Porhó és üres sípálya a Nagy-Hideghegyen

Az utóbbi két itthoni síszezon egyszerűen katasztrofális volt, az idei jobb, de még mennyivel jobb is lehetne! Eplény, Nagyvillám és Mátraszentistván, hála komoly hókészítő rendszereiknek, méltán vált népszerűvé, de ha a természet valódi hóval ajándékoz meg bennünket, akkor igazán érdemes a jóval olcsóbb többi hazai terepet keresni föl.

Január végefelé pár meleg nap és az eső szinte elmosta a már szépen gyarapodó nagyhideghegyi hótakarót, de a megmaradt alapra 29-én érkezett jó tíz centiméter friss hó ismét használhatóvá tette a déli 3-as pályát. Az erről szóló értesítés kissé későn, csak 30-án este került föl a www.nagyhideghegy.hu honlapra, ezzel lehetett magyarázni, hogy szombaton csak két Hideghegy-hívő barátom tartott velem, rajtunk kívül csak a két felvonókezelő használta a vékony hótakaró ellenére remekül sízhető pályát. A nagy északi pályán is volt némi hó, alapnak jó lesz a következő havazáskor. Az egész napi hószállingózás fölbátorított, hogy szélesebb síző ismeretségi körömet még szombat este elektronikus levélben bíztassam Hideghegy vasárnapi felkeresésére, de kevés eredménnyel. Noha az éjszaka Pesten is esett egy kevés hó, reggel 9-kor csak negyedmagammal kapaszkodtam föl Királyréten a hegyre való följutást szolgáló régi, de megbízható osztrák eredetű katonai teherautóra. Később sok kiránduló, köztük kisgyermekes családok, érkeztek az immár 20 cm friss hóval borított 865 méteres remek hegyre, de síző táborunkat csak egy további liftkezelő, valamint az üzemeltető és felesége gyarapította. Mivel a hó nem volt elegendő ahhoz, hogy a ratrak dolgozza meg, két menetben magunk tapostuk be a pályát, nosztalgikus emlékeket idézve. A jutalmat azonnal megkaptuk, a friss és gyors porhóban minden kanyar élvezet volt. Mivel a kitűnő új Poma-liften jóval több volt a kampó, mint a használó, egy perc megállás nélkül rohangáltunk a kellemes, enyhén piros jellegű pályán. Délre érkezett egy fiatal tanuló-pár, a könnyen kezelhető havon percről-percre jobban ment velük a sí. Botond barátommal délután az északi oldal erdei részét próbáltuk ki, ott a hótakarót kevésbé mosta el a korábbi meleg és a nagy szél, remekül lehetett kanyarogni a fák között. A Rakodót és a taxi rét felé vezető kék + síutat is 20-25 cm könnyű, gyors hó borította, a nap végén ezen siklottunk le az ÁNTSZ jóvoltából évek óta bezártan álló taxi menedékházig és még kissé tovább, hogy a 600 méteren már apadó hóban megállva felkapaszkodjunk a lefelé tartó, síbuszként funkcionáló teherautóra. Sajnálkozva gondoltunk azokra, akik ezen a remek vasárnapon, itthon vagy külföldön, zsúfolt és drága pályákon várták a felvonók előtt, hogy sorra kerüljenek. A tanulság: a hójelentések megbízhatatlanok, jobban kell figyelni a hazai pályák híreire. Hideghegy pedig továbbra is egy jó tipp.