Ausztria: enyhe volt a 2025/26-os tél a hegyekben

Enyhébb átlaghőmérsékletek

A GeoSphere Austria előzetes összegzése szerint a tél összességében a melegebb évek közé sorolható. Az adatok alapján az alacsonyabb fekvésű területeken a téli középhőmérséklet mintegy 0,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as klímaátlagot, míg a hegyvidéki állomásokon 1,9 fokos pozitív eltérést mértek.

Ha a régebbi, 1961–1990-es referencia-időszakhoz viszonyítunk, a különbség még markánsabb: síkvidéken +1,8 fok, a hegyekben pedig +2,9 fok.

Napos hegyek, borongós kelet

A napsütéses órák száma is élesen kettéosztotta az országot. Vorarlberg, Tirol, Salzburg és a Salzkammergut térségében több helyen 25–30 százalékkal több napsütést regisztráltak az átlagosnál.

Ezzel szemben a keleti és síkvidéki területeken – például Bécs, Klagenfurt és Graz környékén – 30–50 százalékkal kevesebb napsütés jutott a tél folyamán. A tartós inverziós helyzetek miatt a magasabban fekvő tájak gyakran napfényben fürödtek, míg a völgyekben és síkságokon köd és alacsony felhőzet maradt a jellemző.

Szárazabb tél, kevés hó

Országos átlagban a tél mintegy 20 százalékkal kevesebb csapadékot hozott a sokéves átlagnál. Bár ez nem érte el a 2024/25-ös tél 44 százalékos hiányát, a szezon így is száraznak számít.

A hó mennyisége minden magassági szinten elmaradt az átlagtól. Bécsben (Wien Hohe Warte) 18 százalékkal, Klagenfurtban 63 százalékkal, Innsbruckban 29 százalékkal volt kevesebb a friss hó. A magasabban fekvő mérőpontokon, például a Rax térségében 48, míg a Rudolfshütte (2317 méter) környékén 60 százalékos visszaesést mértek. Utóbbi helyen az átlagos 625 centiméter helyett idén mindössze 247 centiméter friss hó hullott. Számos síterep csak mesterséges hóval tudta fenntartani a szezont.

Kevés hó, mégis sok lavinaáldozat

A hóhiány ellenére, vagy részben éppen amiatt, az idei tél tragikus mérleget hozott a hegyekben. Eddig 26 lavinahalálesetet regisztráltak, ami háromszorosa az előző szezon adatának.

A szakértők szerint a balesetek hátterében a kedvezőtlen hóréteg-felépítés állt. A tél elején hosszú ideig nem esett számottevő hó, így a felszínen egy instabil, úgynevezett gyenge réteg alakult ki. A januártól érkező újabb havazások során az új hóréteg nem tudott megfelelően összekapcsolódni az alappal, ami különösen január és február közepén eredményezett ismétlődően magas lavinaveszélyt.

Sonnblick, 3106 méter, még sosem mértek ilyen kevés havat a március elsejei napon

Rekordalacsony hóvastagság a Sonnblicken

A 3106 méteren működő Sonnblick mérőállomáson 1938 óta naponta mérik a teljes hóvastagságot, ami Európa egyik leghosszabb magashegyi idősora. 2026. március 1-jén mindössze 100 centiméteres hóvastagságot mértek – ez az adott napra vonatkozóan a legalacsonyabb érték a mérések kezdete óta.

Összehasonlításként: 1944 májusában a maximális hóvastagság elérte a 11,90 métert.

Távolabbi kilátások

A következő hetekben nem várható jelentős időjárási fordulat: a hegyekben maradhat a napos, kora tavaszias jellegű időjárás, az átlagosnál enyhébb hőmérsékletekkel. Bár március második felében még érkezhetnek változások, egyelőre nincs jele tartós visszatérésnek a télies viszonyokhoz.

A nagyobb síterepek többsége húsvétig, április 6-ig tervezi a szezont, néhány helyen pedig ennél tovább is nyitva maradhatnak a pályák. A síléceket tehát egyelőre még nem érdemes végleg eltenni.