Nekem tetszik az, aki még a rosszban is megtalálja a jót. Az unokákkal síelni pedig jó lehet, nekem erre még legalább két évet várni kell.
A "latyakozni"-ról meg az a nagyon régi emlék jutott az eszembe amikor tél végén a Kékestetőn gyönyörű napsütésben síelve mindenkinek addig tartott a program míg el nem esett, mert a hó alatt már folyt a víz és elesni fürdést jelentett. A ruhák vízállósága meg sem közelítette a mostaniakat.