Előzmény és válaszok a Síelés és politika - számoljunk! topikból

Kedves Zozimo!

Mintha kétkedést vélnék felfedezni írásodban abban a tekintetben, hogy egyáltalán létezik-e a bácsi és ha igen, akkor lehetett-e síversenyző hazánkban, a harmincas években. Nos, az első kérdésre csak a szavamat adhatom (ugyan miért találtam volna ki?), a másodikat illetően viszont számoljunk csak: 2009-92 = 1917, tehát az 1936-os garmischi olimpia idején 19 éves lehetett. Gyerek? Hm. Jó, nem akarok vitatkozni, lehet, hogy ez egy hamiskás bácsika volt. Igazad lehet, hát persze, hogy abban csúnya két háború közti korszakban nem volt itt nagy síélet. Biztos így is van... Hát persze...

Ja, most ugrott be, hogy a garmischi olimpián született a Szalai László nevével fémjelzett mindmáig legjobb magyar olimpiai eredmény lesiklásban (első tízben!!!!!).

Ja, hogy ő is a Normafánál edzett, a harmincas években, ja.... Két éve távozott közülünk.

Ja, most ugrott be (mivel tőzsgyökeres II. kerületi lakosként 1965 óta a Normafa az a hely, ahol a legtöbb időt töltöm), hogy a következő sípályák sorakoztak a János-hegyig bezárólag:

Zsigrai (2 részből áll: Kukoricás és Kisnorma) (gaz miatt leszűkült)
Nagynorma (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Delmár (gazzal teljesen benőve)
Hárompróbás (gazzal teljesen benőve)
Nagyegyetemi (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Kisegyetemi (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Konzerv (onnan kapta a nevét, hogy itt maradt meg a legtovább a hó - gazzal teljesen benőve)
Fenyves (gazzal teljesen benőve)
Harangvölgy (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Csillagvölgy (gazzal teljesen benőve)
János-hegyi (egy halálos baleset miatt lezárták - gazzal teljesen benőve)
Anna-rét (úgy-ahogy karbantartva)
Ez összesen 12 pálya. Aztán csókolom.

Ja, hogy ezek a pályák azokban a gonosz harmincas években működtek, karbantartották azokat...

Ja, hogy a Delmár pályát egy Delmár nevű úrról nevezték el, aki síversenyző volt. Hogy mikor? Ja, hogy azokban a cudar harmincas években...

Ja, hogy olyan síélet volt, hogy egy alkalommal a síelők szabályosan összeverekedtek, mert nem tudták eldönteni, hogy a Telemárk vagy a Stenbogen stílus a jobb. Hogy mikor? Ja, hogy azokban a vészterhes harmincas években...

Nem kell erdésznek lenni ahhoz, hogy az ember - már csak a korából kifolyólag is (53) - lássa, szó sincs itt fásítási/megújítási programról. Az erdő terjeszkedik, fokozatosan leszűkítve vagy teljesen használhatatlanná téve a pályákat. Ha visszaállítanák az említett pályákat, akkor legalább hétvégenként eloszlana a dühöngő szánkós tömeg. Szerintem első lépésként ezt kellene tenni, akár társadalmi munkában és a kitermelt hulladékfát mindenki hazavihetné tüzelőnek. Csak egy korábbi meglévő állapotot kell visszaállítani. Még csak lift sem kellene. Mindjárt könnyebb lenne a síelők élete.

