Menü ≡

Raptor: ezen a pályán versenyez Miklós Edit a vébén

2015.02.04. | Szerző: Bata Attila
Számoljuk a napokat péntek estig, amikor Miklós Edit rajthoz állhat a lesiklásban. Addig még van egy kis időnk és nézzük meg, hogy milyen kemény pályát építettek a rendezők erre a világbajnokságra. Az eseményhez méltó, világszínvonalú, nagyon nehéz, rendkívül változatos pálya vár a női lesiklókra.
h i r d e t é s
Beaver Creek egy teljesen új pályát épített a nők számára miután elnyerte az idei világbajnokság rendezési jogát. Túl sokat nem bonyolítottak a dolgon. Adott volt egy meredek hegyoldal, amelynek a jobb oldalán már eddig is ott terpeszkedett a férfiak híres pályája, a Birds of Prey, mellé építették a női lesikló verseny pályáját, a Raptort. A két pályában nemcsak a név közös (mindkettő a ragadozó madár szinonimái), hanem a közös befutó, így nem kellett külön célegyenest és tribünöket építeni az új pályához.

A célegyenesen kívül menetközben is érinti egymást a két pálya, ez nagyon jól jött tavaly a rendezőknek, amikor a Raptor alsó részét már nem tudták behavazni, így akkor a legendás férfi pályán fejezték be a versenyt a nők is. Így az egyetlen „igazi” világkupa versenyt még 2013 novemberében rendezték itt, akkor mindkét futamot (lesiklás és szuper-g) a svájci Lara Gut nyerte.

Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás
Kopogjuk le, hosszú idő után végre ez lehet az első komoly verseny, világbajnokság vagy olimpia, ahol méltó pálya várja a versenyzőket. Most kizárólag az időjárásra gondolunk, hiszen az esőáztatta, puha havas pályák (Vancouver, Szocsi, Garmisch és Schladming) után itt végre minden körülmény adott ehhez. Végtére is a pálya olyan magasságban van, mintha az Alpokban a gleccsereken lennék. 3440 méter magasan van a rajt és 2730 méteren a cél, és ebben az időszakban itt inkább a hóval és a széllel lehet majd gond. Ez a két elem már az első napon beköszönt, a nők edzését állandóan halasztani kellett, de végre megrendezték, ellentétben a férfiak edzésével, ahol a frissen hullott 10 cm hó miatt törölték az edzést.

A szél és a havazás azóta is kellemetlen kísérője a versenyeknek és az edzéseknek. A pályát már szokás szerint „eljegesítették”, ez azt jelenti, hogy a méteres vastagságra tömörített hórétegbe vizet pumpáltak, amely a hóba belefagyva beton keménységű pályát eredményez. Ha erre friss hó esik, akkor azt emberi erővel kell letúrni róla, hiszen a vízzel beinjekciózott pályára már nem lehet nehéz ratrakokat küldeni. El lehet képzelni, hogy micsoda munka egy 2,5 kilométer hosszú pályáról 50-70 méteres sávban kézzel letúrni a havat.

Kevés olyan pálya van, amelyet minden versenyző dicsér, ez pont olyan. Legtöbben azt szeretik, hogy változatos. Ehhez tegyük hozzá, hogy rendkívül nehéz is, és a magaslati levegővel párosulva igazi kihívás lesz mindenkinek. A pályarajzot nézegetve szembetűnik, hogy rögtön egy laposabb bevezető szakasszal indul (Runway). Ez a 600 méteres szakasz nem különösebben lejt, engedni kell a léceket. A nehézséget az jelenti, közben számos nagyobb bukkanót kell majd lábbal kirugózni.

Utána jön az Apex kanyar az első letöréssel, és innen indul a rodeó! Számos 50%-os meredek szakasz, hatalmas „S” kanyarokkal, ahol 100 km/órás sebességnél kell az ideális íven maradni és közben terhelni az éleket. Lesz három kisebb ugrató is, az egyiknél azt sem látják hova ugranak, a végén, közvetlenül a célegyenesben egy újabb ugratónál lehet értékes tizedeket veszíteni.

A pálya sebességrekordját a svájci Joana Hählen tartja, aki az egyetlen, 2013-as versenyen 121,92 km/órás sebességgel hasított. Mondhatnánk a sebesség nem minden, hiszen ezzel is csak 40. lett. Az akkori győztes Lara Gut is 120 km/óra felett síelt. Miklós Edit akkor hetes rajtszámmal 48. lett (115 km/óra).

Edit az első edzésen a lapos szakaszt komolyan vette, ezen a csúsztatós részen amúgy is a világ legjobbjai közé tartozik. A meredekebb szakasztól okosan visszavette a tempót és inkább a pályát tanulta/próbálgatta, hiszen a legtöbb versenyzőnek eddig nem sok alkalma volt ezen a durva pályán lecsúsznia.

A pálya nehézségét az amerikai női lesikló csapat edzője úgy jellemezte, hogy ami a férfiaknál Kitzbühel (a legkeményebb pálya), az a nőknél ez a pálya. Szakírók egyetértenek abban, hogy ez a pálya méltó egy világbajnokság nívójához. Rengeteg nehéz elem van benne, állandóan koncentrálni kell, a legkisebb hibákért is durván fizetni kell. Néhányan azt állítják, hogy a bátor, kockáztatós és bevállalós csúszás itt nagyon kifizetődő lehet, persze ezt hiba nélkül kellene végrehajtani.

Szóval, már csak néhány nap és izgulhatunk Miklós Editért lesiklásban is. A keddi szuper-g nem jött neki össze, de nem is ez a fő száma. Pénteken este az Eurosport 18:45-tól közvetíti a nők lesiklását.
2015.02.04. 11:47:43 Viri
Azért meg kell jegyezni, hogy Editen kívül két Osztrák lány is feladni kényszerült a versenyt, sőt még többen is.
Pénteken viszont szorítsunk, és drukkoljunk Editnek!
Szólj hozzá Te is!
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó síterepek:
Kapcsolódó országok:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »