2025 október elején bejártam feleségemmel a volt síterületet. Hősies küzdelem kellett e szép és kellemes "tanuló- és élménypálya" üzemeltetéséhez - bármikor is és bármennyit is működhetett. Minden tiszteletem - a gondolom - sok önkéntesé és működtető vállalkozásé. Jó érzés volt látni, hogy a drótkötél, az oszlopok. a műszaki dolgok jó része a helyén, és én biztos, hogy a nem üzemelő években ide vittem volna a legelő állatokat a terepet tisztán tartani, hátha eljönne a csoda - magától a hó.

A terepre ma legalább 6 hóágyú egy jó víztározó kellene, ami az olvadó vizet is magába gyűjtené vissza. Egy kis ratrak sem ártana. És akkor felébredünk a valóságra - mára az erdő egyre jobban visszahódítja a területet.