Előzmény és válaszok a Mátraszentistván Sípark topikból

Valóban növekedett az élelmiszer, a tárgyak-kacatok fogyasztása, szeméttermelés, a házak, irodák fütésének-hütésének energiagogyasztása, az autók száma, a megtette kilométerek, a repülöutak száma, hosszan, minden.. A repülés védelmében hadd irjam le, hogy brutálisan lecsökkent a repülök utasonkénti üzemanyagfogyasztása az elmúlt évtizedekben! 1) hosszabbak lettek ugyanazok a repülök, 2) könyebb anyagokból épitik, 3) vékony ülések vannak és sürübben, 4) hatékonyabb hajtömüveket fejlesztettek ki, 5) jobb aerodinamika, sharklet szárnyacskák stb. 6) az emberek elkezdték sokkal kevesebb, könyebb csomaggal utazni. 7) a kontinensen belüli járatokon ma már sokkal kevesebb plusz, rezerv üzemanyag = ballaszt van. Sokkal több reptér van, jó leszálló rendszerekkel, nem kell annyi tartalék üzemanyag, könyebb a gép. A Wizzairnél (is) sztenderdé váló A321Neo per utas sokkal kevesebbet fogyaszt mint egy autó: "The Airbus A321 featuring Sharklet wingtip devices consumes 2.2 L/100 km (110 mpg‑US) per person with a 200-seat layout for WOW Air. Airbus airliners delivered in 2019 had a carbon intensity of 66.6 g of CO2e per passenger-kilometre, improving to 63.5g in 2020." https://en.wikipedia.org/wiki/Fuel_economy_in_aircraft?wprov=sfla1 (A Wizzairé 221 üléses.) Tehát kb. 3-4-en kell utazzanak az autóban ahhoz, hogy üzemanyaghatékonyabb legyen mint a repülö.. A repülö hàtránya, hogy rögtön fent a magasban tolja ki a CO2-t ahol a rögtön üvegházhatású.. Ugyanakkor pl. gyakorlatilag megvan a hidrogénhajtású Airbus, azért nincs, nem lesz gyorsan rendszeresiteni mert nincs rendes hidrigéngyártó-elosztó-tároló-töltö kapacitás kiépitve.. https://simpleflying.com/airbus-a380-hydrogen-flight-zeroe-power-on/ Nem betiltani kell az utazást hanem a technikami fejlesztés által fenntarthatóvá tenni.

A legmesszebbmenőkig igaz !

Naponta több mint 200 ezer(!!) repülő járat van, kn 15 m3 kerozin/járat, ez 3 millió köbméter, ( 1x1 km terület 3 m magasan feltöltve, tehát egy kisebb falu területe ) oxigén fogyasztás + mindenféle kibocsátás, hiányzik a lé a földkéregből....A környezetvédők különgépekkel mennek a kongresszusokra, Magyarország távol-keleti új járatokat indít... "zöld" Tiltakozás?
Az elmúlt években volt olyan nap, hogy csak Magyarország fölött 5000 gép repült át. (Nem kitalálás. a légi irányítás minapi riportjából vettem át az adatot)
Ez 35 évvel ezelőtt kb 1000 járat volt, az sem volt már kevés.
Napi 4000 kereskedelmi hajó, kb 300 m hosszúak, a legócskább fűtőanyaggal, ...ki sem számolom, plusz a kiránduló hajók, jachtok, halászhajók, ja, és kikötés előtt szemetüket mind az óceánba engedik...
Gyerekkoromban a győri Vagongyár kb 10 ezer dolgozójából 16-nak volt saját gépkocsija, a cégnek kb. 3. Ma Audi dolgozóknak? Többségében családonként kettő...
Napelem, nettó környezetszennyezés. Kína, India, gyerekmunka, több millió m3 talaj bányászása, mosása, vegyszerezése stb, hogy a napelemekhez szükséges néhány kg félvezetőt kinyerjék
Akkumulátor, a "tiszta villany" füstje az erőmű kéményen megy ki, jobb esetben atomerőműből, itt "csak" a sugárzó hulladékot kell elhelyezni
Szélkerekek megrepedt nem újra hasznosítható vitorláit Afrikában ássák be a földbe...
Ja, ne felejtsük el, ennek csak az emberiség kb ötöde a haszonélvezője, mert az indiai, kínai, afrikai stb. éhező, beteg, rongyos (ha van egyáltalán ruhájuk) embertársaink még a közelébe sem férnek !

A hazai sípályák területe a 40 évvel ezelőttihez képest gyakorlatilag nem bővült, mivel sok kisebb meg is szűnt.
Persze, ezt kell támadni, mert nem kerül semmibe, lényeg, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is, feltéve, hogy nem repülő, hajó, vagy gk.

Érdemes lenne az arányokat nézni.

Magyarországon a rendszerváltást követően az elmúlt évtizedekben csökkenő lakosságszám ellenére a korábbi bevásárlási, fogyasztási helyszínek többszöröse épült meg, egyetlen közepes helyszín egyszeri (beruházás) és működtetési, illetve ott realizált (beszerzett) (túl)fogyasztási cikkek ökológiai lábnyoma többszöröse egy ilyen jellegű bővítésnek.

A gépjárműpark és napi használatban lévő járművek esetében ugyanez elmondható.

A lakóterületek vagy szabadidős célú épületek (idegenforgalom, + kedvtelési ingatlan) egy főre jutó négyzetmétere is többszöröse lett az előző század közepéhez viszonyítva.

A kulturális (pld-ul: szórakozóhelyek), szocális és egy sportingatlanok szintén hasonló arányban, de még a közutak is hasonló mértékben bővültek.

A zöldről pofázók akárcsak mobilitási szokásai ugyanez, a Normafáért aggódó egyik álcivll FB profilja tízezres km-ekkel járó repüluta(kat) feltételez.

Emberek ezrei egy-egy rövidebb síelésért is km ezreket utazgatnak nyugatra.

A divatipar, amely jelenleg éppen a lányokat fiúnak, a fiúkat nőknek öltözteti és kétszer annyi anyagot használ fel a ruházat kapcsán egy-egy terméknél, mint ami szükséges lenne brutál mértékű felesleges fogyasztást indikál, nem beszélve az évente cserélendő ruhatárakról.

A hiúsági ipar által indikált - valójában teljesen felesleges - (túl)fogyasztás brutális mértékben növeli az okológiai lábnyomot, mégsem foglalkozik vele senki, ehelyett orrkarikás, zöld hajú kamu aggódók osztják a rizsát a fenntarthatóságról, holott a zöld ipar fajlagos beruházási, anyag- és logisztikai költségei, általuk termelt későbbi hulladék teljes életútja sokkal szennyezőbb, mint a korszerű atomerőművekben előállított energia.

Még az étkezési, fogyasztási pazarló szokások (nem környezetünkben termelt termékek fogyasztása, túlfogyasztás, feleslegek, hulladékok, azok szállítása) is fényévekkel nagyobb kibocsátásokkal, szennyezésekkel járnak.

Szóval véleményem szerint elég az álszenteskedésből, képmutatásból és ördögűzésből a hazai síélet tekintetében bármilyen beruházás kapcsán, mindenki nézzen körül hogy miként élünk és teljes rendszereket vizsgáljon, ne egy kiragadott szegmenst.
Egy füstölő club hétvégének országszerte összességében nagyobb a kibocsátása, mint amiről itt például beszélünk több évtized tekintetében.