Tisztelt Brockey!
Igen ez egy nagy dilemma bennem is, mert nem érzek szándékosságot a baleset okozója cselekedetei mögött!
Egyszerűen csak annyit tett, hogy megvárta a mentést és amikor már jó kezekben voltam, úgy gondolta, hogy ő mindent megtett a maga módján.
Mondjuk ilyen esetre nem ártana legalább két képzett elsősegély nyújtót küldenie a pálya üzemeltetőnek, aki kijön és felrak a szánra, illetve az egyikük, már a helyszínen kitölthetne egy jegyzőkönyvet az eseményről!
Meg talán, jó lett volna, ha nem 17 éves leányomnak kellet volna tartani a bokám, amíg az amúgy lelkiismeretes pályaorvos kolléga megszabadította a törött lábamat a síbakancstól! (Amit fájdalom érzetben senkinek nem
kívánok!)
Sok segítő kész hang próbált biztatni, hogy álljak nyugodtan a lábamra, mert biztos csak húzódás, szerencsére nem tettem... Ezt se ártana megtanulnunk, hogy mi a teendőnk egy trauma gyanús sérülttel!
Felmerül bennem még az is: mi van , mondjuk rosszabbul járok és a gerincem sérül meg! Azt hogyan látta volna el egyedül a szegény közegészségügyi sípálya ügyeletes?
Köszönöm jókívánságaid, lassan javulgatok! Jimko