Vigyázzunk! A tavasz mindig növeli a lavinaveszélyt!
A 2003-ban egységesített európai lavina-előrejelzési rendszer öt veszélyességi csoport szerint osztályoz, s ezekben a napokban az Alpok és a Kárpátok szinte minden régiójában a legkisebb, vagy a 2-es veszélyességi fokozat van érvényben.
Mindez azt jelenti, hogy a hótakaró közepes kötöttségű, de általában stabil. Ennek ellenére történnek tragédiák: a mögöttünk levő hétvégén Svájcban például három helyszínen összesen öt ember halt meg lavinaomlásban.
Az Alpokban téli szezononként átlagosan százan vesztik életüket lavinabalesetben. Az áldozatok egynegyedét a svájci terepeken éri a tragédia. Az országban a december óta tartó havas szezonban eddig 13 haláleset volt: három síelő, egy hegymászó, nyolc sítúrázó és egy "civil" – derül ki az slf.ch portál híradásából.
A fokozott figyelmesség, az előírások betartása, a hegyet ismerő helyiek tanácsainak megszívlelése alapvető érdekünk. A tavasz mindig növeli a lavinaveszélyt, hiszen a huzamosan meleg időjárás következtében a hóréteg összeroskad, megszűnik a természetes kötődése felmelegedett talajhoz, melyen ilyenkor már egyre gyakoribb az olvadó hólé csorgása. A hivatalos síterepeken, az állandóan kezelt pályákon nem gyakori a lavina – a hósuvadás okozta balesetek, tragédiák több mint kétharmada a pályán kívüli sízőket vagy sítúrázókat éri, annak következményeként, hogy a síző, vagy hegymászó, önmaga, vagy a környezetében levő társ jóvoltából "elindítja" a lavinát. Ezért számít az egyik legfontosabb szabálynak, hogy a tavaszi időszakban a havas terepre indulóknak általában a kora reggeli időszak javallott, amikor stabil, fagyott havon haladhatunk, és nyomainkkal sem vágjuk át a hótakarót.
Bourg-St-Pierre környékén, a Mont Blanc keleti oldalán, Siontól délre, 2220 méteres magasságon egy apa és fia túrázott a szabad terepen, amikor a lavina elsodorta őket. Több mint ötven helyi lakos, és a közeli rendőriskola nyolcvan diákja indult azonnal az eltűnt síelők keresésére. Az apa holttestét hétfő hajnalban találták meg, s nem sokkal később kiderült, hogy a fiú sem került ki élve a hósuvadás alól.
Szintén sítúrázók csoportját sodorta el a lavina Zermatt térségében. A kilenctagú csoport a Triftji gleccserről ereszkedett le, a hivatalosan jelzett útról letérve, s amikor 2770 méteres magasságban jártak, akkor kapta el őket a lavina. A wallisi kantonrendőrség jelentése szerint egy síelő a helyszínen életét veszítette, egy túrázó a mentőhelikopterben halt bele sérüléseibe, harmadik társuk életveszélyes sérülésekkel fekszik a kórházban, hatan viszont sértetlenül megúszták a lavinaomlást.
Bern-Oberland hegyeiben, a Saxetenről lefelé tartva, 2200 méteres magasságon egy sítúrázó házaspár került lavinába. Az elmozduló hóréteg magával ragadta a nőt, aki csaknem száz métert sodródott tehetetlenül a görgeteggel. A négy helikopterrel, lavinakutyával a keresésére indult hegyi mentők gyorsan rátaláltak, de már nem sikerült élve a felszínre hozniuk. A szakértők szerint hasonló helyzetekben körülbelül negyed óra a túlélési esély, ezt követően a fulladás okozza a halált. Sokat számít azonban, hogy a lavinába kerüléskor sikerül-e megszabadulnia a lécektől, s tud-e olyan testhelyzetet felvenni, mely – az anyaméhben levő pozícióhoz hasonlóan – védelmet nyújt a mellkasnak, s az arc elé helyezett, ökölbe szorított kéz némi teret ad a légzéshez. Talán e testtartás mentette meg a férj életét, akit élve menekítettek ki a hó alól.
KOMMENTEK
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