Az elmúlt napok baleseti hírei az utóbbi évek legsötétebb ünnepéről szólnak. Az utóbbi időszakban, a hegyekben majdnem húszan vesztették életüket, de legalább ennyien csak a csodának köszönhetik, hogy életben maradtak, és még meg tudják köszönni az életüket jótevőiknek vagy a hegyimentőknek.
A halálesetekben és komoly balesetekben egy közös ok van, az emberi felelőtlenség, mint például az a 26 éves osztrák állampolgár, aki vasárnap Hochkaron élete egyik legrosszabb döntését hozta azzal, hogy rámerészkedett egy lezárt pályára.
Hiába tették ki a tiltótáblát jól láthatóan, és hiába húzták ki a pálya lezárását jelző kötelet, a fiatalember mégis nekiindult a Kar-csúcs alatt található, nyolcas, fekete pályának, amely még a legjobb pályaviszonyok között is tényleg csak a gyakorlott síelőknek való. Nem véletlenül zárták le, kevés a hó rajta ahhoz, hogy biztonságosan síelhető legyen.
Végül is, néhány métert tényleg lehetett rajta síelni, mielőtt a kőkeményre fagyott, jeges, 40 százalékos lejtőn elvesztette volna az egyensúlyát. Ami utána következett, az maga a horror. Egy negyven méteres zuhanás a lejtőn, keresztül a pálya kövein, amelyeket a hó még nem fedett be, közben a fejét többször is beverte a kövekbe, majd sikerült megállítania a zuhanást a pálya egy viszonylag laposabb részén. Természetesen az egész horror bukósisak nélkül. A sokat látott hegyimentők szerint valóságos csoda, hogy túlélte a kalandot. Elmondásuk szerint, az eszméletlenül kiterült férfi arcát nem is lehetett látni a sok vértől.
Nem árt elgondolkozni azon, hogy nem véletlen, ha a terepeket évtizedek óta jól ismerő üzemeltetők azért hoznak tiltó döntéseket, hogy a síterepet nem ismerő, oda az életben néhányszor ellátogató vendégek testi épségét vigyázzák. A példa is mutatja illik ezeket a döntéseket tiszteletben tartani. Arról nem is beszélve, hogy fiatalember megkeresésére és kimentésére hány embernek kellett az életét kockáztatnia.
Hasonlóan vélekedett az olasz hegyimentők vezetője, aki négy emberét vesztette el lavinaomlásban, akik két felelőtlen turistát próbáltak megkeresni, akiket szintén elvitt a lavina. Hatalmas árat fizetünk, ha nem tartjuk be a szabályokat, mint a német apuka, akinek három gyermeke a pályán kívül hódeszkázott. Az apa kénytelen volt a rájuk zúduló lavinát a közeli síliften utazva végignézni, aztán saját kezével kikaparni egyik fia holttestét a hó alól.
A többi balesetben is egy dolog közös, az emberi felelőtlenség. A síelés semmivel sem veszélyesebb, mint bármelyik sport, csak tartsuk be az írott és íratlan szabályokat. Ne felejtsük el, az idei hóviszonyok miatt, az igazi szezon még csak most kezdődött.