Bormio - Livigno

Így négy nap után írnék pár szót a síterepről.


Sajnos kevés a hó, és ez nagyon meg is látszik a pályákon. A mottolino oldal még jobb egy fokkal, de itt is kövek, föld, zöld növények tarkítják a kevés nyitva lévő pályát, bár lassan de biztosan javul a helyzet.

Általában a terepről.

Nekem ez az első találkozásom Livignoval, és megmondom őszintén többet vártam. Ennek ellenére tetszik, bár most sok rosszat fogok írni.

A pályák kialakítása jó, minden tudásszinten található megfelelő pálya, már ha éppen van rajta hó, de azt hiszem ez a mostani hóhiány inkább kivétel.

Ugyanakkor az infrastruktúra a 30, (de lehet 40) éves ipari műemléktől úgy az ezredfordulós technikáig terjed. (Bár láttam egy teljesen új kabinost is de azt nem tudtam kipróbálni, mert nem tudtam hol parkolni, átsíelés pedig a hóhiány miatt nem ment.) A célnak azért megfelelnek, bár a már említett műemlék fapados kétüléses a szélben hóviharban inkább csak súlyos mazochizmussal sújtottak számára ajánlott. Első találkozásom vele gyermekkori emlékeket, Ervin bácsi kanhadár kötéses öreg lécének képét, és jó adag meleg nosztalgiát hozott, ami gyorsan elpárolgott ahogy alulról felülről lecsapott rám a jeges alpesi szél. Mire a bő negyedórás menetnek vége lett, addigra szívből és őszintén meggyűlöltem a '70 évek divatja szerint kiskamaszokra méretezett lábtartó valószínűleg rég elporladt tervezőjét.

A többi lift ennél valamivel jobb, de a fűtött ülések, és hasonló romlott, és dekadens hívságok itt nem jellemzőek - legalábbis a most nyitva lévő, és általam bejárt lifteken. A szolgáltatás színvonala általában alacsony, ami kevés tájékoztató tábla akad, (én kettőt láttam) abból az egyik nem üzemelt, a másik csak a liftek nyitva tartását mutatta, december 4.-én, amivel így 14. környékén nem sokra mentem.
Internetes megjelenés egy katasztrófa, mottolinonak angol változata éppen nem megy, carosellonak ugyan van, de éppen a pályák (liftek azért vannak) nyitva tartását nem tartották fontosnak egyiken sem, semmilyen nyelven megjeleníteni, ezzel szemben lépten nyomon olvashatunk az ingyen wi-fi pontokról, amik azonban jelenleg csak a weben léteznek, a hegyen kijelölt pontokon még mutatóba sem akad (sebaj vettem prepaid Wind 3G kártyát 15 Euroért). Ezzel szemben meglepve olvastam a plakátokat, hogy a lavina veszély! miatt tilos a pályán kívül síelni, és a tilalom megszegőit a bérlet elkobzásával, és akár 100.000 líra pénzbüntetéssel is sújthatják. Ez komoly visszatartó erő, mivel a kilenc éve forgalomból kivont fizetőeszközből ekkora mennyiség beszerzése valószínűleg embert próbáló feladat lenne:-)

A személyzet hozzáértése is hagy kívánnivalót maga után, hiszen hóágyú van elég, ellenben láthatóan a hóhiányos helyzet kezelése meghaladta a képességeiket. Nyilván nagyon szépen elboldogulnak, ha novemberben méter hó leesik, de hát a szakértelem az éppen a rendkívüli körülmények között tevődik próbára.

Ide tartozik még hogy korán indultam, így dugó sehol nem volt kivéve Livignoban, de ott masszív 1 órás araszolásba futottam bele. Összesen két rendőr próbálta irányítani a forgalmat, ha hatan lettek volna (ennyi problémás pontot számoltam) akkor valószínűleg fele ennyi idő lett volna.

Ennyit a negatívumokról.

Ami pozitívum:

Nagyon olcsó. Apres ski osztályon felüli. Étterem, bár hátán mindenhol. Minden kapható (általában nagyon olcsón), a falu gyönyörű, az emberek kedvesek, az ételek - mint mindenhol Olaszországban - egészen kiválóak. Hütte kicsit kevés van, de mind igényes, tiszta, a kiszolgálás remek, árak a síterephez mérten nem számítanak túlzottnak.
Mint már írtam a pályák vezetése, és száma jó, talán a két oldalt összekötő lift még jól jönne az olyan lustáknak mint én.

Összességében ár/érték arányában nagyon is jó síterep ez, a hiányosságok elnézhetőek, csak a sok dicséret után kicsit túlzó kép alakult ki bennem.

Értékelésem (10 pontos skála):

Pályák: 9
Liftek/szolgáltatás: 5
Árak: 10
Apres Ski: 10

Összesítésre nem vállalkozom, mindenki súlyozzon kedve szerint.