Március 6-án délután voltam Gemeindealpén, Mariazellből mentem át, hogy egy kis változatosság is legyen a családi síelésben. A két terepet összehasonlítva elmondható, hogy Gemeindealpének a középállomása van olyan magasan, mint Mariazellben a tető, és onnan még 400 métert emelkedik a hegy, és vélhetőleg nem csak a két nappal azelőtti havazás során, hanem általában is több havat kap, mint a szomszédja. Ezért bíztam benne, hogy lesz egy kis freeride-ra lehetőség, és ebben annak ellenére nem csalódtam, hogy a viszonylag kevés síző és a még kevesebb deszkás már eléggé lejárta a hegyet. Utoljára négy éve csúsztam Magyarországon kívül, az utolsó freeride-élményem 3 szezonnal ezelőtt volt, amikor Visegrádon akkora hó esett, hogy egy délutánt lehetett a Nagyvillámról az erdőben lecsúszni a felvonók tetejéig :-) , szóval már a kicsivel is beértem volna, amit viszont Gemeindealpe most nyújtott, az bőven elég volt a megkopott tudásom és az újra elveszett bátorságom miatt a határaim feszegetéséhez!

A pálya egyébként érdekes, fogalmam sincs, hogy akik csak kezelt pályán tudnak csúszni, azok mit élvezhetnek benne, a tetőről a közepéig "pályán" igazából csak egy változó szélességű "erdei" úton lehet lecsúszni, de a közepétől lefelé is inkább ez dominál. Aki viszont szereti az offpiste-érzést, annak a teteje fekete, majd a középállomásig pirosba hajlik, megfelelő hó esetén (most az volt) elég kihívás legalább egy napra. Lejjebb menni nem is érdemes, mert a lenti ülős lift ugyan gyors, de hosszú (9 perc), épp elég a fenti kétülőssel felmenni a tetejére (az is 6 percig tart a metsző szélben).

Néha össze kellett szedni az inamba szállt bátorságomat a legalább 30 centi, kicsit már összetúrt, az idő haladtával egyre jobban kifagyó, keményedő szűzhóban, főleg a frontos kanyaroknál éreztem, hogy bizonytalan vagyok a fekete részen, nem mindig sikerült a fordulók közben térdből lent maradni, néha kipattogott alólam a lap, egyszer meg akkorát szaltóztam előre, hogy a deszka vége úgy befúródott a hóba, hogy feltápászkodás után simán meg tudtam állni rajta. :-) Lejjebb már érzésre szépen ment a kanyarodás mélyebb hóban is, bár zárás felé, a második óra végén már jelentősen éreztem a fáradtságot. Bizony-bizony, rég mentem ennyit egyszerre.

A középállomás alatt egy elég sok elemből álló freestyle park van, ha minden igaz, a terep egyetlen (a háromból) húzóliftje szolgálja ki, még lejjebb pedig van egy gyorsasági kapu, ahol egyszer 61 km/h-t értem el egyszer pedig 44-et, pedig érzésre ugyanolyan gyorsan mentem, így most nem tudom eldönteni, melyik menetnél zavart be vki a mérésbe.

A csúcson lévő, frissen felújított Terzerhaus meglehetősen impozáns, belül is jól néz ki, egyetlen hibája talán, hogy jelentős részt kitakar az amúgy lenyűgöző körpanorámából.

A két terep egy bérlettel síelhető (plusz Annaberg), nincs is messze, nagyon kényelmesen öt óra volt az út Kismartonon keresztül (egy hosszabb megállóval), tanulókkal, családdal optimális, és ha jó hó van, Gemeindealpe megfelelő kikapcsolódás kicsit komolyabb csúszásokra is.

Robi