszabb sípályák, több sílift, több munkahely. Igazából teljesen reális és mindenki jól járna.

Azért az érdekes lenne, ha iskolai óra keretében x,y,z óra helyett síoktatás lenne. Pl. egy bp-i iskola diákjai akár az 1. óra végére talán a város vége tábláig is eljutnának. Persze nem csak Bp. van az országban, de azért elég számottevō a fōvárosi gyerekek száma. Az ilyen extra sport elképzeléseket nem érdemes belekeverni a "normál" tantervbe!

Ezek remek hírek, bármely pályákról is legyen szó. Majd figyeljük a híreket.
Ha nem túlzottan titok, akkor azt lehet tudni, hogy Visegrád és Dobogókő benne van-e a 3+3-ban? Hozzánk ezek vannak a legközelebb, így mi ha választani kell, hogy Eplény, MSZI, vagy Visegrád, akkor Visegrádra megyünk, egyszerűen mert közelebb van, hóágyúzott és csúcsminőségű a pálya meg a személyzet. Szerintem Budapestről is többen járnának erre a két helyre, ha több pálya lenne, ill. ha hóágyúzva lennének. Persze nem akarok mohó lenni, hazai viszonylatban Visegrádi pályával el vagyunk kényeztetve itt a szomszédban. Pályabővítésről is szólhat a fáma, vagy az kilátástalan? Visegrádon egy nyári libegőzés simán opció lenne nálunk. Eplényben szuper megoldás, hogy a bubis felvonó felvisz bringástól és le lehet gurulni kellemes környezetben.

Jó hír: tervek szerint a ma is működő nagyobb havas sípályákon komolyabb fejlesztések várhatók. Ezek üzleti alapon működő vállalkozások. Ezért különösen szükséges a mélységében átgondolt üzleti terv kidolgozása. A gazdaságos üzemeltetés alapját a négyévszakos turisztikai attrakciók megvalósítása adhatja meg. Nem titok: ülőszékes felvonók tervein is dolgoznak a nagyobb sípályák üzemeltetői. Ezen tervek megvalósítása nem kis kihívás. Hatósági engedélyek, finanszírozás, egyeztetések végtelen sora. Jelenleg három helyszínen vannak konkrét, részletes tervek. Sőt, helyenként engedélyek is. Ezen felül további három helyszínen vannak - egyelőre leginkább csak vázlatos - tervek.

Klaszterünk tagszervezetei együttes erővel azon dolgoznak, hogy egymással együttműködve, közös lobbierővel elősegítsék a hazai síélet fejlődését.

További részletes információk a síterepek üzemeltetői honlapján, illetve a "Síelj Itthon!" klaszterünk honlapján lesznek. Idővel:)

A további hírekig kérjük és köszönjük a türelmet!

Manapság mindennel jól jár valakinek a valakije, a legutolsó szempont szokott lenni az, hogy működőképes legyen a dolog és ne legyen triplán túlárazva. Csoda, hogy mutyira gyanakszik valaki? Sípályát Dobogókőn és Visegrádon lenne értelme fejleszteni: Lehetne több hóágyú, több/hosszabb pálya, víztároló medence a hóágyúkhoz. A több pálya nyilván erdő ritkítást jelentene, de az is nyilvánvaló, hogy vannak olyan erdővel határos állami területek ami szántóból/legelőből/gazosból fatelepítéssel erdővé alakíthatóak. Lehetne iskolák számára síoktatások rendszeresítése és az oktatás leszervezése. Tízből 8 szülő azt fogja mondani, hogy hittan meg politikai erkölcs óra helyett inkább a sípályán lébecoljon a gyereke heti 2-3 órában. Például lehetnének rendszeres síbusz járatok a kiépített 8-10 km sípályákhoz. Persze ezek inkább a lakosság számára előnyösek és nehezebb belőle lopni.

Számomra az egésznek mutyiszaga van. Persze felvetődik, hogy miért pont erre kapom fel a fejemet, hiszen százával írják ki az ilyen közbeszeket.
Nem Dobogókőt kellene inkább fejleszteni?