Menü ≡

Biztonságos közlekedés az alagutakban

2012.04.16. | Szerző: Biró Ágnes
Biztonságos közlekedés az alagutakban Az alagutak legalább annyira fontosak az alpesi közlekedésben, mint amennyire veszélyesek is lehetnek: például az 1999-es Mont Blanc alagút tűzvészében 39-en, nemrég svájcban pedig 22 belga gyerek vesztette életét. Szerencsére az ilyen súlyos balesetek ritkák, de íme néhány hasznos tudnivaló:

Segélyhívó készülékek az alagutakban, a be- és kijáratoknál

Az alagutakban minden esetben gyorsan, gyalogosan megtehető távon belül (kb. 125 méter) vannak elhelyezve segélyhívó készülékek, míg az alagutak elején és végén általában zárt kabinokban találhatóak. A segélyhívó fülkék belülről megvilágítottak és már az ajtó kinyitása is figyelmeztető jelzést közvetít. A segélyhívó pontokon általában telefon és kézi vészjelzőgomb is található, amivel SOS jelzést adhatunk le.

Tűzoltófülkék

A tűzoltófülkékben 125-150 méterenként tűzcsap található, aminek a kialakítását és felszerelését minden esetben a helyi tűzoltóságnak kell jóváhagynia.

Menekülési útvonalak

A menekülési és mentő útvonalak olyan folyosók, amik a szomszédos, kisebb alagutakba vezetnek és összeköttetést biztosítanak a külvilággal. Ezek az utak minden esetben jól ki vannak táblázva az alagutakban!
Léteznek járművek által is járható mentőútvonalak, amiket tűzoltók, mentők, rendőrök használhatnak, ezeknek általában 1000 méterenként van csatlakozási pontjuk az alagutakhoz. A gyalogosan járható menekülési útvonalakhoz 250-500 méterenként találunk bejáratot.

Leállóhelyek

Az alagutakban max. 1000 méterenként találunk a haladási irányunk jobb oldalán leállóhelyeket, amiket a gépjármű meghibásodása vagy baleset esetén vehetünk igénybe.

Szellőzőrendszer

Az alagutak normális működése mellett a szellőzőrendszer feladata a járművek által kibocsátott káros anyagok szintjének határérték alatt tartása. Balesetek illetve tűz esetén viszont a szellőztető rendszernek kell a füstöt kiszívnia vagy kifújnia az alagútból.
Különbséget tehetünk a kereszt-szellőztetés és hossz-szellőztetés között. A hosszanti irányban szellőztetett alagutakban a szellőzést az alagút födéme alá függesztett jetventilátorok végzik. A keresztbe szellőztetett alagutak esetén a szellőzést a közbenső födémbe épített szabályozható axiálventilátorokkal és a közbenső födémbe épített zsalukkal lehet megoldani. Tűz esetén ez pontszerű füstelvezetést eredményez a telepített zsalukon keresztül.

Modern alagútellenőrző rendszerek

Az alagutak folyamatos megfigyelését szakképzett operátorok végzik. Egy ellenőrzőközpontban egyszerre több alagutat tartanak megfigyelés alatt. Automatikus rendszerek segítségével, mint pl. biztonsági kamerák, videokép elemezések, vészjelző készülékek, tudnak az operátorok a lehető leggyorsabban reagálni egy esetleges balesetre, vészhelyzetre.

Az alagutak biztonsági rendszereit korszerű EU-irányelvek alapján szabályozzák és alakítják ki. Ezeknek a jogszabályoknak köszönhető például az osztrákok közúti alagutak biztonságára vonatkozó, 2006-ban elfogadott törvénye is, amely minden legalább 500 méter hosszú gyorsforgalmi alagútra érvényes.

Alagútbiztonság - számok, adatok, tények

Az ausztriai autópálya-kezelő társaság, az ASFINAG jelenleg egy 2175 km hosszú hálózatot működtet, melyen összesen 151 alagút található, ezen hossza 346 km-t tesz ki! Építés illetve tervezés alatt további 40 alagút áll és ezen felül további 110 km-nyi alagutat ígérnek a következő években.

Az ASFINAG 2001-es "alagút-offenzívája" óta Ausztriában 3,7 milliárd eurót fordítottak az alagútbiztonságra (felújítások, második alagútjárat kiépítése, elektromos berendezések, vészjelzők, biztonsági kamerák telepítése, stb.). 2009-2014 közötti időszakban további 1,1 milliárd eurót kitevő felújítások és a biztonságot korszerűsítő beruházások vannak folyamatban.

Az 1999-es Mont Blanc alagút tűzvészéről készült dokumentumfilm (National Geographic)
Szólj hozzá, legyél az első!
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó országok:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »