Ma 100 éves a Magyar Sí Szövetség

A különleges bélyeget úgy tervezték meg az alkotók, hogy a szövetség sportágai – az alpesi sí, a biatlon/sífutás és síugrás – is megjelenjen rajta. A témát a Magyar Sí Szövetség története adta, melyet a sítörténelem legnagyobb ismerője, Schäffer János, egykori versenyző, majd szövetségi vezetőnek Történelmünk című írásából választott Bánás Artúr. Az elsőnapi borítékhoz három, harmincas évekbeli, versenydíjként ismert, Berán Lajos neves éremművész által készített emlékplakett fotóit is felhasználtak, de feltűnik a jelenkor legeredményesebb alpesi sízőjének, Miklós Editnek mozgás sziluettje is. A Világkupában remeklő sportolónő versenyzés közben elkapott egyik jobb kanyarját a bélyegző teszi láthatóvá a bélyegen. A Magyar Posta Zrt. 120 ezer példányban bocsájtja ki, melyekhez valamennyi postahivatalban hozzájuthatnak az érdeklődők, gyűjtők.

Az első napi kiadás július 15-én, a Magyar Sí Szövetség 100. születésnapján lesz.

A sísport előtt egy gyűjteménnyel is tisztelgett a filatelista Bánás Artúr. „ A mindig újjászülető magyar sísport” címmel egy kiállítási anyaggal is készült idén, melyet a Székesfehérváron megrendezett "Hunfila 2013" I. rangú nemzetközi bélyegkiállításon láthatott a közönség tavasszal, és amit a zsűri nagy aranyozott ezüstéremmel díjazott. Ennek terjedelme 5 kiállítási keret, 60 db A4-es lapon. Egy másik, kifejezetten az alpesi sízéssel foglalkozó gyűjteményt Melbourne-ben állítottak ki nemrégiben, de hamarosan Magyarországon is láthatja a közönség.

Az ötletgazda szeretné ezt az anyagot egyéb, sport témájú kiállítási anyagok társaságában is bemutatni a jövőben a Magyar Sí Szövetség centenáriumának köszöntéseként.

A Magyar Sí Szövetség története

1913. július 15-én 14 egyesület mintegy félezer tagja megalakította a Magyar Síszövetséget. Megindult a hazai sísport szervezése és a nemzetközi kapcsolatok megteremtése, melynek kiemelkedő eredményeként 1914-ben a Nemzetközi Síkongresszus teljes jogú tagjává vált a hazai szövetség. A háború a gyors fejlődést megszakította, sőt azt ezt követő trianoni békeszerződés szinte megbénította. A háborúban sok síző, többek között a főtitkár is hősi halált halt, a sportág pedig elvesztette lételemét, a magas hegyeket. Szerencsére a csapások után a sportág életre kelt, 1919 telén a Normafa lejtőjén létesített ugrósáncon már versenyt rendeztek, és a csonka ország hegységeiben megindult a síélet. További érdekességek a Síszövetség történetéről a Símánia 10 évvel ezelőtti cikkében.