"átlagos vagy afölötti mozgáskultúrával és bátorsággal rendelkezők oktató nélkül is képesek egy jó, biztonságos szintre eljutni."
Maradjunk annyiban, hogy ez nagyjából szerencse, és különleges affinitás kérdése.
A bátorság nem téma, mert az vagy van, vagy nincs.
Viszont az a technika, ami ahhoz kell, hogy a bátorságod határait egy picit kitold, vagy csak egyszerűen nyugodtabb légy a meglévő határaidon belül, na az már nem igazán szerezhető be a haveroktól. Sajnos.
Ha csak arra gondolok, hogy most azt mondanám egy laikusnak, hogy soroljon fel 5 olyan gyakorlatot, amivel a rövid-lendületet lehet stilizálni, akkor már el is hasalt a 100 Ft.-os kérdésnél.
Ha pedig valakinek az átlag feletti mozgáskultúrája van, akkor meg pláne menjen el oktatóhoz, mert pl. a buckasízést sem fogják a haverok megtanítani, az százaskörte, miközben az meg egy nagyon klassz dolog! Ha jól csinálod!
Ha nem, akkor 5 bucka után meghaltál.
És ne felejts el még egy dolgot:
"az ügyesek egymástól is képesek "jót s jól" elsajátítani."
Az amit az egyik ügyes jónak gondol és átad a másik ügyesnek, még nem biztos, hogy helyes.
Egyszerűen az a rengeteg hibajavító gyakorlat, videóelemzés, és megbeszélés fog hiányozni az "ügyesből", amit még a könyvek sem írnak le, csak a jól képzett oktatók lelkiismeretességéből és tanítani-akarásából lehet "összeharácsolni" egy-egy koordinációs-, carving-, előkészítő-, vagy vizsgatáborban.
Hidd el, ilyenkor sok évtizedes evidenciák is új értelmezést kaphatnak.
Ha nem hiszed, kérdezz meg egy-két oktatót. :o)
Ja, és nem hiába a hóeke bemutatásától szoktak félni a legjobban az aspiránsok.
Ha láttál volna már 200 darab bepelenkázott, remegő gyomrú síoktató-palántát egy hegyen egyszerre hóekézni, akkor megértenéd. :o)
A felelősség kérdéséről már nem is beszélve.
Ha kimegy a térded egy rosszul kivitelezett gyakorlat során, akkor hogy vonod felelősségre a havert?
Simán magadra vállalod az ő hibáját is, mondván, hogy te akartál tőle tanulni?
Komolyabb balesetről már nem is beszélve.
Keresés
0 cm
