Primi gazdasági beállítottságú ember. Nincs ezzel semmi baj. A bevétel legyen nagyobb mint a kiadás. Tiszta sor. Nem kell őt elkergetni, mert lehet hogy belőle lesz a legszorgalmasabb síelő.

Csak rá kell venni, hogy tágabb értelemben szemlélje a síelés gazdasági életre gyakorolt hatását.

Mert vizsgáljuk csak meg, hogy mire képes ez a csodálatos, számomra legjobb sport! Mert lehet futni, lehet úszni, lehet kondizni, de semmilyen más a sportág nem ad annyi élményt, feltöltődést és örömet, mint a síelés, feltételezve, hogy az ember már elért egy bizonyos szintet.

Egy jól sikerült síeléssel eltöltött nap, hét vagy - Uram bocsá - két hét után hazatérve másnap az alkalmazott jobban dolgozik, tehát többet keres, a főnök könnyebben ad fizetésemelést, a vállalkozó bátrabban befektet és nagy haszonra tett szert, a fodrász egyformára vágja mindkét pajeszt és több borravalót kap, a pincér szintén, mert udvariasabban szolgája ki a vendéget, a sebész nem felejti a szikét a beteg hasában, aki felgyógyulva újult erővel jelenik meg a munkaerőpiacon, a miniszter jókedvében adót csökkent, a hadügyminiszter nem indít háborút, hanem az erre szánt pénzt kórházakra, iskolákra stb. költik és még sorolhatnám ezeket a látszólag apró dolgokat, amelyek hatására a GDP akár ötszörösére is nőhet.

Úgyhogy síre fel, hogy gazdagodjunk!