A tegnapi menü Grosseck-Speiereck volt.
Akár uncsi, akár nem, itt is remek hóviszonyokat találtunk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a lungaui négyek közül talán itt romlottak leggyorsabban a pályák. Nem volt őrült tömeg, inkább családiasnak mondanám az egész hangulatát, ezért a relatíve is kisebb síelhető felületben vélem megtalálni az okot. Persze nem volt tragikus a helyzet, csak egy picit gyengébb, mint az előző 3 nap a másik 3 terepen.
Sajnos nejem továbbra is erős küzdelmet folytat a bakijával eddig egyértelmű vereséget szenvedve, így ismét előbb fejeztük be a napot. A bakit ma visszavittük a boltba domborításra, holnap meglátjuk hogy sikerült.