Skalka - más szemszögből. Szombaton jártunk először kint, nagyon pozitív élményekkel gazdagodtunk. Nem csúszni, hanem sífutni mentünk, mert két barátunk is ajánlotta a terepet.
Az első meglepetés az volt, hogy a parkolóban is sokkal több futó, mint lesiklóléc került elő. Féltem, hogy jeges lesz a pálya, de annak ellenére, hogy hetek óta nem esett értékelhető mennyiségű hó, nagyon jó volt a pályák állapota. A pályák többsége skate-elhető, sőt, klasszikus nyomot csak elvétve találtunk. De ami igazán hihetetlen, hogy több szakasz olyan széles, mint egy négysávos autóút. A lejtők is nagyon jók, lendületesen lehet rajtuk engedni.
Egy hibája a rendszernek, hogy a futópályák mellett nincs hütte - hiába sífutó a látogatók többsége - keresni kellett, hol tudunk enni-inni. Végül a lesiklópályák tetején megtaláltuk.
Az utat két és fél óra alatt le lehet darálni BP-ről. A felvezetőn viszont érdemes ésszel menni. A keréknyomokban jég volt. Ez felfelé kevébé zavart, lefele sem okozott nagy izgalmat, de okozhatott volna, ha egy kicsit megengedem. Megtévsztő kerekek által taposott nyom fekete színe - nem aszfalt, hanem jég. Érdemes a nyomon kívül, a hóban menni lefele.