A Haus Jeremias-ban lakó, évek óta velünk együtt visszatérő cseh házaspár nagyon dicsérte Wagrain pályáit, mondván nincsenek sokan és a fenti pályák nagyon jók, de a völgybe vezető piros pályákkal vigyázzunk, mert glatt jég. Az útba igazító információk helyesnek bizonyultak, csak a "nincsenek sokan" nem stimmelt. A Grafenbergbahn-nál már gyanúsan nagy tömegbe botlottunk, s a rossz érzés a hegycsúcson csak fokozódott. Rengeteg ember és mindenki síelni akar! A fenti pályák nagyon jók, változatosak, csak nagyon rövidek. Két perc csúszást húsz perc tolongás követte. Átsíztünk Alpendorf felé, de ott is ugyanezt tapasztaltuk. Visszanavigáltuk magunkat, és a kabinos lift nyomvonalát követve a völgy felé vettük az irányt. Elvétettük a pálya vonalát és az erdőben kötöttünk ki, de a rövid freeride sem szegte kedvünket. Visszatalálva a 37-es számú piros pályára, itt ár tényleg kevesebben voltak. Persze később az okát is megtapasztaltuk, hiszen valóban full jégen csúsztunk egészen a völgyállomásig. Hamar elment a kedvünk Wagraintól, úgyhogy gondoltunk egy merészet, a csapat kettévált, és a társaság egyik fele egy kisebb terepre, a közeli Eben im Pongauba ment át. E kis síterep a Monte Popolo hangzatos néven hirdeti magát, csendesen megbújva a nagy pályarendszerek árnyékában. Pont erre volt szükségünk, hiszen ácsorgás és egymás taposása helyett sízni jöttünk. Egy kétüléses felvonó visz fel 1285 m-re, majd innen egy vadonatúj hatüléses csili-vili buborékos 1612 m-re. Innen két irányban, két kéknek jelölt pályán lehet visszacsúszni a hatüléses aljáig. A pályák szélesek, végig magas fenyőerdő szegélyezi, ezért még szeles időben is remek élményt nyújtanak. Ha kissé szemléletesebben szeretném bemutatni, akkor a Kékes déli lejtőjére hasonlít, csak szélesebb, meredekebb és hosszabb. Bejártuk mindkét felső pályát, tömeg, sorállás sehol sem volt. Voltak olyan szakaszok, ahol csak ketten voltunk a pályán. Ez igazán felüdülés volt a wagraini tömeg után... Fent a tetőn csodálatos panorámában csináltunk egy csomó képet, majd a középállomástól egy hosszú, meredek piros pályán visszacsúsztunk a völgybe. Ismét beigazolódott az a tapasztalat, hogy ünnepnapon vagy hétvégén kerülni kell az autópálya közelében lévő nagy és népszerű pályarendszereket, inkább kisebb, csendesebb helyet kell keresni. Eben éppen ilyen volt...