A baleseti források zöme természetesen a pályán és a felvonókon leselkedik ránk. Mik is lehetnek ezek? Ha síelünk, mozgásban vagyunk egy általunk többé-kevésbé J meghatározott irányba. Tulajdonképpen közlekedünk a sípályán, ezt figyelembe véve nem elég csak magunkra vigyázni, legyünk "defenzívek", mint a kormány mögött ülve. Általános szabály, hogy mindig az előttünk haladónak van elsőbbsége, hiszen hátul nincs senkinek szeme. Nekünk kell kiszámítani az előttünk haladó várható mozgásirányát, ezzel felkészülve egy esetleges hirtelen irányváltoztatásra. Ha ilyenkor utolérve ütközünk valakivel, jó, ha tudjuk, mi vagyunk a hibásak! Ezt szem előtt tartva ne száguldozzunk olyan helyeken, ahol sokan vannak a pályán (büfék, felvonók környéke, kereszteződések). Ha pedig egy kezdőt látunk, ez halmozottan igaz, vigyázzunk mindkettőnk testi épségére!
A pályák olykor keresztezik egymást, néha eggyé válnak. Ilyen helyeken rendszerint 3-4 méter széles, piros hálókat feszítenek ki a pálya közepére, SLOW, LANGSAM feliratokkal, tudatosítva bennünk, hogy muszáj lassítanunk a tempót. Ez a figyelmeztetés nagyon fontos! Láttam már olyat, amikor két ember tisztességes tempóval "karambolozott" egy ilyen kereszteződésben, aztán jöttek a "tepsis" hegyi mentők...
Tanuljuk meg és tartsuk be a sípálya KRESZ-tábláinak utasításait! Ezekkel leginkább felvonók környékén találkozhatunk. A felvonó egyébként is veszélyes üzem, ha ezeket a táblákat netán nem ismernénk, józan eszünkre hagyatkozva kell elővigyázatosnak lennünk. Legyünk a felvonón - bármilyen fajta is az - fegyelmezettek. A húzós felvonókon tilos "szlalomozni", ráülni, leguggolni. Ne rángassuk a teleszkópot, ne forduljunk hátra - mindkettő egyensúlyvesztést okozhat, kieshetünk, s máris veszélyeztetjük ezzel az utánunk jövőket is. Tányéros felvonónál ne induljunk jelzés előtt az előttünk lévő után, vagy ha mégis, magunkkal tolunk ki, kiszálláskor a rendelkezésünkre álló szabad teret szüntetjük meg.
Ülőlifteken valamivel egyszerűbb talán a helyzet, passzív résztvevője vagyunk az utazásnak. A francia rendszerű felvonókon azért akad egy-két eset a renitenskedésre. Mindig látni valakit, aki nem hajtja le a biztonsági korlátot, márpedig 15-20 méterről lepottyanni elég kellemetlen. Annál is inkább hajtsuk le a korlátot - ezzel használhatóvá téve a "taposót" -, mert az egyébként szabadon lógó lécek könnyen összeakadhatnak, leoldhatnak, majd keresgélhetjük kilométereket gyalogolva a süppedős hóban. Sokan szeretik meghintáztatni a széket, tengeri betegséget okozva az előttük és mögöttük felvonózóknak. Az, hogy ilyenkor a drótkötél nem ugrik le a görgőkről, pusztán a biztonsági berendezéseknek köszönhető.
Akadnak olyanok, akik egy ilyen egészséges hegyi sportot sem bírnak elviselni dohányzás nélkül, ez az ő bajuk. De az már nem, hogy ezt a felvonón is megteszik, a csikket az erdőbe dobva. Ennek helytelenségét azt hiszem, nem kell külön taglalni. Az ülőliftek legprofibb típusai a 4-6 személyes, zárt, tojás alakú fülkés felvonók, melyek rossz idő esetén is kellemes védelmet nyújtanak. Beszálláskor mindig lekapcsolódnak a drótkötélről, lelassulva kényelmes a be- és kiszállás. Vannak, akik itt is rágyújtanak:-(
A rendszabályokról egyébként bőséges információt kapunk minden esetben, táblákon írják le a tudnivalókat, nem egy helyen magyar nyelven is.
De térjünk vissza a pályára! Íratlan, de az alapvető szabályok közé tartozik az is, hogy a síeléshez megfelelő felkészültség kell. Egyrészt legyünk tisztában sítudásunkkal, ne értékeljük túl képességeinket - még 1-2 sör felhörpintése után sem! (A túlzott alkoholfogyasztás önmagában is kerülendő síelés előtt és alatt!) Másrészt legyünk fizikailag is felkészülve. Az éves sítúra előtt kerítsünk a testmozgásra lehetőséget, a legjobb futni, kerékpározni, mivel ezek a tüdőt is fejlesztik. Ennek fontossága utólag mindig kiderül. Az első 2-3 nap az izomláz elleni küzdelemmel telik, a pályán 150 méterenként meg kell állnunk, mert úgy érezzük, forró késeket szurkálnak a combjainkba, a légszomjról nem is beszélve. 2000 méter környékén a szervezetünk a megszokott igénybevétel többszörösének van kitéve, melyet a levegő számottevő ritkulása okoz. A hideg levegő belégzése egyébként is fárasztó.
A középkorúaknak számolniuk kell a csontritkulás veszélyeivel, akár tudnak róla, akár nem! Az egyik csoportomban volt egy 42 éves hölgy, aki az első felvonózás után megállt a lécein, körülnézett, majd egyensúlyát vesztve oldalra dőlve elesett. Nem tudta, ami akkor kiderült: komoly csontritkulásban szenved. Combnyaktöréssel szállították a gapi, az ellátás számlája több mint 1,5 millió forintba került. Ebből is látszik: az utasbiztosítás ELENGEDHETETLEN! Költsége nem sok, 2000 Ft körül van egy hétre!
Nem tudom, elküldte e az előző levelemet a rendszer.. közben regisztráltam!
Kérdésem: van-e életkori szabály a felvonók használatakor??
Fel tudunk-e vinni egy 4 hónapos, ülni még nem tudó babát a hegyre (Ausztria_Großeck), magunkra kötve (ülőszékes felvonó használata)???
Magasság mennyire árt a baba szervezetének???
Babával való lecsúszásnak van-e biztonsági szabályozása???
Köszi Barbi