Az idei évben azért döntöttünk a Lengyelországi Szczyrk síterepe mellett, mert az elmúlt évek megszokott pályái helyett valami másra vágytunk. Szczyrk be is váltotta a hozzá fűzött reményeinket, bár nem minden szempontból kielégítően.

Árak:
A szállásunk 20 km-re volt a síközponttól Tresna faluban, 68 ezer forintos áron ( 5 éjszaka/4 fő- apartman). Akárhogy nézzük, a környező országokhoz viszonyítva ez világbajnok ár. A sípályára autóval mentünk, ez az első két napon gördülékeny volt, forgalom szinte alig. Parkolásra több lehetőség is van, a központi parkolóban a gondola aljánál díjmentesen ott lehet hagyni a négykerekűt, ez azonban már a kora reggeli órákban megtelik. A közeli apartmanok magán parkolói azonban egész olcsóak 10-20 Zlt egész napra. Ezeket el sem lehet téveszteni, mivel a házigazdák zöld jelzőtrikóban (kukás mellényben) integetve és mosolyogva terelgetik be az érkezőket az udvarukra. A harmadik napon azonban indokolatlan dugóba keveredtünk nagyjából 10 km-re a pályáktól, pedig ezen a napon (szerda!) direkt korábban indultunk a megszokottnál, hogy a gondolánál lévő tömeget elkerüljük. A cirka 1 órás araszolást követően nehezen sikerült elhelyezni az autót a központi részen, a gondolát viszont az erős szélre hivatkozva leállították, így síbusz használatára kényszerültünk. Ami ingyenes. Első felindulásunkban tettünk egy kósza kísérletet a jegyek visszaváltására, azonban a recepción gyakorlatilag senki nem beszélt még társalgási szinten sem angolul, így ez jelentősen megnehezítette a kommunikációt- és egyébként sem voltak túl szívélyesek, a legendás magyar-lengyel barátság ellenére sem. Ezután beálltunk a síbuszt váró tömegbe, és az aznapi síelésről tulajdonképpen már le is mondtunk, ám szerencsésen sikerült felpréselni magunkat az első érkező buszra, amely a szélső (Solisko) startállomáshoz fuvarozott bennünket. Ez után következett a java: minden létező ember a felvonóra várt a léceken átgázolva, kissé kaotikus állapot uralkodott.
Síbérlet vásárlására több helyen is van lehetőség, mindhárom indulóállomásnál. A kaució 10 Zlt bérletenként. Három napos síbérletünk 4 főre ( 1 felnőtt, 1 senior és 2 junior) 94 ezer forint volt, amit internetes elővétel esetén még olcsóbbá lehet tenni- ehhez GoPass kártyát kell igényelni legalább két héttel az érkezés előtt, amelyet postán küldenek a megrendelőnek.
A csapolt sör 8-10 Zlt a hüttékben, az ételeket kilóra mérik, 50Zlt/ kg áron a teljes választékból ízlés szerint szedhetünk. Nagyon finom, parázson sült kolbászt több helyen is árulnak, szintén kedvező áron, 10 Zlt/porcio (mustár, ketchup, kenyér)

Pályák állapota:
Megfelelőnek mondható, ám délutánra a meleg és a nagy tömeg hatására lekásásodik, és egyes pályákon rendkívül buckássá válik. Napközben nem ratrakolnak. Ebben a pontban ismételten felhívom a figyelmet az óriási tömegre, amely a pályákon és a felvonóknál sem oszlik el. Némelyik szűkebb kanyarban egyenesben még rutinos síelőként is félszegen indultam lefelé és tettem kísérletet a lefelé hömpölygő ember áradat és a buckák kerülgetésére.
A felvonók java 6 személyes beülős, ami nagy előny a sorban állást illetően, viszonylag gyorsan dolgozik. A gondola viszi a prímet a maga 10 fős kapacitásával. 50-100 m-es sorba beállást követően is nagyjából 15 perc alatt már a kabinban ültünk. Van néhány csákányos és tányéros húzólift is, ezeket kevesebben használják, így ha sokan vannak ezeket javaslom.

Összegzés:
A nagy tömeget és az ebből származó kellemetlenségeket ( sor, buckák, parkolóhiány) leszámítva egy nagyon kellemes helyet volt alkalmunk felfedezni, ami viszonylag nagy és széles pályákat kínál minden tudásszintű sízőnek, nagyon korrekt áron. A táj magával ragadó, a legfölső átvezető pályáról pazar kilátás nyílik a környékre, tiszta időben még a Magas Tátra vonulatai is kivehetőek a távolban. Magyarországról (Szeged) nagyjából 8 órát vesz igénybe az utazás, az utak korrekt állapotban.