Előzmény és válaszok a Bukovel topikból

Az alább elített rossz tapasztalatokat ellensúlyozandó leírom a mi rendkívül pozitív élményeinket is:

Kezdjük ott, hogy mi miatt menne valaki keletre síelni a jól bevált osztrák pályák helyett: Mert valami mást, valami izgalmasat, valami kicsit ízesebb élményt keres, a picit steril nyugati vendéglátáshoz képest. Mi pontosan erre vágytunk és ezt meg is kaptuk!!

Ugyanúgy mint tavaly, most is a márciusi hosszú hétvégén látogattunk ki. Picit későn indultunk, ezért szinte sötétben értünk ki Ukrajnába, ezt pedig nem ajánlom, érdemes még világosban megtenni a rossz útszakaszt. Ismét Máramarosszigetnél keltünk át, meglehetősen gyorsan kb fé óra volt az egész. A vámosok mind fiatal srácok voltak, meg sem fordult a fejükben, hogy kávépénzt kérjenek, bár nálam már oda volt készítve. Amúgy nem értem ezen sokan miért problémáznak, más vidék, más szokások, korábban nálunk is ez volt... Tök kedvesek, aranyosak, nem szórakoznak semmivel, amennyivel olcsóbb az egész út, az a pár száz forint bőven belefér szerintem!

Az utak az első 50 km-en a nagyon rossz és a húb*zmeg csoda hogy nem esett ki a kerekünk között váltakoznak. Érdemes 40-el vagy lassabban közlekedni és a durván kátyús részeket gyök 2-vel megtenni. Megint csak azt tudom mondani, izgalmas, más. Amikor ott vagy szorítod a fogad, de visszatekintve hatalmas kaland és nem cserélném el.
Az utolsó 50 km teljesen jó út, lehet haladni. Összesen 10-11 óra útidővel érdemes számolni, ami nagyrészt a határátjutás gyorsaságán múlik.

Az ellenőrző pontokon csak megálltunk egy pillanatra és mentünk is tovább, nem állítottak meg minket. Amúgy ha valakivel kamuszondát akarnak megfújatni, ragaszkodjon hozzá, hogy adják oda a gépből kijövő papírt amin rajta van az érték!!! Bemondásra nem mehet a dolog.. Közben érdemes kéznél tartani a nagykövetség telefonszámát. Szerintem ha valaki felkészültebb azt úgyis elengedik cseszegetés helyett, tavaly velem is így volt.

Ismét a Radisson Sas-ban szálltunk meg, az ár nyugati szinthez képest alacsonyabb, a szolgáltatás minősége, tisztaság, személyzet kedvessége viszont még akár jobb is!

A síbérleteket pár héttel korábban bukovel központi oldalán rendeltem meg, 5000 ft / fő / nap-ra jöttek ki, ami szintén nevetségesen olcsó a kapott szolgáltatáshoz képest. A pályák reggelre mindig gyönyörűen le voltak ratrakolva!

Az időjárás nagyon kedvező volt, két napig friss hó esett majd vasárnapra a 10 fokban jött az olvadás de csak a nagyon népszerű pályák kis része lett kásás. Magáról a helyről elmondható hogy külön mikroklímával rendelkezik ami miatt sokkal jobban megmarad a hó mint két domboldallal arrébb. Ez jól látható ahogy autóval haladunk Bukovel felé.

A pályákat magukat nem elemezném annyira, a térképről minden leolvasható, inkább kezdőknek és középhaladóknak ajánlom a helyet, bár van néhány valóban fekete és freeride rész is amik komoly kihívást nyújtanak, de nem ezek dominálnak. 4 nap alatt már mindent bejártunk, ennél hosszabb távon talán unalmas lehet, ilyenkor érdemes kihasználni a számtalan más szórakozási és extrém sport lehetőséget a környéken.

A mások által említett "keleties" síelési habitussal nem találkoztunk. Sehol sem volt sor, meglehetősen kevesen voltak a pályákon, senki sem tolakodott, sőt én kifejezetten éreztem a pozitív változást tavalyhoz képest a síkultúrában. Páromat Boardosként kérés nélkül(!) segítette néhány síző kolléga betolni, egyszer sem éreztük hogy veszélyesen közlekednének, sőt a legtöbben inkább óvatosak és lassak voltak a pályákon. Személy szerint sok helyivel beszédbe elegyedtem, mindenki mosolygós és kedves volt, sőt a magyar származásunk sem váltott ki sehol negatív érzéseket.

A hütték minősége sokat lépett előre tavalyhoz képest, legtöbbjük teljesen át lett alakítva és új, modern enteriört kapott. A minőség továbbra is nagyon magas, szupereket ettünk kedvező árakon, kedves kiszolgálással.

Esténként néhány új éttermet próbáltunk ki, ezek közül a gombaházat, a Lucky Bull és a SALO-t és a mellette levő pizzeriát próbáltuk ki, mindegyikkel maximálisan meg voltunk elégedve. Külön kiemelném a Gombaházat és a Lucky Bull-t ahol olyan alázatos és figyelmes kiszolgálásban volt részünk amit régen tapasztaltunk már, pedig rengeteget járunk minőségi éttermekbe!

Hétfőn 1-ig csúsztunk és csak ezután indultunk haza. Visszafelé a határ sokkal gyorsabban ment. Az egyik vámos már messziről integetett és mosolygott, hogy felismert, ezúttal ő sem kért kávépénzt (lehet, hogy rájuk szóltak?), én ettől függetlenül odaadtam neki a maradék 500 Ft értékű hrivnyámat, aki akar nyugodtan vessen meg ezért, nekem nem fájt ennyivel ápolni a magyar-ukrán kapcsolatokat :)

Visszafelé sehol sem száguldozva 11 óra volt az út.

Összességében azt kell, hogy mondjam, mi ismét NAGYON jól éreztük magunkat Bukovelben!! Maga a település egy szelet svájc, amihez ugyan rögös út vezet (szó szerint) de szerintem ez inkább tanulságos és izgalmas, semmint elrettentő. Simán lehet, hogy jövőre már nagyobb társasággal fogunk a Kárpátokba kinézni a jól bevált (és picit már unalmas) alpesi túránk helyett.
Nekem személy szerint nagyon benőtte magát a szívembe Bukovel és az ukrán mentalitás, sőt legközelebb még messzebb keletre, Gudauriba tervezek menni.