Február 10-15 között néhány szikrázóan napsütéses napot töltöttünk Turracher Höhén. Oltási igazolásainkkal, valamint telefonjainkra letöltött Grüner Pass alkalmazással felvértezve indultunk útnak. Miután tavaly teljesen kimaradt az életünkből, jócskán ki voltunk éhezve a téli élményekre!
Szentgotthárd – Heiligenkreuz határátkelőnél léptük át a határt, ahol az osztrák oldalon kérték, hogy mutassuk be oltási igazolásainkat. A határőr a QR kódra nyomva ellenőrizte az oltás milyenségét. Személyi igazolvány bemutatására nem volt szükség. 8 és 10 éves gyermekeink számára semmit nem kértek.
Szállásunkon, a Kornockbahn aljában található Sundance Montain Resortban, szinte ismerősként köszöntöttek bennünket (évek óta térünk ide vissza kedvező fekvése, az itt található síkölcsönző és alacart étterem miatt). Bejelentkezéskor itt is szükség volt az oltási dokumentumok bemutatására az appon keresztül.
Síbérlet vásárláskor szintén kérték az appon keresztül igazolásainkat, melyek érvényességét egy QR kód olvasóval ellenőrizték és a kártyákhoz rendelték. Gyerekektől itt sem kértek semmit.
Gyermekeink számára a hotel aljában található Intesportban béreltünk sífelszerelést. Online foglalással 10% kedvezménnyel, szinte új, kiváló minőségű bakancsokat és léceket kaptunk.
Főszezon ellenére sem a hotelben, sem a pályákon nem tapasztaltunk zsúfoltságot. Vasárnap reggel alakult ki nagyobb sor a Kornockbahn aljában, ami a pályarendszer központi felvonója. Délre azonban nyoma sem volt a tömegnek. A lifteken mindenhol felhívták a figyelmet az FFP2-es maszk használatára, amit a síelők nagy része be is tartott. Aki nem viselt maszkot azt nem figyelmeztették, de csősál szinte mindenkin volt.
Gyönyörűen karbantartott pályákon síeltünk. Néhol még délben is lehetett ratrak nyomon karcolni!
Gyerekekkel elindulni soha sem egyszerű, de ha ők jól érzik magukat, akkor a szülők is boldogok és nem érzik nyűgnek az utazást. Turrachon szinte mindenki megtalálja a sítudásának és bátorságának megfelelő lejtőt. A gyerekek számára a legnagyobb élmény a Funslope, Funcross, valamint a „Nyuszis” – Nocky’s Winter Zeit pályák meghódítása volt.
A kicsik számára készítették a nyuszikkal tarkított lejtőt, ám a pályákon való lecsúszás gyakorlott sízők számára ajánlott! Erre tábla is felhívja a figyelmünket.
Az XXL Funslope pálya hosszan kanyarogva alagutakon vezet át, majd hullámokat kell meglovagolni és végül egy rövid meredek lejtőn leereszkedni. Aki jól végezte dolgát, lepacsizhat a kabala figurával, aki minden alkalommal máshogy köszönti a vele kezet fogókat.
A Funcross pályán, ha nem vigyázunk, nagy sebességgel repülhetünk ki a kanyarokban! A gyerekek nagy örömére kipróbálhattuk milyen érzés kapukat kerülgetni az óriás műlesiklás során, ugyanis az üzemeltetők az egyik nap pályát szúrtak ki az Übungswiesenlift melletti lejtőn.
Turracher Höhe magasságánál fogva (1600-2200) igen hóbiztos síterep. Különlegességét a település közepén található tó (Turracher See) adja, mely télen befagy. A sízőket egy lánctalpas járgány húzza át a tó egyik partjáról a másikra, azaz a síterep egyik részéről a másikra. Mondani sem kell, hogy gyermekek részére mekkora élmény ez.
Ebédünket a pályákon található hüttékben fogyasztottuk el. Szinte mindegyiknél azt tapasztaltuk az előző évekhez képest, hogy bővítették a kinti helyek számát. A hüttébe lépve maszkot viseltünk, de az asztalnál lekerülhetett az álca. Oltási igazolást a sílifttel megközelíthető hüttékben nem kértek, viszont olyan étteremben, ami bárki számára megközelíthető, ellenőrizték védettségi adatainkat.
Síelés közben többször találkoztunk a pályákon, az un. sípálya komornyikkal (Pisten Buttler), aki minden alkalommal kedvesen, mosolygósan proseccoval kínált bennünket.
A napi síelés befejeztével könnyedén csúsztunk be pályaszállásunkra, ahol 6 féle szaunában, vagy akár fűtött kültéri medencében lazítottunk a délutánok hátralévő részében. A hotel aljában lévő alacart étterem bőséges kínálatából választottunk vacsorát, ahol a pénztárcabarát pizzától kezdve, vegetáriánus napi menün át a steakig minden megtalálható. Sőt egy igazi kuriózummal kápráztattak el bennünket, mikor a megrendelt fogásainkat egy udvarias robotpincér szolgálta fel.
Összeségében feltöltődve, D vitamin raktárainkat feltöltve és büszkén indultunk haza. Síelésünk elején ugyanis azt a célt tűztük ki, hogy megpróbáljuk a gyerekekkel teljesíteni az ún. „Turrach Kört” (Turracher Höhen Runde), ami nem nagy távolság ugyan, de van olyan pályaszakasza, ami a gyerekekkel mégiscsak kihívás. Az utolsó napon sikerült ezt teljesítenünk, ami annak is köszönhető, hogy a hazai műanyagpályás oktatás során kellően megalapoztuk az ifjúság sítudását. Nagy öröm, ha együtt tud sízni az egész család! Turrachon pedig minden adott, ahhoz, hogy jól sikerüljön a téli üdülés: pályaszállások, változatos, szépen karbantartott lejtők, barátságos hütték, kifogástalan szolgáltatások! Csak ajánlani tudom!