Síelés és politika - számoljunk!

Kedves Zozimo!

Mintha kétkedést vélnék felfedezni írásodban abban a tekintetben, hogy egyáltalán létezik-e a bácsi és ha igen, akkor lehetett-e síversenyző hazánkban, a harmincas években. Nos, az első kérdésre csak a szavamat adhatom (ugyan miért találtam volna ki?), a másodikat illetően viszont számoljunk csak: 2009-92 = 1917, tehát az 1936-os garmischi olimpia idején 19 éves lehetett. Gyerek? Hm. Jó, nem akarok vitatkozni, lehet, hogy ez egy hamiskás bácsika volt. Igazad lehet, hát persze, hogy abban csúnya két háború közti korszakban nem volt itt nagy síélet. Biztos így is van... Hát persze...

Ja, most ugrott be, hogy a garmischi olimpián született a Szalai László nevével fémjelzett mindmáig legjobb magyar olimpiai eredmény lesiklásban (első tízben!!!!!).

Ja, hogy ő is a Normafánál edzett, a harmincas években, ja.... Két éve távozott közülünk.

Ja, most ugrott be (mivel tőzsgyökeres II. kerületi lakosként 1965 óta a Normafa az a hely, ahol a legtöbb időt töltöm), hogy a következő sípályák sorakoztak a János-hegyig bezárólag:

Zsigrai (2 részből áll: Kukoricás és Kisnorma) (gaz miatt leszűkült)
Nagynorma (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Delmár (gazzal teljesen benőve)
Hárompróbás (gazzal teljesen benőve)
Nagyegyetemi (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Kisegyetemi (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Konzerv (onnan kapta a nevét, hogy itt maradt meg a legtovább a hó - gazzal teljesen benőve)
Fenyves (gazzal teljesen benőve)
Harangvölgy (gaz miatt alig síelhetően leszűkült)
Csillagvölgy (gazzal teljesen benőve)
János-hegyi (egy halálos baleset miatt lezárták - gazzal teljesen benőve)
Anna-rét (úgy-ahogy karbantartva)
Ez összesen 12 pálya. Aztán csókolom.

Ja, hogy ezek a pályák azokban a gonosz harmincas években működtek, karbantartották azokat...

Ja, hogy a Delmár pályát egy Delmár nevű úrról nevezték el, aki síversenyző volt. Hogy mikor? Ja, hogy azokban a cudar harmincas években...

Ja, hogy olyan síélet volt, hogy egy alkalommal a síelők szabályosan összeverekedtek, mert nem tudták eldönteni, hogy a Telemárk vagy a Stenbogen stílus a jobb. Hogy mikor? Ja, hogy azokban a vészterhes harmincas években...

Nem kell erdésznek lenni ahhoz, hogy az ember - már csak a korából kifolyólag is (53) - lássa, szó sincs itt fásítási/megújítási programról. Az erdő terjeszkedik, fokozatosan leszűkítve vagy teljesen használhatatlanná téve a pályákat. Ha visszaállítanák az említett pályákat, akkor legalább hétvégenként eloszlana a dühöngő szánkós tömeg. Szerintem első lépésként ezt kellene tenni, akár társadalmi munkában és a kitermelt hulladékfát mindenki hazavihetné tüzelőnek. Csak egy korábbi meglévő állapotot kell visszaállítani. Még csak lift sem kellene. Mindjárt könnyebb lenne a síelők élete.