Mindenkinek más a toleranciaszintje a veszélyekkel szemben. Én hacsak lehet nem megyek pályán, mert félek, hogy elcsap egy síző hátulról. Az, hogy elvisz a lavina, és hogy mekkora, annak is van egy valószínűsége, ami soha nem nulla, és nagyon sok tényezőtől függ. A kiadott lavinafokozat ezt a valószínűséget próbálja kifejezni egy skálán, és segít olyanoknak, akiknek hiányzik a kellő tapasztalata annak eldöntésére, hogy elinduljanak-e pályán kívül. Például olyanoknak, akik egy ilyen erdőbe is csak légzsákkal mennének be... Ők tényleg jobban teszik, ha 3-as fokozat fölött nem térnek le.
A lavinajelentést is olvassuk értelmezve, mert segít annak eldöntésében, hogy mire figyeljünk oda, merre NE induljunk el aznap. A döntéshez ismerni kell a konkrét útvonalat, az időjárást (több napra visszamenőleg is), a hóréteg felépítését, a növényzetet, és a saját korlátainkat (nem mindegy, hogy hol fékezek be, és hol engedjem rá a lejtőre a sít/lapot esésvonalban). A hó viselkedésén is érezni lehet, hogy mennyire stabil és elég megbízható-e. Mindez tanulható és gyakorolható. Csak egy nagy probléma van vele: ahhoz csinálni kell.
Ez nem hazárdjáték. Nem orosz rulett. Csak van egy tét, ezek a valószínűségek, és ott van a várható nyeremény, az élmény. Kinek mi éri meg. Nem leselkedik minden fa mögül a halál.