-- Szia! Akkor kicsit bővebben:)Úgy terveztük, hogy szombaton ne egy több órás utazás után érkezzünk fel a sípályára elindulunk még pénteken. Némi munka után pakolás aztán irány az autópálya. Alaposan áttanulmányoztam és kijegyzeteltem az útvonaltervezőt, de már megint sokadszorra is sikerült elbénázni a 43-as pandorfi kijáratot (Győrből mentünk az M1-esen). Na sebaj irány Bécs. Innen már nem volt probléma, simán, valamivel több, mint két és fél óra alatt megérkeztünk Aflenzbe.Nagyon pozitív, hogy csak 16 km-t kell megtenni nem autópályán, és ez az út is sík terepen vezet! Klárinál szálltunk meg! Mégegyszer köszönet neki:)Nagyon szép és kényelmes apartman, ahol akár hét fő is elfér. Külön bejárat, TV, hifi, (bár egyikre sem volt szükségünk, mert inkább egy kiadós borozással töltöttük velük az időt)na és isteni meleg:). Szombat reggel aztán nagy várakozások közepette irány a sípálya. Minden igaz amit az eddigi beszámolók írtak! Csodálatos táj, tökéletesen karbantartott pályák, kedves, barátságos személyzet. Mivel sem az én, sem a férjem térde nem az igazi már, a tanulópályán való bemelegítés után at 5-ös pályán síztünk. A tanulópályák tökéletesek arra, hogy az abszolút kezdők is elsajátítsák a sízés rejtelmeit félelem és kudarc élmény nélkül. A piros 5-ös pályáról az a véleményem, hogy fiatal kezdő-haladó sízőknek való, akikben még nincs félelem érzet. Az idősebbeket lehet, hogy egy kicsit elrettenti a pálya viszonylag meredek lejtése (bár, ha piros pálya, akkor milyen legyen:)).Ebédet az Alm rausch hüttében ettünk (sajnos nem fogadtuk meg Klári tanácsát).Én kicsit drágának találtam, fél adag gulyásleves, két valamilyen szaftos sertéshús burgonyával, két narancslé 29 euró.Ja és tulajdonképpen nem is azt rendeltük (bár végig nem tudtuk eldönteni, hogy mi bénáztuk el a rendelést, vagy eleve ők döntötték el, hogy akkor is a konyhafőnök ajánlatát esszük).