A hétvégén egy svájci meghívásnak köszönhetően néhány külföldi kollégával együtt két napot tölthettem el a Portes du Soleil régióban, ami sok szempontból (pl. síliftek száma) világelső a síterepek között. Két nap alatt persze nem sikerült az egész régiót bejárni, de szerencsére olyan síelőkkel sodort össze a sors, akik imádták a jó tempót és kíváncsiak voltak minden következő völgyre. Kihasználtunk minden percet, sokat síeltünk és a rövid idő ellenére tényleg sok lejtőt bejártunk!

Óriási szerencsével szombaton sikerült kifognunk az álom-időjárást, éjjel leesett egy tetemes menyiségű hó, másnap reggel pedig kisütött a nap, így fantasztikus panorámákban volt részünk. A helyiek szerint ez volt eddig az idei tél legszebb napja, a fenyők rogyásig hóval, és persze a pályák is. 4-5 fokozatú volt a lavinaveszély, hallottuk is a robbangatást, így pályán kívülre nem merészkedtünk. Pedig délutánra már rendesen buckás volt minden pálya, mivel puha volt a hó és még nem sikerült igazán tömöríteni a nagy mennyiséget. De sebaj, edzettük a térdeinket, közben a látvány mindvégig pazar volt , ahogy a képek is mutatják:
https://sielok.hu/fotoalbum/portes-du-soleil-2013-januar/galeria/

Champery-ből a nagykabinossal indultunk és jutottunk fel 2000 méteres szintre, ahonnan több völgyön keresztül síelve és felvonózva jutottunk el a francia oldalra egészen Avoriaz-ig. Na erről majd külön is írok a Franciaország alatti fórumban, mert Avoriaz megér egy külön bejegyzést. Semmilyen más sívároshoz nem tudnám hasonlítani, amit eddig láttam. A Portes du Soleil régióban is kakukktojásnak számít, mert a többi 11 sífalu tradicionális házacskákból áll, ez pedig egy giga apartmantelep, de másképpen, mint ahogy eddig Franciaországban láttuk. Nekem ez a síelés diznilendje, ahova egy életben legalább egyszer érdemes ellátogatni.

Képek: https://sielok.hu/fotoalbum/avoriaz-2013-januar/galeria/

A Portes du Soleil sírégió 650 sípályája 12 hegyi üdülőhelyet köt össze, melyek közül 4 Svájcban van, 8 pedig Franciaországban. A határokat természetesen nem lehet észlelni sem a hegyen, sem a völgyekben, itt tényleg szó szerint "határtalan" a sízés.

Másnap a Morgins - Chatel - Torgon háromszöget síeltünk be és újra kikaptuk a lehető legszebb téli időt, annyi változással, hogy dekorációnak úszkáló felhők is érkeztek a napsütés mellé. Sok-sok szögből megcsodáltuk és lefotóztuk a régió jelképének számító Dents du Midi hegyláncot, ami tényleg olyan mint egy óriási fogsor.

https://sielok.hu/fotoalbum/portes-du-soleil-svajc/kep/1/

Nekem a régió fő vonzereje a változatos táj volt, mindig fokozott izgalommal vártuk, hogy milyen látványban lesz részünk a következő hegy tetején, és tényleg mindig más volt a kilátás, még a Genfi-tóra is sikerült rálátni az egyik étterem teraszáról.

Ha negatívumot kellene keresni, akkor a liftrendszert lehetne kritizálni: sok az összekötő húzólift, még rángatós tányérossal is találkoztunk. Buborékot sehol nem láttunk az ülőlifteken, de a magyarázat is megvan már, hogy miért van így. A buborékos ülőlift max. megengedett sebessége jóval alacsonyabb mint a bubimentes lifté, és mivel a nap végén muszáj a síelőknek visszajutni a szállást adó völgybe, így ezt nagyobb kockázat nélkül garantálni tudja a lifttársaság.

Egy részletesebb beszámoló néhány hasznos tippel együtt még készülőben, hamarosan felkerül ide a link...

Elkészült (2012.01.16): https://sielok.hu/rovat/utazas/cikk/nap-kapuja/