Klein Dávid és Suhajda Szilárd az Everestre készülnek

h i r d e t é s

Eddig 7004-en jutottak fel a helyiek által Csomolungmának nevezett hegy tetejére a Himalájában, de kétszáznál is kevesebben vannak azok, akik oxigénpalack nélkül értek fel a csúcsra - hangzott el az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Klein Dávid legutóbb az északi oldalról próbálkozott, de mint a televíziónak elmondta, a déli oldalt is ismeri, 2005-ben és 2008-ban járt ott.

A hegymászó hozzátette, nem tud igazán különbséget tenni és határozottan kijelenteni, hogy az egyik oldal nehezebb és a másik oldal könnyebb. "De más. Az északi oldal kietlenebb, a hegy közvetlenül látszik az alaptáborból és a szelek is közvetlenül érik a teljes hegyet. A déli oldal egy mélyen metszett folyóvölgyben éri el a hegy lábát. Az alaptáborból nem látszik a hegycsúcs, és közvetlenül az alaptábor fölött ott a technikás Khumbu-jégesés. A legfölső tábor a déli oldalon ugyanakkor nyolcezer méteren van, az északi oldalon viszont 8300-on" - részletezte.

Elmondta, hogy van egy nagyon komoly akklimatizációs céljuk Suhajda Szilárddal: szeretnének nyolcezer méteren aludni a déli nyeregben. "Ezt nem tudnám elképzelni az északi oldalon - hogy 8300 méteren éjszakázzam, aztán visszatérjek az alaptáborba, és utána induljak el a csúcstámadásra. Ha sikerül elérni ezt az erős akklimatizációs célt, akkor a déli oldal a nyerő" - fogalmazott.

"Még a déli oldalon sem fogunk tudni ténylegesen aludni, csak ott éjszakázunk" - mondta, hozzáfűzve, hogy a nyugalmi pulzusuk "az egekbe szökik" a magasságtól, amelyen már kevés az oxigén. Erre a szervezet úgy válaszol, hogy "elképesztő sebességgel" kalapál a szív, hogy "fenntartsa az olyan alapfunkciókat, mint a kicsike fűtés, a kevéske gondolkodás, a minimális mértékű emésztés, a keringés és a légzés". "Folyamatosan mozgolódsz, tudod, hogy nagyon-nagyon fáradt vagy, ugyanakkor a kezed elmozdul, a lábad elmozdul, mert olyan, mintha kocognál" - részletezte.

Klein Dávid beszélt arról is, hogy bizonyára más jelent majd kihívást számára, mint Suhajda Szilárdnak.

"Mi lehetünk az első magyarok, akik oxigénpalack nélkül érik el a csúcsot, de már többen és többször próbálkoztak ezzel. Én magam is. Nekem az jelent majd nehézséget, hogy túllépjek a korábbi próbálkozásaimon, és az ad majd könnyebbséget, hogy tudom: 8700 méterig már fel tudok mászni palack nélkül. Hacsak nem öregedtem meg 2014 óta" - utalt 2014-es kísérletére.

Suhajda Szilárdnak szerinte az fogja jelenteni a nehézséget, "hogy ő nagyon-nagyon idézőjelben még éppen csak nyolcezer méteren járt palack nélkül". Az jelenti majd a könnyebbséget, "hogy nincs rajta az a teher, hogy többször próbálkozott és vissza kellett fordulnia".

A felkészülés három részre bomlik. Az első a stratégiai, amelynek részeként a hegy különböző szakaszaihoz, a technikai és fizikális kihívásokhoz különböző megoldásokat, eszközöket, stratégiát dolgoznak ki.

A második a mentális felkészülés. "Késznek kell éreznem magamat arra, hogy vállaljam ezt a feladatot, teljesítsem és biztonsággal vissza is térjek" - mondta. "Könnyűnek hangzik, de valójában nagyon sok belső munkát, modellezést, imaginációt vesz igénybe. Üldögélek, és azt képzelem, hogy ott vagyok a hegyen. És amikor azt érzem, hogy készen állok, akkor indulhatok el" - taglalta.

A harmadik az alapok lefektetése, a fizikális felkészülés: ki kell alakítani a megfelelő keringést, a megfelelő légzést, a légzőizmok megfelelő állapotát. Ezen már augusztus óta dolgoznak.

A Magyar Everest Expedíció március végén indul és a leereszkedéssel együtt hozzávetőleg két hónapig tart majd.