Orcieres 1850 2014 december 27.- 2015 január 3.

Sziasztok!

Mi idén a szilveszteri hetet töltöttük Orcieresen és gondoltam megosztom a tapasztalataimat.

Az odaút eddigi életem legdurvábbjára sikerült. Hajnali negyed 1kor indultunk autóval Dunakesziről, gondolván, hogy majd jó korán odaérünk, sétálgatunk a faluban, miegymás. Az első 1100 km-t meg is tettük rendesen 11-12 óra alatt, majd a következő 250-et még 13 óra alatt, az utolsó 200km-t hóláncon. A Torino utáni hosszabb alagútba beérve még minden szép és jó volt (napsütés, száraz utak), viszont az alagútból kiérve kezdődtek a problémák enyhe havazás képében, ami nagyjából egy negyed óra elteltével erős hóviharrá alakult át. Mi óvatos duhajként, rögtön már az autópályán feltettük a hóláncot, sajnos nem mindenki volt ezzel így, ők persze a Montgenevre hágóra vezető úton el is akadtak, ellehetetlenítve ezzel a hókotrók dolgát is. Mindenesetre én életemben először láttam egy 20km-es autósort, bár ez a vizuális élmény jó 7-8 óránkba került, de hanali fél 1-re szerencsésen megérkeztünk a terepre.

Szállásunk a Pra Palier apartmanházban volt, azt kaptuk tőle amit vártunk. Igazi alsókategóriás apartman, de erre számítottunk is, ezért négyen mentünk egy 6fős apartmanba, ami így azért jó volt,terasz tágas, kilátás gyönyörű. A ház elhelyezkedése szerintem jó, rögtön mellette van egy mozgólépcső ami felvisz egy kis térre, ott rögtön szemben bolt, pékség, majd egy további mozgólépcső rögtön a Rocherrousse telemixhez. Ettől függetlenül én másoknak én utólag inkább a Terasses de Bergeriet ajánlanám, legalábbis az elhelyezkedés szempontjából, mert az a Drouvet telemix aljánál van, gyakorlatilag majdnem ajtóig lehet csúszni.
Az apartmanhoz volt sítároló, ami azért megmosolyogtató volt, tekintettel arra, hogy a hat fős apartmanhoz tartozó tárolóba 3 db snowboardot tudtunk betenni, ugyhogy ezt az első nap után el is engedtük.

A pályákról:
Sajnos a hóhiány miatt szerintem nagyjából a pályák negyven százaléka volt nyitva, ugyhogy ezekről tudok beszámolni.
Első nap a Rocherousse telemix-szel kezdtünk ez felvisz egy kis völgybe, ahonnan indul további két felvonó. Na itt mindig rengetegen voltak, a 20 perces sorbanállás volt az alap és onnan felfele. Az Estaris számomra újdonság volt, egy újabb kifejezetten síléchez optimalizált ülős, ami snowboarddal nagyon kényelmetlen, de hát ez van. Az Estaris tetejéről indul egy kék pályának nevezett jó széles gyalogút a Gnourou felvonóhoz, na én erre nem jártam, síelős kolléga szerint a felvonónál egy lélek se, a pálya meg finoman nem túl jó, ezért nem is hozta meg a kedvemet hozzá. A sirenes szintén, ha nem figyel az ember és nincs lendület, több helyen gyaloglós. A Rochasson nevű piros viszont nekem az egyik kedvencem lett. Végig széles változó meredekségű, bár a végén ennek is jól meg kell engedni, ha az ember nem akar sétálni.
A másik felvonó, a La Croze de Homes jó lenne, csak nagyon lassú. Ennek a tetejéről több jó pálya is vezet vissza ebbe a völgybe, ezek nagyon élvezetesek bár kicsit rövidek. A bökkenő a mi esetünkben az volt, hogy az ebből a völgyből a szálláshoz visszavezető Chardonnets pálya, egész héten le volt zárva, így innen csak a telemix kabinjaival lehetett visszajutni, aminél viszont délutánra nagyon durva sor alakult ki. Persze sok embert láttunk, akik fittyet hánytak a lezárt jelzésre, ezért első nap mi is nekiindultunk, ennek azonban a snowboardok látták kárát, ezért nem is próbálkoztunk vele többet, pedig ha van rajta hó szerintem ez is egy jó kis pálya lehet.
Na és akkor jöjjön a legjobb rész, a Le Drouvet csúcsról induló Les Cretes-Le Goulet- Charpenet pályaegyüttes, ami számomra az egyik legjobb volt amin valaha csúsztam. Végig széles, szintén változó meredekségű, és így egyben nagyon hosszú.Lehet rajta gyakorolni, de "száguldani" is, és visszavezetett egész a szállásokhoz. Sajnos ezen a részen az említett három pálya kivételével a többi le volt zárva, illetve még a Drouvet 2 aljából induló zöld La Marmotte volt nyitva, de annak az teljes értéke kimerült abban, hogy haza lehetett rajta menni.
A drouvet I-II illetve bergerie ülősnél én egész héten nem vártam 1-2 percnél többet, de sokszor rögtön be lehetett ülni. Szóval nálam ez a középső rész vitte a pálmát.
És akkor a pályákról szóló szekció nagyjából itt véget is ért, mert a Drouvet csúcstól balra eső rész sajnos szintén zárva volt egész héten, bár első nap még azt mondták, hogy valószínűleg megnyitják, de sajnos az idő nem kedvezett az ezirányú törekvéseknek.

Mindenesetre remélem lesz akinek felkeltettem az érdeklődését Orcieres iránt, mert mindent összevetve, nekem nagyon tetszett a hely, és úgy gondolom egy látogatást mindenképp megér. Nem mondom vannak felejthető pályák, ami viszont jó az nagyon jó. A felvonókból láttunk lezárt pályákat és véleményem szerint van bennük potenciál. Mindenképp szeretnék majd visszamenni, lehetőleg amikor a teljes pályarendszer besíelhető.