Kedves Szivák, a bácsika nagyon kever valamit és a II. világháború idején /amikor is nem hiszem hogy a síelés volt a legfontosabb/ a 20-as éveit töltötte már és ezek szerint a Lajtától nyugatra. Tehát nagyon gyerekként síelgetett Normafánál. A 1908-1910 között épült az Erzsébet kilátó.../érdekességképpen/Ezekben az időkben nem a síelés számított hírnek...
Amit ő "gaznak" nevez az egy több száz éves erdő részlet ami több fásítási/megújítási/ programon is átesett! Ezek az '50-es '60-as években történtek már/így a mai Normafa is 1962-ben lett ültetve miután 1927-ben az elődje korhadt óriásként kidőlt/ de a 100 évnél is idősebb tölgyfákat már a bácsinak is kerülgetnie kellet! A mai "sípályákat" sem valamiféle tudományos módon és óriási földmunkával jelöltek ki. Egyszerűen adta magát a hely a Harangvölgyig. Anno a század elején volt egy sísánc + néhány füves lejtő azt csókolom. A Budapesti Erdészet által kezelt terület budai oldala szinte teljes egészében természetvédelmi terület, 1978 óta. A Pilisi Parkerdő szervezetén belül a Budapesten és környékén található erdőterületeket a Budapesti Erdészet kezeli. A "felszabadulás" után alakították ki a mai "sípályákat", Nagy Norma, Kis Norma lejtőket vagy ahogy tetszik egyetemi pályákat... ezeket ma is megtalálhatod. A '80-as évek közepéig üzemelt egy lift meglehetősen nagy sikerrel /nem az ami most is megtalálható a Kis Norma lejtőnél/ sőt pályavilágítás és hóágyú is volt. /ilyen fajta hóágyú /muzeális darab/ Bánkúton még megcsodálható/ Normafai síélet akkor az aranykorát élte! Miért nem jött haza a bácsi a '70-es évek végén!
A '80-as évek végére mindez elavult és megszűnt! Jött a "rendszerváltás"... Az Antall-kormány bebizonyította, hogy a hazai sí sport /és még más sportágak is/ k*rvára nem érdekli őket! Korábban azért fejlesztettek és terveztek, mert a Pilisi P. minden sípályás beruházását megtérítette az állam. /mint sok más sportágat is az állam támogatott/ Ezt az akkori kormány megszüntette és keletkezett egy vákuum! '93-óta így a sípályának a sportszervezés szempontjából nincs gazdája.
Ahogy Szivak írta:
"Felháborító ez a rendelet, hiszen az állam feladata lenne tucatjával építse a sípályákat..." Az állam már nem épít!
De ahogyan korábban is most is igaznak találom Bakon Gábor, Pilisi Parkerdő Rt. fővárosi erdészetének igazgatójának 2003-ban elhangzó mondatát: "Tíz éve várunk arra, hogy egy sportegyesület felkarolja a pályát. Támogatnánk is a fejlesztést, de az önálló menedzselésre nekünk nincs jogosítványunk, energiánk és szakértelmünk. A SPORTMINISZTÉRIUMNAK kellene lépnie az ügyben, mint a TÖMEGSPORT-SZERVEZÉS legfőbb intézményének." és ez országosan is igaz lehet...

Most azt a "gazt" védik a zöldek mert szerintük az mindig ott volt.

Mivel elég gyakran járok a Normafára, ezért néha találkozom elég érdekes emberekkel. A múltkor pl. egy idős (mint kiderült 90 feletti) úrral aki elmondása szerint a 30-as évek végén síversenyző volt Budapesten, majd kiment Amerikába és most jött haza először. A Normafánál edzettek. Nem ismert rá a környékre. Mint mesélte, a hegyoldal egyáltalán nem volt így benőve gazzal, hanem egész a János-hegyig egymással párhuzamos sípályák húzódtak, 200-600 (!!!!) m hosszan. Akkoriban épült a síház is. És akkor is volt válság!!!

Azóta minden visszafejlődött!!! Szegény öreg, majdnem elsírta magát.

Felháborító ez a rendelet, hiszen az állam feladata lenne tucatjával építsen a sípályákat a Pilisben. Javaslom, hogy az a tokás hivatalnok, aki ezt kiagyalta ott az íróasztal mellett, egy évig próbáljon megélni itthon sípálya-üzemeltetésből, úgy, hogy be is tartja a saját rendeletét.